Az újvidéki atléták egyik szeme sír, a másik meg nevet. Sír, mert a 2009-es ifjúsági Eb tartozása miatt lefoglalták a felszerelésüket az újvidéki stadionban, nevet viszont, mert Mihail Dudaš lett a göteborgi fedett pályás Eb hétpróbában nyert bronzával Gere Olga 1962-es ezüstje óta a város első Eb-érmes atlétája, és a tartomány első férfi atlétája, aki ilyen szinten dobogós tudott lenni.
Dudašt arra kértük, hogy értékelje a teljesítményét.
– Teljes mértékben elégedett vagyok, hisz a rúdugrás rontása ellenére képes voltam a kimagasló eredményre. Már az első versenyszám arra utalt, hogy megfelelő, kívánt formában vagyok.A 60-as vágta után jó volt a távolugrás, a várt szintem löktem a súlyt, magasugrásban pedig a 199 centiméteren voltam válságban. Ha azt nem ugrom át harmadikra, nincs érem, se 6000 pont, se országos csúcs. Azután nagyon örültem a 202 centinek, a 205-nek még jobban, s magamat is megleptem a 208-as egyéni legjobbal, amivel az első nap után az élen álltam. Persze, tudtam, hogy az első nap számai nekem kedveznek, s másnap sokkal nehezebb lesz. A gáton egy technikai hiba ellenére nagyon jót futottam, majd következett a rúd, ahol 490–500 centimétert reméltem, de csak 460 lett belőle, amiért a végén 1000 méteren három másodpercet kellett vernem az oroszra, aki tavaly Helsinkiben elhalászta az orrom előtt a bronzot.
Ami sikerült is...
– Nemcsak az én érdemem, hisz segített Goran Nava. Ő minden hájjal megkent középtávfutó, aki elmagyarázta a szerinte lehetséges két forgatókönyvet. Azt választottam, hogy fokozatosan erősítek, és az orosz nem tudta követni az iramot. Amikor befutottam a célba, megfordultam, és számoltam a másodperceket. Tudtam, hogy csak néhány pont dönt, és nagyon reméltem, hogy nem csak 2,99 másodperccel előztem meg.
Lett volna ereje, ha nagyobb hátrányt kellett volna ledolgozni?
– Igen. Arra az esetre, szerencsére nem került rá sor, Nava azt javasolta, hogy erősen indítsak, amit szerinte az orosz nem tudott volna követni, vagy pedig az utolsó kör előtt kifullad. Beleadtam volna mindent, az egészen bizonyos.
Júliusban Moszkvában vb lesz. Mi a cél?
– Nem éremben gondolkozok, hanem eredményben. A vb lesz az év fő eseménye, és szeretnék teljesen felkészülten odautazni.
A téli eredmények mit sugallanak a tízpróbára?
– Könnyű kiszámítani, mert minden fedett pályás eredménynek megvan a hozzávetőleges szabadtéri megfelelője. Esetemben ez azt jelenti, hogy 8400 vagy akár 8500 pontot is teljesíthetek. Ez az a szám, amiről gyermekkorom óta álmodozok.
Milyen mértékben segített, hogy a télen a Vásártéri csarnokban végre rendes feltételei voltak?
– Korábban is lehetett ott edzeni, de mostoha feltételek közepette, jobb mint semmi alapon. Az idén végre ugyanazt kaptam, ami a riválisoknak eleve adott, és biztos vagyok benne, hogy Göteborgban ez legalább 150 pontot jelentett. Ha egy kicsit jobban fűtenek, még 50 pont lehetett volna.
Moszkváig mit tervez?
– Külföldi előkészületeket meleg égtájon, például Dél-Afrikában, és Kolašinac súlylökővel együtt. A télen kiderült, hogy sokat tudunk segíteni egymásnak. Májusban a götzisi híres verseny vár rám, és jó lenne még egy tízpróbát teljesíteni, még nem tudom hol, de akkor Moszkvába maximális tervekkel indulhatnák.
Mit szól a felszerelésük lefoglalásához?
– Megrendített. Nem a klub hibájából történt, és nem engem károsít, hanem a sok tehetséges gyereket, akik így edzési lehetőség nélkül maradtak. Remélem gyorsan megoldást lehet találni.
