Kanadai hokiarannyal hullott le a függöny

Bő két héttel ezelőtt a terrortámadás veszélye árnyékában és egyes nyugati körök oroszellenes, szőrszálhasogató és hibakereső tevékenysége mellett kezdődött meg Szocsiban a téli olimpia. Ahogy múltak a napok, és folytak a versenyek, csaknem minden a helyére rázódott, s végül elmondható, hogy 16 napon át egy egészen jól megszervezett, minden igénynek megfelelő rendezvény zajlott, és tegnap egy emlékezetes ötkarikás zárására került sor. Csak némi apróságok okoztak bosszúságot, aminek jó része az időjárási viszonyok kiszámíthatatlanságának számlájára írhatók, más részük pedig a folytonosan a rivaldafényre pályázó bírókra vonatkoztatható. Ha nincs például a műkorcsolyázónők döntőjében a vendéglátók favorizálása, talán az is kimondható, hogy a kifejezetten nagy anyagi befektetésekkel nyélbe ütött seregszemle kitűnő osztályzatot érdemelt.

Az utolsó versenynapokon számos érdekes csata folyt a színtereken. A papírforma, mint általában, csak esetenként jött be, néhány veterán azonban kihasználta az alkalmat, és nemcsak az éremszerzők listájára iratkozott fel, hanem az olimpiák örökkönyvébe is. A 13. érmét nyert norvég sílövő Ole Einar Bjørndalen után honfitársnője, a sífutó Marit Bjørgen is csúcstartóvá lépett elő a nők mezőnyében. A 30 kilométeres, tömegrajtos futamban másik két norvéget maga mögé utasítva tízre emelte trófeái számát, amiből hat az arany, három az ezüst és egy a bronz. Nem sokkal maradt le mögötte a holland gyorskorcsolya-válogatott idei sztárja, Ireen Wüst sem, aki az ötkarikás történelemben a 10. sportoló öt éremmel egy olimpián. Hollandia gyorskorcsolyázásban összesen 23 érmet nyert, ami ugyancsak csúcs, hisz 32-nél többet nem is nyerhettek volna. Mások szerint az amerikai születésű, de házasság révén orosszá lett Vic Wild hódeszkás nevezhető meg Szocsi hősének, hisz előtte senki sem nyert egy olimpián két aranyat egy sportban. Nem kellene megfeledkezni a három aranyat gyűjtött Darija Domracseváról, a kétszeres bajnok Kamil Stochról, Tina Mazeről és Daria Colognáról sem, míg az olimpia nagy vesztesei között mindenekelőtt Jevgenyij Pluscsenko orosz műkorcsolyázót és Aksel Lund Svindal alpesi sízőt említhetjük, és természetesen az orosz jégkorong-válogatottat, hisz a lehető legerősebb összeállításban jöttek az aranyért, s végül még a négy közé sem jutottak be.

A női műlesiklásban Mikaela Shiffrin amerikai tini nem betlizett, a férfiaknál viszont a nagy esélyes osztrák Marcel Hirscher kénytelen volt beérni az ezüsttel. Vigasza, hogy az aranyat honfitársa, a veterán és elnyűhetetlen Mario Matt szerezte meg.

Kanada ismét a jégkorong legjobbja, hisz élvezet volt nézni, hogyan verik a döntőben a nagyon jó svédeket. Az USA most érem nélkül maradt, hisz a Kanada elleni elődöntős vereség annyira letörte őket, hogy a bronzmeccsen ellenállást sem tanúsítottak a finnekkel szemben.

Országonként a legtöbb érmet azok nyerték, akitől az el is volt várható. Az oroszok, a kanadaiak, a norvégok és az amerikaiak uralták a mezőnyt, azzal, hogy hagyományosan erős számokban a hollandok, a németek és az ázsiaiak is kitűntek, Szlovénia pedig minden várakozást felülmúlt a nyolc éremmel. Ami a magyarokat és a szerbeket illeti, tőlük a szerény szereplésnél többet nem is reméltünk. Miklós Edit és a pontszerző női rövid pályás gyorskorcsolyázó-váltó kitettek magukért, a többiek nem sok szó említést érdemeltek. Különösen a szerbiaiak nem, hisz kiderült, amit mindenki sejtett, hogy téli sportokban itt semmilyen rendszer nem működik, s az ötkarikásra is nagyobbára olyanokat utaztattak, akiknek ebben a mezőnyben nem volt helyük, holott a hírverés szerint ennél jóval többre tartották magukat.

A téli sportokban tehát már csak a különböző világkupák befejezése következik március közepei zárással, kivéve a májusi jégkorong-vb-t, amely a Szocsiban látottak alapján a korábbiaknál is érdekesebb lehet. Olimpia pedig téli változatban legközelebb 2018-ban Dél-Koreában lesz.

Eredmények, alpesi sízés, férfi műlesiklás: 1. Mario Matt (Ausztria) 1:41,84, 2. Marcel Hirscher (Ausztria) 1:42,12, 3. Henrik Kristofersson (Norvégia) 1:42,67, női műlesiklás: 1. Mikaela Shiffrin (USA) 1:44,54, 2. Marlies Schild (Ausztria) 1:45,07, 3. Kathin Zettel (Ausztria) 1:45,35. Jégkorong, férfiak, elődöntő: Svédország–Finnország 2:1, Kanada–USA 1:0, a 3. helyért: Finnország–USA 5:0, döntő: Kanada–Svédország 3:0. Jégteke, férfiak, döntő: Kanada–Nagy-Britannia 9:3. Sífutás, nők, 30 km: 1. Marit Bjørgen (Norvégia) 1:11:05,2, 2. Theres Johaug (Norvégia) 1:11:07,8, 3. Kristin Stürmer Steira (Norvégia) 1:11:28,8, férfiak, 50 km: 1. Alekszandr Legkov (Oroszország) 1:46,55,2, 2. Makszim Vilegzsanyin (Oroszország) 1:46,55,9, 3. Ilja Csernouszov (Oroszország) 1:46,56,0. Gyorskorcsolyázás, férfiak, üldöző, csapat: 1. Hollandia, 2. Dél-Korea, 3. Lengyelország, nők, üldöző, csapat: 1. Hollandia, 2. Lengyelország, 3. Oroszország. Sílövészet, férfi 4×7 km váltó: 1. Oroszország 1:12,15,9, 2. Németország 1:12,19,4, 3. Ausztria 1:12,45,7, nők, 4×6 km váltó: 1. Ukrajna, 2. Oroszország, 3. Norvégia. Rövid pályás gyorskorcsolyázás, férfi 500 m: 1. Viktor An (Oroszország) 41,312, 2. Vu Dajing (Kína) 41,516, 3. Charle Cournoyer (Kanada) 41,617, női 1000 m: 1. Park Szeung Hi (Dél-Korea) 1:30,761, 2. Fan Keszin (Kína) 1:30,811, 3. Sim Szuk Hi (Dél-Korea) 1:31,027, férfi 5000 m váltó: 1. Oroszország 6:42,100, 2. USA 6:42,371, 3. Kína 6:48,341. Hódeszka, férfi párhuzamos műlesiklás: 1. Vic Wild (Oroszország), 2. Zan Kosir (Szlovénia), 3. Benjamin Karl (Ausztria), női párhuzamos műlesiklás: 1. Julia Dujmovits (Ausztria), 2. Anke Karstens (Németország), 3. Amelie Kober (Németország). Bob, férfi négyes: 1. Oroszország 3:40,60, 2. Lettország 3:40,69, 3. USA 3:40,99.

Éremtáblázat