A tavalyi spanyol bajnokság harmadik helyezettje, a selejtezőből indult Barcelona lett a Bajnokok Ligája 2008/2009-es idényének győztese, miután a római döntőben 2:0-ra nyert a fogadóirodák által kicsit esélyesebbnek tartott címvédő, a Manchester United ellen. A katalánok így 110 éves fennállásuk során harmadszor lettek Európa legjobb csapata: előtte 1992-ben az olasz Sampdoria és 2006-ban az angol Arsenal elleni győzelem után emelhették magasba a serleget.
Habár a 67000 néző előtt lejátszott mérkőzés első tíz percében a Manchester United ötször, a Barcelona pedig egyszer lőtt kapura, az eredményjelző táblán 1:0 állt a katalánok javára, ugyanis a 10. percben Eto’o nagyon becsapta Vidićet, a menteni igyekvő Carrick elkésett, így a kameruni a rövid sarokba lőtte a labdát. A gól nagyon megzavarta az MU védelmét, különösen Vidićet, aki többször is rosszul passzolt, kapkodott, vagyis minden olyat tett, amit az utóbbi két évben tőle csak párszor láthattunk. Már az első játékrész második felében bebizonyosodott, hogy a Manchester nem tudja úgy kizárni a játékból a Barcelona legjobbjait, Iniestát, Xavit és Messit, ahogy azt tette az elődöntőben a Chelsea. Ez persze a korai gólnak is betudható, hiszen az angoloknak támadniuk kellett, s így sokkal több terület maradt a Barcelona játékosainak, akik ezt ki is használták.
A második félidő elején hiába jött Anderson helyére Tévez, az MU nem tudott igazán veszélyes gólhelyzetet kialakítani Valdés kapuja előtt, a Barca pedig okosan játszott: ráült a labdára, perceken át gurigáztak a katalánok, az angolok pedig keresték a labdát – szinte hihetetlen volt, de mintha nem is BL-döntőn, hanem egy spanyolkupa-mérkőzésen lettek volna Guardiola játékosai. A második játékrészben Xavi szabadrúgása a kapufán csattant, ám nem sokkal később eldőlt a találkozó: ismét Xavi, akit a mérkőzés legjobbjának választottak, volt a főszereplő, aki észrevette, hogy a 169 centi magas Messi megtalálta a rést az MU védelmében, és a beadását az argentin egy szép fejessel továbbította a hálóba. A gól Rio Ferdinand lelkén szárad, aki nem követte a labda útját, hanem megállt és nézte, ahogy Messi a kapuba fejeli a labdát. A Barcelona még a gólt ünnepelte, amikor az MU szépíthetett volna, ám Giggs lövését a védők blokkolták, Ronaldo próbálkozását pedig Valdés hárította. A végén a csapatkapitány Puyol kétszer is gólt szerezhetett volna: előbb lábbal, később pedig fejjel, de Van der Sar mindkétszer hárított.
A lefújás pillanatában furcsa képet láthattak a nézők, ugyanis míg tavaly a Chelsea vesztes játékosai sírtak, lefeküdtek a fűre, addig szerda este a Manchester United labdarúgói álltak, nézelődtek, de sírásra semmi okuk nem volt, hiszen esélyük sem volt a győzelemre, úgy kaptak ki, hogy csak egy csapat volt a pályán, az angolok inkább a minden filmben kötelező mellékszereplők feladatát töltötték be. Azt is mondhatnánk, hogy a szerdai BL-döntőt 670011-es nézték a római Olimpiai Stadionban: 67000 néző és a pályán levő 11 manchesteri játékos.
A mérkőzés jegyzőkönyve: Barcelona–Manchester United 2:0 (1:0)
Róma, Olimpiai Stadion, 67000 néző, vezette: Busacca (svájci). Góllövők: Eto’o a 10. és Messi a 70. percben.
Barcelona: Valdés, Puyol, Piqué, Touré, Sylvinho, Xavi, Busquets, Iniesta (Rodriguez), Messi, Eto'o, Henry (Keita).
Manchester United: Van der Sar, O’Shea, Ferdinand, Vidić, Evra, C.Ronaldo, Anderson (Tévez), Carrick, Park (Berbatov), Giggs (Scholes), Rooney.
Nyilatkozatok
Josep Guardiolának, a Barcelona edzőjének első mondata az volt, hogy „azonnal lemondok, hiszen ennél jobb nem lehet”, persze a játékosként és trénerként is BEK-, illetve BL-győztes csak viccelt a bevezetőjében: –Lehet, hogy nem ez a csapat minden idők legjobb Barcelonája, de a legjobb idényt tudhatjuk magunk mögött, hiszen három trófeát nyertünk, ami csak nagyon kevés klubnak sikerült eddig, ám az is fontos, hogyan sikerült begyűjtenünk ezeket a trófeákat. Ami a taktikát illeti, tavaly láttam, hogy Messi nem nagyon tudott érvényesülni Evra oldalán, így középen kapott helyet. Jelen pillanatban ő a világ legjobb játékosa, amit a legfontosabb mérkőzésen is bizonyított, megérdemli az Aranylabdát. Ami a jövőt illeti, egy kis időt kérnék, hogy pihenjek, s utána elmondom, mit tervezünk a következő idényre.
Anders Iniesta, a Barcelona játékosa: –Ez egy tökéletes zárása egy tökéletes idénynek. Az MU az első 7-8 percben jobb volt, ám utána átvettük a játék irányítását.
Carles Puyol, a Barcelona csapatkapitánya: –A serlegért jöttünk Rómába, és büszkék vagyunk az egész idényben nyújtott teljesítményünkre. Amikor a tizedik percben Eto’o gólt lőtt, attól kezdve mi irányítottunk.
Samuel Eto’o, a katalánok első góljának szerzője: –Van Isten! Nem tudom, mit tudnék még mondani, hogyan tudnék ünnepelni.
Sir Alex Ferguson, a Manchester United edzője: –Remekül kezdtünk, de kaptunk egy gólt, és ezután idegesen játszottunk. Volt időnk felkelni a padlóról, volt néhány kisebb lehetőségünk is, de el kell ismernem: egy jobb csapat győzött le minket. Az első gól után messze voltunk a legjobbunktól. Tanulni kell a vereségből, és tanulni is fogunk: végtére is még fiatal a csapatom – nyilatkozta a lefújás után Ferguson.
Ryan Giggs, az MU játékosa, aki 11 angol bajnoki címmel és 2 BL-győzelemmel büszkélkedhet: –Az eredménnyel és a játékunkkal is elégedetlenek vagyunk, de ezen nem kell csodálkozni, mert mi valójában, ellentétben a Barcelonával, meg se jelentünk a római döntőn. Ők kiváló focit játszottak, s hiába volt nekünk több helyzetünk, megérdemelték a győzelmet. Ha két ilyen jó csapat játszik egymás ellen, az, amelyik megszerzi a vezetést, óriási előnybe kerül. Rómában ez a Barcelonának sikerült, nyugodtan focizhattak, magabiztosan birtokolták a labdát.
A BL-győztes kerete
Kapusok: Víctor Valdés, José Pinto, Albert Jorquera, Oier Olazábal, Rubén.
Védők: Martín Cáceres, Gerard Piqué, Rafael Márquez, Carles Puyol, Sylvinho, Gabriel Milito, Daniel Alves, Éric Abidal, Víctor Sánchez, David Córcoles, Xavi Torres, Alberto Botia.
Középpályások: Xavi Hernández, Andrés Iniesta, Seydou Keita, Alekszandr Hleb, Yaya Touré, Sergio Busquets, Víctor Vázquez, Jeffren, Abraham González.
Csatárok: Eidur Gudjóhnsen, Samuel Eto’o, Lionel Messi, Bojan Krkić, Thierry Henry, Pedro Rodríguez.
