Usain Bolttól a pekingi atlétikai versenyek utolsó két napján már senki sem tudta elcsenni a sportág olimpiai legjobbja címet, három versenyző azonban azzal remekelt, hogy megszerezte második aranyát is, míg női magasugrásban érdekes meglepetés született.
A jamaicai csodafutó három aranyérem és ugyanannyi világcsúcs részese volt, egyben nagy érdemei vannak abban, hogy országa hat első hellyel az atlétikában harmadik az éremlistán. Jamaicának arany érkezett még női 100, 200 és 400 gáton is. Az atlétikai érmek tekintetében az USA vezet hét első, kilenc második és hét harmadik hellyel. A hét aranyból négyet a 400-as távokon (férfi 400 és 400 gát, valamint a két 4×400-as váltó) nyertek, és aranyat szereztek még tízpróbában, női 100 gáton és kisebb csodaként női diszkoszvetésben. Oroszország a második hat arannyal, öt ezüsttel és hét bronzzal, Jamaica után pedig a két afrikai futónagyhatalom, Kenya és Etiópia következnek öt, illetve négy arannyal. Utóbbiak esetében Tirunesh Dibaba és Kenenisa Beleke nyert kettőt-kettőt, egyaránt 5 és 10 kilométeren. Etiópiának korábban e két számban csak 1980-ban Moszkvában volt győztese, amikor Miruts Yifter diadalmaskodott. Ami pedig Bekelét illeti, látszott, hogy tanult a 2004-es kudarcából, amikor tapasztalatlanul 5 kilométeren megengedte, hogy a jobb hajrázó marokkói Hicham El Guerrouj legyőzze. Idén a riválisoknak esélyük sem volt.
Bekele azonban nem sokáig élvezhette a nap hőse címet, hisz női magasugrásban a belga Tia Hellebaut csodát művelt. Mindenki a horvát Blanka Vlašićra tippelt, végül azonban a világbajnok 38 győzelemből álló sorozata a számára legkellemetlenebb pillanatban szakadt meg. Vlašić 203-ig minden magasságot egyből vitt, Hellebaut pedig 199-től mindegyikkel bajlódott, majd a 205-öt, ami egyéni csúcsa, ő vitte elsőre. Vlašić annyira izgatott lehetett, hogy megmaradt két kísérletét nem mentette át 207 centiméterre, hanem teljesen feleslegesen 205-ön próbálkozott másodszorra is, amikor ez a magasság már semmit sem jelentett. Ez még sikerült ugyan, de a 207 centin már kimerült volt, Hellebaut pedig megérezte ezt és nem is próbálkozott. A belga másodszor játszadozott el így a riválisokkal, hisz 2006-ban Göteborgban ugyanígy múlta felül a svéd Kajsa Bergqvistet és a bolgár Venelina Venevát.
Férfi maratonban először született kenyai győzelem. Samuel Wanjiru emellett az 1984-ből származó olimpiai csúcsot is megdöntötte. S ha már a csúcsokat említjük, maradjon meg adatként, hogy Pekingben 5 atlétikai világcsúcs, 17 olimpiai csúcs, két ifjúsági világcsúcs és 16 kontinentális rekord dőlt meg, ami impozáns és még véletlenül sem várt sorozat. Az országos csúcsokat még összeszámlálni is nehéz, ám száradjon a szervezők lelkén, hogy annak nevezik a szerb válogatott Goran Nava 3:42 percen felüli eredményét 1500 méteren, holott Dragan Zdravković a múlt század 80-as éveiben futott világszinten is jegyzett 3:34 perc körüli időt.
Férfi gerelyhajításban a norvég Anders Thorkildsen megvédte athéni aranyát, olimpiai csúcsot döntött és idén egyetlenként szárnyalta túl a 90 métert. Olimpiai csúcs az amerikai 4×400-as váltó ideje is, amelynek utolsó embereként Jeremy Wariner vigasztalódott, csakúgy mint Sanja Richards is a női mezőnyben.
KÉZILABDA
Franciaország és Norvégia elsöprő győzelme
A pekingi játékok utolsó versenynapján került sor a férfi kézilabdázók bronzmeccsére, majd a döntőre. A harmadik hely sorsa igen izgalmas találkozón dőlt el: a két válogatott (Horvátország és Spanyolország) sokáig fej fej mellett haladt, de a második félidő közepén meglépő spanyolok később már nem adták ki a kezükből a győzelmet. A hispán válogatott története során harmadszor szerezte meg a bronzérmet, míg Horvátország a negyedik helyen zárt.
Azt már a mérkőzés elején látni lehetett, hogy az olimpiai bronz megszerzésének lehetősége feltüzelte a feleket: rendkívül izgalmas első harminc percet produkált a két együttes. Hol itt volt az előny, hol ott, nagy különbség azonban nem alakult ki, s a horvátok kétgólos előnnyel vonulhattak a szünetre.
A pihenő után ez a fór percek alatt semmivé lett, s ismét kiegyenlített játék folyt a pályán. Az utolsó negyedórában a spanyol csapat először elhúzott három góllal, a horvátok ugyan próbáltak visszakapaszkodni, de a támadások erőltetése közben mintha kevesebb energiájuk maradt volna a védekezésre, így a spanyol előny ötgólosra nőtt. Ez volt a találkozó kulcsmomentuma, ugyanis a horvát válogatott ekkora hátrányból már képtelen volt felállni, sőt még az eredmény kozmetikázása sem sikerült. Spanyolország teljesen megérdemelt, 35:29-es győzelmet aratott.
A XXIX. nyári olimpiai játékok utolsó aranyérmét Franciaország válogatottja nyerte, miután a döntőben meggyőző játékkal 28:23-ra legyőzte a meglepetéscsapatot, Izlandot.
A bronzmérkőzéshez hasonlóan a finálé is szorosan indult: a meccs első negyedében mindkét együttes inkább a védekezésre összpontosított. Ezt követően azonban csak a franciák dobtak gólt öt percen át, méghozzá ötöt, és az előny birtokában még jobban játszhatták a rájuk jellemző kivárásos, védekezésre koncentráló, gyors, illetve végigjátszott támadásokra épülő kézilabdát.
A szünetig megmaradt az ötgólos különbség (15:10). Cédric Burdet, Nikola Karabatić és Bertrand Gille csodálatosan játszott, míg a túloldalon Ólafur Stefansson és Arnór Atlason emelhető ki, ám melléjük nem zárkóztak fel a társak. Claude Onesta válogatottja a második félidő elejére is odafigyelt, megtoldotta az ötöt még két góllal, és előnye a továbbiakban már behozhatatlannak bizonyult.
A hölgyek mezőnyében Magyarország együttese Dél-Koreával találkozott a bronzmérkőzésen. A magyar lányok szépen, összeszedetten játszottak az ázsiaiak ellen, nagyon sokáig fej fej mellett haladt a két csapat, azonban a végjátékot a koreaiak bírták jobban.
Az első hét perc eseményeit elnézve az volt az ember érzése, hogy ez a csapat bizony nem az, amelyik a csoportmérkőzések ötödik fordulójában arcpirító vereséget szenvedett Dél-Koreától.
A védekezésük rendben volt, Pálinger biztos pont volt a kapuban, támadásaikat pedig nyugodtan, pontosan vitték végig. 6:2-es magyar vezetésnél időt is kért az ázsiaiak mestere, Lim Jung Csul. Ezután a koreaiak hamar lefaragtak három gólt a hátrányukból, és egy újabb kimaradt magyar helyzetet követően az egyenlítés is összejött. Pár pillanattal később már az ellenfél állt jobban.
A magyar lányok ennek ellenére nem törtek meg, s a szünetet megelőző percekben sikerült ledolgozni a pillanatok alatt összeszedett háromgólos hátrányt. Aztán Ferling góljával már ismét vezettek, majd helyenként parádés játékot bemutatva még egy góllal sikerült növelni a különbséget, így kétgólos vezetéssel mehettek az öltözőbe a lányok. A második játékrészben ismét egyenlő ellenfélként küzdöttek a gárdák, de általában a magyarok szaladtak az eredmény után. Még semmi nem dőlt el, azonban kettős emberhátrányba került a magyar együttes: a végeredmény szempontjából sorsdöntő percek következtek. A koreaiak köszönték szépen a lehetőséget, és háromgólos előnyre tettek szert a lefújás előtt négy perccel. Ezzel pedig minden eldőlt: Dél-Korea végül 33:28-ra nyert.
A döntőben a norvég válogatott minden nehézség nélkül 34:27 arányban győzte le az oroszokat, megszerezve ezzel első olimpiai aranyát. A két klasszis gárda összecsapását a norvégok kezdték sokkal jobban: állva hagyták az orosz együttest, és tíz perc elteltével 10:3-as norvég előnyt mutatott az eredményjelző. Trefilov mester tanítványai az első félidő vége felé kezdtek magukhoz térni, és sikerült is elfogadható mértékűvé faragni a mérkőzés egyes szakaszaiban időnként tízgólosra duzzadó hátrányukat. A félidei állás 18:13 volt, az orosz esélyek így még tovább éltek. Természetesen csak halvány reményekről volt szó, és ahogy fogyott az idő, úgy lett egyre haloványabb az oroszok olimpiai aranyéremről szőtt vágyképe, mivel a második félidőből is eltelt már tíz perc, és a különbség csak nem akart csökkenni. Az utolsó percekben már világos volt, hogy még az orosz válogatott sem tud fordítani ekkora hátrányból. Norvégia remek kezdésének köszönhetően teljesen megérdemelten nyert és szerezte meg története első olimpiai aranyérmét kézilabdában.
ASZTALITENISZ
Ma Lin kivárta
A kínai, 28 éves Ma Lin nyerte meg a pekingi olimpián a férfi egyénit, miután a döntőben öt játszmában győzött honfitársa, a világranglista első helyén álló Vang Hao ellen. Ha valaki megérdemelte a győzelmet, az mindenképp Ma Lin volt, hiszen a játékos négyszeres világbajnok (csapatban és párosban), de Peking előtt egyéniben még sose nem nyert se világbajnokságot, se olimpiát. A jég megtört, Ma Lin, aki a tavalyi zágrábi világbajnokságon Vang Licsin ellen harmadik egyéni világbajnoki döntőjét veszítette el, türelmes volt, kivárta, hogy eljöjjön az ő pillanata. Tavaly a horvát fővárosban 3:1-es játszmaelőnye volt s 7:1-re vezetett az ötödik játszmában, ám akkor Vang Licsin fordított, és másodszor is egyéni vb-t nyert. Neki ezúttal be kellett érnie a bronzéremmel, amit a vártnál könnyebben nyert meg, ugyanis az első és az utolsó játszmát leszámítva, amikor különbségre nyert, a második és a harmadik szettben a svéd Jörgen Persson mindössze hét pontot nyert ellene (11:2, 11:5).
A kínai fölény így teljes lett az olimpián, hiszen a négy aranyérem (férfiak, nők, egyéni, csapat) és az összes egyéni érem (két ezüst, két bronz) is a rendező országban maradt.
