A „Homo bácskossuthfalvicus” az önfejűségéről és a konokságáról ismerszik meg, valamint arról, hogy emberként tud példát mutatni, amikor úgy hozza a helyzet. Egy láthatatlan „ellenséggel” vívott sziszifuszi harcban is bebizonyította, hogy őt nem állíthatja meg holmi kis fránya vírus. Ahogy az az elmúlt években már megszokott volt, az idén júliusban ugyan családias körülmények között, de megtartották a 42 éves 9+1 Nemzetközi Művésztelep mesterkurzusát. Ezúttal Zsáki István vezényletével a Zöldet határozték meg kiindulási címként.
– Az ég és a föld színének a keveréke a zöld, a megújulás, a tavasz, a fiatalság jellemzője, ugyanakkor a Biblia azt mondja, hogy a sátán szeme is zöld, valamint a mérgeket is zöld színnel ábrázolják. Szerencsére a zöldet mint színt és jelentéssel bíró árnyalatot többféle formában is meg lehet ragadni, akár kompozíció alapja is lehet, ugyanakkor egy táj ábrázolása a zöld színnél kezdődik – hallhattuk Zsákitól.
Forró Krisztián, a találkozó szervezője elmondta, nagyon sajnálják, hogy az idei év teljesen átszabta a művésztelep terveit, így a külföldi vendégek is elmaradtak, mint ahogy a műhely hagyományos, nyilvánosan is megtekinthető, táborzáró kiállítása.
Még a múlt évi mesterműhely alkalmával hozták meg az alkotók azt a döntést, hogy az idén nyáron a felvidéki Bott Maya és a topolyai Zsáki István lesz a tábor házigazda.
– Úgy alakult, hogy sajnos Bott Maya a határátlépési korlátozások miatt nem lehetett jelen, ezért őt a következő tábor élére várjuk – árulta al Forró Krisztián, aki kiemelte azt is, hogy az alkotók elszállásolásánál, a munkafolyamatok helyszíneinél is fokozottan odafigyeltek a rendszeres fertőtlenítésre és az egészségügyi előírásokra. Csernik Attila a tőle megszokott formavilágot vetette papírra a táborban. – Engem a címek általában inspirálnak, bele tudom illeszteni az alkotásaimat. A zöld egy csodálatos szín, számomra a nyugalmat jelenti. Tulajdonképpen az egész életünket a zöld veszi körül, mivel a zöld a pompázó évszak szimbóluma – fejtette ki Csernik, akitől az iránt is érdeklődtünk, hogy a vírushelyzet miatt keletkezett zűrzavar hogyan hat az alkotási kedvére.
– Arra törekszem, hogy amennyire lehet, ne hasson a hangulatomra, már csak rá gondolni is nyomasztó. Véleményem persze van az egész helyzetről, és az nem túl jó. Bevallom őszintén, hogy elég döbbenetes látvány volt, hogy a velem egy szobában alvó kolléga maszkban fekszik. De nem hagyhattam ki az idei tábort sem, hiszen engem Moravicához anynyi minden köt, kedves barátok, sok szép gyermekkori családi élmény. Tehát az én faluszeretetem nem a 9+1-gyel kezdődött, hanem sokkal korábban. Ma is szívesen sétálok az utcákon – hangsúlyozta Csernik Attila, idősebb Novák Mihály pedig nosztalgiázott a művészház teraszán a kollégákból álló közönségének.
– Más ez a mai világ, mint pár évvel ezelőtt. A képek vásárlása nagyon lecsökkent, de ugyanaz a helyzet Topolyán is, a szabadkai Bucka-Gányó Művésztelep is a pénztelenség miatt zárt be. Meg kell találni tehát azokat a lehetőségeket, amelyek által működhetünk, ez pedig már a fiatalok dolga. Az a szerencsénk, hogy a 9+1-et van, aki viszi tovább, és ami fontos, hogy morovicai – mondta egyebek mellett id. Novák, a művésztelep alapítója, aki ennyi év után is mosolyt csal a képzőművészek arcára, akinek a jelenléte nélkül nem az igazi az alkotói közösség ráhangolódása a munkára.
Lázár Tibor is örömmel érkezik Bácskossuthfalvára. Szerinte nem lehet szavakban kifejezni a helyszínt, a 9+1 hangulatát, ezt át kell élni.
– Kellemes kisugárzása van Bácskossuthfalvának, látszik hogy minden megpróbáltatás ellenére is él és dacol a kisebb településekre jellemző lassú leépüléssel. Aki nem tartózkodik mindennap a faluban, az kívülállóként jobban értékeli az itt tapasztaltakat. Egyébként az itteni alkotási folyamatomra nincs hatással, én általában a témára épített kész koncepcióval érkezem. Ezúttal is igyekeztem az első asszociációkat, sztereotípiákat elkerülni. Általában az ember a természetet köti a zöldhöz, viszont én a természetet nem szoktam ábrázolni, csak élvezni a látványát. A zöld komplementáris párja a piros, én szeretem az ellentétpárokat egymással szembeállítani. Pont ezen a piros-meleg-tűz ellentétvonalon haladva alkottam – tudtuk meg Lázár Tibortól.
