Szentgyörgyi Klára (Miklós Hajnalka felvétele)
Ady Endre Az én menyasszonyom című versének részletét – Danilo Kiš fordításában – szerb nyelven olvastam a Collegium Hungaricum ablakán a költészet napján, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének kulturális intézménye ugyanis idézetekkel, magyar versekkel, illetve azok szerb nyelvű fordításával emlékezett meg erről a napról. Azóta eltelt csaknem egy év, amely számos érdekes embert és velük együtt izgalmas eseményeket hozott. Mivel a december a visszatekintés hónapja, ezt tettük Szentgyörgyi Klárával, a Collegium Hungaricum igazgatónőjével.
– 2019 a „koncentrált bemutatkozás” éve volt a Nyugat-Balkánon, ahol Szerbia a főszerepet játszotta. Az évad Belgrádból indult a Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana előadásával. Számunkra az a fontos, hogy minél többen ismerjék meg a magyar kultúrát Szerbiában, a Vajdaságon túl is. A magyar kulturális évad nagyon sok új barátot, sikert és mosolyt hozott, rám a legjobb benyomást mégis az újvidéki Európa Kollégium hallgatói tették, akik itt nálunk, Belgrádban, Belgrádnak mutatták be tudásukat. Nagyon színvonalas dzsessz- és komolyzenei koncert volt, irodalmi vonatkozással is, amivel a vajdasági magyar fiatalok bebizonyították, hogy van mit megmutatniuk a világnak.
A másik, ami meghatározta az évet, az, hogy Rejtő Jenő évfordulója kapcsán két könyvének fordítását és kiadását is támogathattuk. A Piszkos Fred, a kapitányból dráma is készült, amely Belgrádban kerül majd színpadra. Két változat készült el, az egyik felnőtteknek szól, a másik pedig gyerekeknek, ezt iskolákban mutatják majd be, így nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalabbak is megismerhetik Rejtő Jenő munkásságát.
Volt még egy esemény, amely Belgrádhoz és annak nyitott és szellemes közönségéhez kötődik. A magyar költészet napján a számunkra kedves versekből származó néhány soros idézeteket ragasztottunk ki a kirakatunkra. Ezeket a közönség hazavihette, helyükre pedig saját idézeteiket tehették fel. Aznap reggel elkezdett fújni a szél, és lebegtette a színes lapokat, az egész egy lebegő kirakattá vált. Jöttek az emberek, kiragasztották a saját idézeteiket, és vitték a miénket, így estére már egészen más idézeteket lehetett olvasni. Belgrád nagyon fogékony az ilyen szellemes megoldásokra, egyúttal azt is láttuk, hogy vannak itt is olyanok, akik olvassák a magyar irodalmat. Begyűjtöttem ezeket a verseket, itt vannak a fiókomban. A legnagyobb számban Danilo Kiš fordításai ezek, hiszen a legjobbak közé tartoznak, de emellett megjelentek más vajdasági fordítók munkái is.
• Az elmúlt év nagyon színes volt, sokféle programmal találkozhatott a közönség. Mi alapján válogattak, mi volt a vezérelv a programok megválasztásában?
– A vezérelvünk a sokszínűség, hiszen minél nagyobb és minél szélesebb közönséget kell elérnünk. Sokféle művészeti kategóriában akarunk bemutatkozni. Ha azt mondjuk, hogy zene, legyen szó népzenéről, dzsesszről vagy modern, alternatív kortárs zenéről, mindegyikre volt példa. Az irodalom területén egy kicsit bajban vagyunk, hiszen csak a fordításos irodalomról tudunk beszélni, Szerbia Belgrádtól délre eső részén ugyanis kevés a magyarul tudó ember. A fordításos irodalom azonban egyre jobb, hála istennek, van egy-két nagyon tehetséges új fordító, akik az újvidéki Magyar Tanszék, illetve a belgrádi Hungarológiai Tanszék neveltjei. Vannak még fotó- és festészeti kiállítások is. Szerbiában sokan foglalkoznak a szerb–magyar kapcsolatokkal, mi pedig támogatjuk ezeknek a kapcsolatoknak egyrészt a felfedezését, másrészt a bemutatását, akár itt Szerbiában, akár valamilyen módon Magyarországon is. Nemrég egy 19. századi magyar gyógyszertár kézzel faragott bútorait mutattuk be, amelyek egykor egy verseci magyar gyógyszerész tulajdonában voltak. Ez a csodálatos bútor elhanyagoltan és rossz állapotban került a belgrádi egyetem Gyógyszerészeti Karára, Magyarország segítségével azonban felújíttattuk és kiállítottuk. A gyógyszertár egyébként egykor Szerbia első gyógyszertárai közé tartozott. Az ilyen pozitív viszonyoknak van hagyományuk, mi pedig fontosnak tartjuk bemutatni a két nép, a nyelv és a kultúra kapcsolatát.
A 105 évvel ezelőtti kolubarai csatának közös síremléket állítottak, ahol a szerb katonák és az Osztrák–Magyar Monarchia elesett katonáinak maradványait közös sírba temették, ez a gesztus megbékélést sugároz. A bemutatkozásunk magasabb szintjén a népeink közötti kapcsolat közvetítése az egyik legfontosabb feladatunk.
• A történelem során számos esemény kötötte össze a két népet. Ennek kapcsán tudományos konferenciát is szerveztek…
– Nemcsak a történelem terén, hanem a környezetvédelem témájában is szerveztünk konferenciát. A konferenciaszervezés szintén feladatunk, minden olyan témában, amely szerb és magyar vonatkozású. Ilyen eseményekre jövőre is sort kerítünk. Az idei történelmi konferenciák a középkorral foglalkoznak, a Szerb Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia középkorral foglalkozó szekciói tartottak itt megbeszéléseket. Érdekes, hogy más a meglátás Magyarországon, és más Szerbiában, de a megközelítés nem ellenséges. Ez azért is fontos, mert a történészek megbeszélhetik azokat a szempontokat, amelyeket újra kell értékelni. A tudományosan objektív szempontokat fel kell fedni, és meg kell osztani egymással. A konferencia anyagát a Forum Könyvkiadó fogja kiadni. Több száz oldalas kiadvány lesz, amely a közös gondolkodásról és a megbékélésről tanúskodik.
Aktuális téma a környezetvédelem is: a Duna mint összekötő kapocs az egész régióban, a Duna vize és az árterületek is egy konferenciánk témái. Ezeknek az anyagából is meg fog jelenni egy kiadvány.
• Feltételezem, elkészült már a jövő évi terv is. Megtudhatjuk, milyen programok várnak ránk?
– Elkészült, és ugyanezekben a kategóriákban gondolkodunk továbbra is: szervezünk konferenciákat, és megemlékezünk a fontos évfordulókról is. Jövőre lesz Gábor Dénes, a hologram feltalálója születésének 120. évfordulója. A februári téli szünetben a gyerekeknek tartunk foglalkozásokat a Collegium Hungaricumban, csakúgy mint tavaly a belgrádi Tudomány-népszerűsítő Központtal együttműködve. Kétszer egyhetes, egész napos programot szervezünk a gyerekeknek. Tavaly a Rubik-kocka volt a téma, ezúttal pedig a hologram Gábor Dénes emlékére. Itt is a magyar kultúra közvetítése lesz előtérben, a gyerekek egyben megismerkedhetnek intézetünkkel is.
A tudomány népszerűsítése mellett továbbra is lesznek dzsessz- és komolyzenei koncertek, színházi bemutatók, irodalmi estek, illetve történészkonferenciát és környezetvédelmi konferenciát is szervezünk.
• A programokkal továbbra is elsősorban Belgrádra és az attól délre eső városokra összpontosítanak?
– Igen, de a határon túlra az előttünk álló évben nem szervezünk programokat. Tavaly a nyugat-balkáni bemutatkozás keretében továbbíthattunk programokat Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba vagy Macedóniába, jövőre azonban erre nem lesz keretünk. Ezek az országok külön fognak pályázni, és külön terveket dolgoznak ki. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek közös programjainak, de ez most nem kizárólag a mi szervezésünkben történik majd.
