Régebben többször elhangzott a mára már szállóigévé vált mondás, hogy tanulj nyelveket, mert ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy. Értettük is, meg nem is, de arra biztos, hogy nem gondoltunk, ami mai körülményeink között általános. Ahhoz, hogy manapság anyanyelvünkön jól tudjunk kommunikálni, megértessük magunkat, vagy értsük mások hozzánk intézett szavait, akarva-akaratlanul idegen szavak tömkelegét kell elsajátítanunk. Tetszik vagy sem, leckét kell vennünk idegen szavakból, meg kell tanulnunk ezek jelentését, kiejtését, írásmódját, pontosan úgy, mint annak idején az idegen nyelvek tanulása során.
Említsünk néhány példát a fentiekre. Példáinkat válasszuk különböző témakörökből, annak illusztrálására, hogy az élet minden területén megfigyelhető ez a jelenség.
Kezdjük mindjárt a szinte mindenki számára mindennapos tv- és internethasználat témaköréből. Újabban a szokásos felszerelésen kívül gyakran set-top-box segítségével lehet igénybe venni az e szolgáltatások által nyújtott lehetőségeket. E kis készülék helyesírása már önmagában is komoly kihívást jelent. Az akadémiai helyesírás a settopbox, tehát az egybeírt alakot javasolja, bár én még nem sokszor láttam leírva ebben a formában. Írják set-top boxnak, set top boxnak, sőt nagybetűvel Set Top Boxnak és még többféleképpen.
Maga a készülék egy olyan eszköz, amely bizonyos digitális jelek átalakítását, dekódolását végzi általában a tévékészülék és az antenna között. Segítségével nézhetünk digitális műsorokat a televíziónkon. Próbálták már magyarítani a szót, de vajmi kevés sikerrel. Jelezték már betűszóval: STB, nevezték mediaboxnak, digiboxnak, bár kérdés, hogy ezek mennyire magyar szavak. Igazi magyarításra is voltak már próbálkozások, ezek közül talán a kóddoboz a legsikeresebb, bár nem nevezi így senki – tehát nem igazán járt sikerrel a magyarítás. Marad tehát a settopbox megnevezés és a változatos helyesírás – bár legalább a helyesírásban nem ártana figyelembe venni a magyar szabályokat.
Nézzünk egy másik példát egy merőben más területről, például a társadalomtudományok vagy a művészetek köréből. Lépten-nyomon találkozhatunk egy angol nyelvű szakkifejezéssel, nevezetesen a mainstream fogalmával. A mainstream főáramlatot jelent, egy olyan irányzatot, melyet elfogadnak és követendőnek tartanak az arra illetékesek. Általában a tudományok és a művészetek területén használatos, és az adott szakterületen mérvadó szakemberek többségének véleményét fogalmazza meg, nevezetesen az adott korra vagy időszakra leginkább jellemző irányzatot – szemben az alternatív irányzatokkal. Egyes források szerint igen régi a szó, a XIX. században jelent meg, más kutatók még a XVI. századra vezetik vissza. A magyar nyelvterületen a mindennapi kommunikáció során csak az utóbbi időben találkozhatunk vele. A szó helyesírását illetően az eredeti angol helyesírás szerint írandó, kiejtési szempontból a „méjnsztrím” ejtést követik. Érdekes, hogy az általánosan használt ’fő irányzat, fősodor, fő áramlat’ hagyományos jelentések mellett pejoratív jelentése is felbukkant, és ebben az értelemben megrendelt, kizárólagosságra törekvő irányzatot jelent.
Tanuljunk meg talán egy harmadik szót is ez alkalommal, ha jól akarunk boldogulni a mindennapi beszédhelyzetekben. Az utóbbi időben a sport területén, konkrétan a neves úszónővel, Hosszú Katinkával kapcsolatban számtalanszor elhangzott az iron lady minősítés. Az iron lady (más helyesírással: Iron Lady) elnevezést erős akaratú, céltudatos, nagyra törő női vezéregyéniségek jellemzésére szokták újabban alkalmazni. Pár évtizeddel korábban Anglia miniszterelnökét, Margaret Thatcher asszonyt Vasladynek nevezték. Más személyt talán azóta sem illettek ezzel a szóval. A magyar történelem évszázadai során is mindig voltak jelentős, céltudatos, erős akaratú és jelentős eredményeket elérő asszonyok: Zrínyi Ilona, Kanizsai Dorottya, Lorántffy Zsuzsanna, Bánffy Kata, őket a magyar nyelv nagyasszonyoknak nevezte. Még irodalmi példát is felhozhatunk a nagyasszony alakjára, A kőszívű ember fiai című Jókai-regény Baradlaynéját. Az erős, céltudatos jellemvonásokkal rendelkező nőalak nem idegen kultúránktól, a nagyasszony elnevezés méltóképp kifejezte a teljesítménye iránti tiszteletet és elismerést. A nagyasszony elnevezés gondolatvilágunkban a történelmi századokhoz kötődik, ma iron ladyk vannak.
Mindössze három szót emeltünk ki a mindennapi élet különböző területeiről, de számos hasonló példát lehetne még említeni. Ez alkalommal a hasznossági szempontot helyezzük előtérbe. Bárhogyan is vélekedünk e szavakról, helyesnek vagy feleslegesnek tartjuk őket, az azért nem árt, ha ismerjük őket, és értjük, hogy környezetünkben miről beszélnek.
