Volt egy időszak, a XX. század végén és a XXI. elején, amikor Szerbiában nagyobb volt az érdeklődés az NBA-liga, mint a hazai kosárlabda iránt, noha azokban az években az akkor még Jugoszlávia név alatt szereplő válogatott sorozatban gyűjtögette a legjelentősebb címeket, így Európa- és világbajnok is volt. A Sacramento Kings csapata ugyanis aranykorát érte, s habár egyetlen titulust sem nyert, a sportszerető szerbek heti egy-két éjszakát örömmel átvirrasztottak, nagyobb lelkesedéssel tették azt, mint most Đoković meccsei esetén, csak hogy nézhessék a kedvenceik találkozóit. A tv akkor még rendszeresen élőben közvetítette az NBA-t, Szerbiában pedig a Kings sok mérkőzését láthattuk, mert ott játszott Vlade Divac és Peđa Stojaković.
Az a Kings egy nagyon jó csapat volt, és szemre tetszetős kosárlabdát művelt. A két szerb sztárral együtt olyan jeles játékosokat vonultatott fel, mint Mike Bibby, Chris Weber, Doug Christie, Hidajet Türkoglü, Bobby Jackson, Brad Miller, Scott Pollard…
A Sacramento Kings 1949-ben alakult Rochester Royals néven, 1951-ben bajnok volt, 1957-ben Cincinnati Royals lett, majd 1972-ben Kansas Citybe költözött, amikor felvette a Kings nevet. Kalifornia fővárosába 1985-ben kerültek át, s minden jel arra vall, hogy a klub rövidesen újra várost vált, hisz Seattle-ben, miután a SuperSonics elköltözött, és Oklahoma Thunderré lett, megint kosárlabdaklubot szeretnének. Sacramentóban a polgármester, Kevin Johnson (a Phoenix Suns híres kosarasa volt) minden követ megmozgat, hogy a Kingset ott tartsa, egy adományozó vacsorán már vagy tízmillió dollárt is szerzett ehhez, az NBA-liga vezetői azonban a Seattle-be költözés felé hajlanak. Washington állam nagyvárosa, az amerikai repülőipar központja – innen a volt SuperSonics elnevezés – új, korszerű csarnok felépítését ajánlotta fel, közben a sacramentói Arco Arena a legrégebbi csarnokok közé tartozik a ligában, s a klub jelenlegi tulajdonosai, a libanoni származású Maloof fivérek – akiknek a nagyapja sörkereskedelemmel szerzett vagyont, az unokák pedig az ingatlan révén lettek milliomosok – már nem kívánnak a kosárlabdába fektetni, és felajánlották a klub eladását.
A Kings legjobb éve a 2003-as volt, amikor 61:21-et jegyeztek az alapszakaszban, bejutottak a rájátszás nyugati döntőjébe, és hét meccsre kényszerítették a Lakers gárdáját. Nagy döntőre álltak, érettek voltak a vb megnyerésére (az USA-ban világbajnoknak nevezik az NBA győztesét), de az utolsó másodpercekben éppen Divac balszerencsésen pattintotta el a labdát, amely Robert Horryhoz került, s a tapasztalt kosaras triplája egyben a Kings aranykorának a végét is jelentette. Mivel 2003-ban a Duško Vujošević edző vezette Szerbia leégett a svédországi Eb-n, a két nagy csapás itt azt eredményezte, hogy megcsappant az érdeklődés a kosárlabda iránt. A sportág egykori nagy pillanataira és különösen a Kingsre Szerbiában most ugyanolyan nosztalgiával emlékeznek, mint Magyarországon a labdarúgó-Aranycsapatra. Amely 50 évvel korábban szintén a vb-cím küszöbén botlott el.
