Elsőként Franciaország férfiválogatottja jutott be a Horvátországban zajló világbajnokság döntőjébe, miután a gallok, a kiváló szélső, Luc Abalo (akit a meccs vége felé kiállítottak, mivel fejbe lőtte a dán kapust) nagyszerű teljesítményének és a csapat kemény védekezésének köszönhetően simán, 27:22-re nyert Dánia ellen a Splitben megrendezett elődöntőben.
Eredmény, elődöntő: Franciaország–Dánia 27:22 (16:11), Horvátország–Lengyelország 29:23 (14:13).
A vasárnapi program, a 3. helyért: Dánia–Lengyelország (15.30). Döntő: Franciaország–Horvátország (17.30).
A hétköznapok legjei
A legérdekesebb név: Ezt a címet a horvát újságírók Peter Kukučkának adták, ugyanis számukra roppant érdekes és nevetséges volt, mikor a szlovák szurkolótábor rázendített a Ku-ku-čka, Ku-ku-čka skandálására, a szlovák válogatott irányítója pedig egy szép gól vagy egy jó átadás után azonnal kinézett, jobban mondva kikukučkált a drukkerek felé.
A legfurcsább mozdulat: A Magyarország–Svédország mérkőzésen a német bírók az első félidőben a svéd csapatot segítették. A második félidőben, a magyar csapat kárára történő ki tudja, hányadik ítélet után Pincési László, az Origó internetes újság szakírója úgy ugrott fel a székéről, hogy feldöntötte az ülőalkalmatosságot, majd megfordult, s a biztonsági ember előtt heverő székbe belerúgott egyet. E cselekedete aztán meghozta a változást: a német bírók nem segítették többé Svédországot, és az utolsó másodpercekben a svéd hétméteres helyett lefújták a mérkőzést.
A legnevetségesebb nyilatkozat: Nikola Karabatićot, a franciák kiválósáságát, akinek az apja horvát, s közeli rokonai élnek Nišben, a horvát újságírók arról kérdezték, hogy tetszik-e neki Franciaország elnöke, Sárközy. A 2008-as évben a világ legjobb kézilabdázójának választott átlövő, akinek nincs (állandó) barátnője, a következőket felelte: – Inkább a felesége tetszik.
A legembertelenebb életmód: A szerb együttes tagjai hat napon keresztül nem hagyhatták el a zadari hotelt, ugyanis a biztonságiak figyelmezették őket, hogy a horvátok nem fejeltették el a háború okozta sebeket, így jó lenne, ha a szerb játékosok, szakvezetők minden szabadidejüket a szállodában töltenék.
A legokosabb döntés: Az a magyar ember, aki nem analfabéta a pénzügyek terén, s szereti, ha pénztárcájában a csörgős fémpénzen kívül van még néhány darab papírpénz is, ha okos volt, akkor előre, akár hétfő délelőtt megvette a keddi, január 27-ei zágrábi középdöntős mérkőzésekre szóló jegyet. Fél négykor megnézte az egygólos magyar győzelemmel véget ért Dél-Korea–Magyarország találkozót, kisétált a sportcsarnokból, úgy, hogy érvénytelenítette a jegyet, és nem ment vissza a másik két mérkőzésre (Svédország–Szlovákia, Franciaország–Horvátország), hanem eladta az 55 eurós jegyet 85–100 euróért a bejáratnál mindenáron és minden áron jegyhez jutni próbáló horvát drukkereknek.
A legfontosabb gól: A Norvégia–Lengyelország mérkőzésen született, amikor három másodperccel a vége előtt, 30:30-as állásnál a norvégek elveszítették a labdát, és mivel a kapust előtte lehozták, a lengyel Artur Siodmiak a saját térfeléről, a kilences vonaláról lőtt az üres kapuba. A gól Lengyelországnak az elődöntőbe jutást jelentette, döntetlen esetén pedig Németország jutott volna a négy közé. Ha azonban a norvégek nem veszítik el a labdát, hanem gólt lőnek, akkor a 9. hely helyett a döntőbe jutásért játszhattak volna…
A legvakmerőbb tett: A Franciaország–Horvátország középdöntős csoportmérkőzés előtt szerb akkreditációval a nyakban végigsétálni a zágrábi Arena folyosóján – ahol a horvát szurkolók šahovnicás poharakból, hektoliterben kifejezhető mennyiségben döntötték magukba a sört és a bort –, csak azért, hogy az ember lefényképezze ismerőseit.
A legjobb étel: A sajtóközpontban mindenki a rakott krumplit, a húst hússal, a húst zöldséggel és tésztával eszik. Az ínyenceknek pedig ott a polipsaláta, amihez csak kevesen mernek hozzányúlni. Még szerencse…
A legfurcsább spórolás: Az első nap, úgy látszik, nagyon sok meleg víz és szappan fogyott, ugyanis szervezők vizezik a folyékony szappant és elzárták a meleg vizet, mivel a csapból, bármerre is csavarja az ember, csakis jéghideg víz folyik.
A legérdekesebb angol szó: Csütörtökön megérkeztek Zágrábba a szerb újságírók, és természetesen végighallgatták Jovica Cvetkovićnak a svédek elleni mérkőzés utáni sajtótájékoztatóját. A szövetségi kapitány beszéde közben az egyik szerbnek a mellette ülő székről leesett a táskája, manikűröstül, laptopostul együtt. A mögötte ülő német újságíró felvette, angolul szólt neki, odaadta a táskát, mire a szerb nő az angolra tökéletes angolsággal felelt: hvala, hvala.
A legnagyszerűbb szlogen: Rukomet nam je u krvi, bit ćemo prvi (kézilabda folyik az ereinkben, az aranyérem már a kezeinkben) – fordította Arany helyett:
TŐKE János
