Hiába vezetett Szerbia férfiválogatottja nyolc góllal is az Európa-bajnok Dánia ellen, a D csoport 2. fordulójának mérkőzését mégis a dánok nyerték meg egy góllal. Szerencsére ez nem szegte kedvét a szerb együttesnek, s a csapat egyik legjobbja, Mladen Bojinović, aki nyolcszor volt eredményes a találkozón, már jelezte, hogy a vereség után a legrövidebb időn belül összeszedik magukat és készen állnak majd a következő megmérettetésekre. A poreči Žatika Sportcsarnokban mintegy 2000 néző buzdította a szerb válogatottat, és a transzparenseken többek között Banja Lukát, Požarevacot, Dubicát lehetett olvasni, de legkönnyebben onnan lehetett megállapítani a szerb szurkolók számát, hogy mindegyikük a jellegzetes kézmozdulattal, a három ujj felmutatásával ünnepelte Jovica Cvetković csapatának góljait. Az első félidőben a szerb együttes szenzációsan játszott és hatgólos előnyt szerzett, ám a második játékrészben Lasse Boesen három másodperccel a találkozó vége előtt betalált, így Dánia 37:36-ra nyert.
Azonban a kontinensbajnoktól elszenvedett minimális arányú vereség is bizonyítja, hogy Szerbia visszatért a kézilabdában meghatározó szerepet betöltő válogatottak közé, s ha a szövetségben továbbra is jól dolgoznak, akkor a 2012-es Európa-bajnokságon, melynek Szerbia ad otthont, a házigazda csapat akár egy érem megszerzésében is reménykedhet.
A horvát sajtó szerint a szerb szurkolók szolgáltatták a vasárnapi mérkőzések legszórakoztatóbb tréfáját, ugyanis a találkozó előtt, amikor a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) elnöke, az egyiptomi Hasszán Musztafa szólt a nézőkhöz, akkor elkezdték egyszerre skandálni, hogy „Musztafa Srbine” (A szerb Musztafa).
A szerb drukkerek különben nagyon jól érzik magukat Porečen, ahol a szerb himnuszt még egyetlenegyszer sem fütyülték ki. A mintegy 2000 szurkoló közül 300-an a keménymaghoz tartoznak, amit Žika Bogdanović szerb újságíró is megerősített, aki szerint a mindenre elszánt drukkerek közül 100-an Belgrádból érkeztek. Érdekes lehetne, ha nem tudnánk a (v)iszonyokat és a történelmet, hogy a szerb szimpatizánsok közül senki nem megy majd a középdöntős csoportmérkőzésekre, melyet Zadarban rendeznek meg. Ugyanis – mint mondták – biztosak benne, hogy ott nem a porečihez hasonló fogadtatásban lenne részük, mivel az Isztrián mindenki békés, és az albán pincér az ő kedvükért Riblja Čorba-dalokkal kedveskedik nekik.
