Kerek csokoládé, szögletes csokoládé, hosszú csokoládé, rövid csokoládé… Gombóc Artúr óta tudjuk, hogy minden csokoládé finom, értékes és szeretnivaló. Az idei, a tavalyi és a száz évvel ezelőtti is. Így gondolhatja ezt Lengyel István, a zentai Réel Chocolate tulajdonosa is, aki feleségével közösen vezetett vállalkozását a csokoládé szeretetére alapozta. A csokiboltot fagyizó követte, nemrég pedig megnyílt a régóta tervezgetett csokoládémúzeumuk is, ahol a látogatók megismerkedhetnek a csokoládé történetével, a csokikészítés folyamatával, és hagyományos csokoládés dobozokat, csokipapírokat is megtekinthetnek.
Lengyel Istvánt csokoládéról és csokoládémúzeumról kérdeztük.
Mit mutattok be a múzeumban?
– Nem egy szokványos értelemben vett múzeumot alakítottunk ki, hiszen nemcsak régiségeket lehet megtekinteni. Egy olyan helyet hoztunk létre, ahol meg lehet ismerni a csokoládét. Ezt próbáltuk minél átfogóbban megjeleníteni. Készítettünk egy bemutatófalat, amely a történelmi síkot tárja a látogató elé: azt, hogy hogyan ismerték meg az emberek a csokoládét, és milyen technológiai újításokra volt szükség ahhoz, hogy kialakuljon a ma ismert csokoládé állaga és íze. A csokoládékészítésnek is kialakítottunk egy részt a múzeumban. Itt részletesen illusztrálva, videómellékletek segítségével mutatjuk be, hogy milyen fázisokon és folyamatokon keresztül lesz a kakaóbabból csokoládé. Bemutatjuk azt is, hogy mit milyen arányban tartalmaznak a különböző csokoládék, és arra a gyakran felmerülő kérdésre is megpróbálunk választ adni, hogy egészséges-e ez az édesség. A magas kakaótartalmú, minőségi csokoládé ugyanis egészséges, főleg, ha nem tartalmaz transzzsírokat, így pedig jó hatással van a fogakra, az érrendszerre és a szívre is. Akárcsak a jó vörösbor, mértékkel fogyasztva a jó csokoládé is jótékonyan hat az emberi szervezetre.
Mit tartalmaz a csokoládé?
– A múzeumban az étcsokoládé, a tejcsokoládé és a fehér csokoládé összetevőit mutatjuk be egy-egy illusztrációval. Ebből kiderül, hogy az étcsokoládéban cukor, kakaóvaj és kakaó-szárazanyagtartalom van, a tejcsokoládéban ezek mellett tejpor is található, a fehér csokoládé pedig kakaóvajat, cukrot és tejport tartalmaz. Ezek mellett az összetevők mellett mindhárom fajta tartalmaz valamennyi szójalecitint, amely ahhoz szükséges, hogy a csokoládéban található anyagok kémiailag összekapcsolódjanak. A csokoládén jelzett százalék arra utal, hogy mekkora benne a kakaópor és a kakaóvaj együttes aránya. A fennmaradó rész nagy valószínűséggel cukor.
Milyen kiállítási tárgyak kaptak helyet a múzeumban?
– Körülbelül egy éve készültünk már ennek a múzeumnak a megnyitására, így igen hosszú ideje gyűjtünk különböző antik csokoládékészítő eszközöket és a nyolcszázas évek végéről, a kilencszázas évek elejéről származó csomagolásokat. Szeretnénk, ha az emberek látnák, hogyan vezetett e termék útja odáig, ahova mára eljutott. Körülbelül a nyolcvanas évekig minőségi csokoládékról beszélhetünk, a nagyipari fellendülés a hetvenes-nyolcvanas évek körül kezdődött. Ekkor kezdett a mennyiség fontosabbá válni a minőségnél, ami ahhoz vezetett, hogy nagyon leromlott a csokoládék minősége. Az újabb változás a kétezres évek elején következett be, amikor megjelentek a kézműves csokoládék, amelyek általában nagyobb odafigyeléssel, minőségi hozzávalókból készülnek. Ismét kezd egyre fontosabbá válni a minőség a mennyiség rovására.
Mikori csomagolásokat mutattok be?
– Van pár külföldi csokoládépapírunk az 1900-as évekből, illetve dobozunk a századfordulóról. Javarészt magyarországi édesipari gyártók termékeinek a csomagolását lehet nálunk megnézni, mint például a Piros Mogyorós vagy a Tibi csokoládé. Olyan klasszikusokat kerestünk, amiket mindenki ismer. Nem volt egyszerű összeállítani egy olyan kollekciót, amely átfogó képet ad a száz évvel ezelőtti csokoládéiparról.
Honnan szereztétek be a kiállítási tárgyakat?
– Rákerestünk az interneten. Folyamatosan keresgéltünk, „vadásztuk” ezeket a tárgyakat. Fontos volt, hogy jó állapotban legyenek, és az is, hogy tartalommal is rendelkezzenek, vagyis olyan csomagolások kerüljenek a látogatók elé, amelyek a környékünkre jellemző édesipari termékekről származnak.
Csokoládéból építettétek meg a zentai városháza kicsinyített mását.
– A mi csokoládénk Zentán készül, a város legmeghatározóbb épülete pedig a városháza, amelyre minden zentai büszke, és emelt fővel mesél róla. Ezzel mi is így vagyunk, ezért is gondoltuk, hogy ha létrejön a múzeumunk, akkor abban helyet kell kapnia Zenta büszkeségének is. A csokoládé városháza tehát nagyon régi vágyunk, és nagyon sok energiát fektettünk már abba is, hogy rájöjjünk, hogyan valósíthatjuk meg. A modern technológia és a hagyományos szobrászművészeti technikák voltak a segítségünkre. Ez azt jelenti, hogy három dimenzióban lemodelleztük a városházát, majd ezt szintén három dimenzióban kinyomtattuk. Ennek a segítségével tudtuk elkészíteni csokoládéból az egész városházát. Ez körülbelül 80-90 kilós szoborkomplexum lett. A munka technológiai részével külsős cégeket bíztunk meg, de a szobrászatnak alaposan utánanéztünk, és ezeket a dolgokat már mi magunk készítettük. Ehhez a munkához ugyanis nagyon fontos az alapanyag ismerete, hiszen nem volt mindegy a felhasznált csokoládé szavatossági ideje, sűrűsége, kakaótartalma és sok más tulajdonsága sem. Mindenképpen meg akartuk jeleníteni az épület szecessziós elemeit is, és nagyon nagy odafigyeléssel dolgoztunk, hogy a legapróbb részletek is megmaradjanak.
Magyarul, szerbül és angolul is mindent feliratoztok. Fontos számotokra a többnyelvűség?
– Odafigyeltünk arra, hogy mindhárom nyelven elérhetőek legyenek az információk. Úgy gondoljuk, hogy a csokoládémúzeum növeli Zenta turisztikai kínálatát, ezért a magyar és a szerb nyelv mellett az angolt is fontosnak tartjuk. Az összegyűjtött anyagokat hivatalos fordítók fordították le számunkra. A videóanyagokat is mindhárom nyelven elkészítettük, illetve a szerb nyelvű narráció most van készülőben, hamarosan az is elérhető lesz. A csokoládémúzeum így három nyelven is megállja a helyét, és nem fakadhat kellemetlenség abból, ha például egy angol turistacsoport látogat hozzánk.
Kiket vártok a múzeumba?
– Mindenkit, aki szeretné megnézni. Ehhez elég bejönnie az üzletünkbe, és jeleznie, hogy be szeretne menni a múzeumba. Nem kell előre bejelentkezni, csak a pultnál jegyet váltani: a felnőttjegy 250, a gyerekjegy (14 éves korig) 150 dinár, a hét év alattiaknak pedig nem kell belépőjegyet venniük. Készítettünk családi jegyeket is, amelyek 650 dinárért vásárolhatók meg. A jövőben szeretnénk olyan családi múzeumlátogatásokat is szervezni, amelyek kóstolással is kiegészülnek. Még a nyár folyamán elindítjuk a gyerekprogramjainkat is a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően. A tervek szerint helyi gyerekeknek fogunk csokoládékészítő foglalkozásokat tartani hétvégente, amivel egyszerre hívjuk fel a figyelmet a kézművességre, a minőségre és a helyi kisiparra is.
