Azok után, hogy Szerbia nőikosárlabda- és férfivízilabda-válogatottja vasárnap este megnyerte az Európa-bajnokságot, illetve a világligát, és ezzel mindkét együttes kiharcolta az olimpiai részvételt, jelen pillanatban a világon Szerbiának van a legtöbb versenyzője, akik biztosan ott lesznek a jövő évi ötkarikás játékokon. Természetesen nagyon sok selejtezőt rendeznek majd még, azonban a Szerb Olimpiai Bizottság nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy világgá kürtölje a jelenlegi állást.
A női kosárlabdázókon és a férfi pólósokon kívül Szerbiából biztosan ott lesz a riói olimpián: Asmir Kolašinac, Ivana Španović, Amela Terzić (atlétika), Andrea Arsović, Jasna Šekarić, Dimitrije Grgić, Ivana Maksimović, Milutin Stefanović, Damir Mikec (sportlövészet), Velimir Stjepanović, Szilágyi Csaba és Arkadij Vjacsanin (úszás).
Valamivel több, mint egy hete az U20-as labdarúgó-válogatott győzte le a világbajnokság döntőjében Brazíliát, és szerezte meg a világbajnoki aranyérmet, ami után június 22-én Belgrádban a városháza előtti téren óriási tömeg köszöntötte őket. Ugyanez volt a helyzet tegnap este is, amikor a Budapesten megrendezett döntőben a franciák feletti 76:68-as győzelmet jegyző kosárlabdázónők állhattak az erkélyen.
Az államvezetés szempontjából ezek a sportsikerek a legjobbkor születtek, hiszen mindenki ezekről beszél, s így már nem központi téma, hogy januártól bevezetik az 500 dináros tv-illetéket, hogy mi lesz a Szabadkai Rádió sorsa, hogy Szerbia mit szól a magyarországi határzárhoz, hogy szeptembertől elbocsátások lesznek a közszférában…
A győzelem és az örömmámor pillanatai köré azonban csalódottság és vádaskodás is került. A csalódottság azért, mert a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) még a döntő előtt közzétette, hogy a 2017-es női-Európa-bajnokságot nem Szerbia, hanem Csehország rendezi majd. A döntés után Dragan Đilas, a Szerbiai Kosárlabda-szövetség (KSS) elnöke azt nyilatkozta, hogy a kosárlabdasport érdekeivel ellentétes döntés született, mert úgy tűnik, jobb olyan helyen rendezni az Eb-t, ahol 500-an vannak a lelátón, s nem egy olyan országban, ahol tízezren követnék a helyszínen a mérkőzéseket. Az aranyérem átadása után ismét Đilas került a középpontba, ugyanis a kontinensbajnokság szervezői a címer nélküli szerb zászlót vonták fel, ami ellen a KSS elnöke hevesen tiltakozott. Mivel nem sokkal később a vízilabdázók a horvátokat legyőzve megnyerték a világligát, a sportsikerek mámorító hatására a szerb tájékoztatási eszközök azonnal vádaskodásba kezdtek, botrányt kiáltottak, szégyenpadba ültették a szervezőket. Aztán megjelentek olyan írások is, amelyek arról szóltak, hogy „mégsem olyan nagy botrány ez, mint ahogy az elsőre tűnt”. Az első indoklás az volt, hogy a spanyol zászlón sincs címer… Utána pedig az is napvilágot látott, hogy a törvény kimondja, Szerbiának van polgári és állami lobogója is, s az előbbi is, amely címer nélküli, használatos többek között a sporteseményeken. Amikor ez több helyen is megjelent, a B92 az olvasóitól és a szervezőktől is bocsánatot kért a vasárnap esti cikk miatt.
Az U20-asok vb-aranyérme, a női kosárlabdázók Európa-bajnoki címe, a férfi pólósok világliga-győzelme után tegnap megkezdődött a wimbledoni tenisztorna. Đoković, folytassa…
Nyitókép: Szerbia Európa-tetején (fotó:Illyés Tibor, MTI)
