Sterbik Árpád nyári szabadságát többnyire szülőhelyén, Adán tölti, ahol mindenki csak a világ legjobb kapusaként emlegeti a kiváló kézilabdázót. A spanyol kézilabda-válogatott és a júliusban Atlético Madridra keresztelt Ciudad Real világklasszis hálóőrével az adai rekreációs központban beszélgettünk a férfi kézilabda BL idei négyesdöntőjéről és az ott elszenvedett sérülésről, a klubcsapata névcseréjének okairól, a 2012-es szerb rendezésű Európa-bajnokság esélyeseiről.
• Keserédesen alakult számotokra május végén Kölnben a férfi kézilabda BL négyesdöntője, miután csapatod, a Ciudad Real elveszítette a döntőt, te pedig megsérültél az elődöntőben a Hamburg elleni győztes meccsen. A mérkőzésen kiválóan védtél, négy perc alatt két bravúrral mentettél, a második védésnél viszont megsérültél. Milyen sérülést szenvedtél? Felépültél-e már a sérülésből?
– Egy centiméter széles vádliszakadásom volt, eléggé rossz helyen. Szerencsére ez már a sorozat végén következet be, mert egy ilyen sérülés legalább egyhónapos kiesést jelent a játékból. Szerencsére a klubcsapatom megengedte, hogy itthon végezzem el a terápiát. Korábban Óbecsén vettem már részt terápiás kezelésen. Így most is ott kezeltek, június elejétől tíz napon át reggel és este jártam terápiára. Elég jól rendbe jött a lábam. A klubcsapatomnál augusztus elsején kezdjük az alapozást, és addigra teljesen készen állok majd az edzésekre.
• A Bajnokok Ligája négyesdöntő?
– A Ciudad Real csapata már nem az, ami volt három évvel ezelőtt, amikor a világ tizennégy legjobb játékosából állt. Sokkal gyengébbek lettünk, sok jó játékos elment a csapattól. A világválság Spanyolországot is sújtja, és ez nagy kihatással volt a csapatunkra. Bár a BL megnyerését tűztük ki célul, mindenki tudta, hogy a játékosállományukat tekintve tőlünk sokkal erősebb csapatok szerepelnek a sorozatban. A játékosok kvalitását figyelembe véve, a Hamburg és a Barcelona is sokkal jobb csapatok. Ezért a négyesdöntőbe jutást már sikerként könyvelhettük el. Ennek ellenére a játékosok és a vezetőség nem adta fel, hanem megpróbáltuk megnyerni a BL-t, ha már ott vagyunk. Ez majdnem lehetetlen vállalkozásnak tűnt, mégis bejutottunk a döntőbe, és sikeres BL-szezont zártunk.
• Ezt a klubvezetés, a játékosok és a szurkolók is így értékelték?
– Természetesen, mindenki így értékelte. Aki ért a kézilabdához, az tudta, hogy a négyes döntőben szereplő másik három csapat dupla költségvetéssel dolgozik, és jobbak is, mint mi. Bár a Ciudad Real csapatként sokkal kiegyensúlyozottabb. Van a csapatban valami megmagyarázhatatlan többlet, ami a többiekből hiányzik.
• A sérülés miatt a BL-döntőben nem tudtad vállalni a játékot, még a kispadra sem ülhettél le. A mérkőzés után sokakban felmerült: ha Sterbik Árpád is véd a döntőben, akkor akár másként is alakulhatott volna a végkimenetel. Hogyan látod ezt?
– Találgatni találgathatunk, a kapustársam nagyon jól védett a döntőben. Nem tudom a választ, számomra nehéz az ilyen meccseket végignézni, felét nem is láttam. Nem szeretem a fontos tétmérkőzéseket nézni, amikor nem vagyok a pályán. A mérkőzés alatt ki-bemászkáltam a sportcsarnokból, mert ideges voltam, nagyon idegfeszítő helyzet volt. Ki tudja, hogy mi történt volna, ha védek. Nem hiszem, hogy annyival többet hozzá tudtam volna tenni a játékhoz, amivel győzhettünk volna, mert a Barcelona tényleg erős csapat, szerintem az idén ők a legjobbak.
• Július 12-én a klubcsapatodból, a Ciudad Realból Atlético Madrid lett. A névcsere milyen változásokat jelent az egyesület számára?
– Keveset tudok az egész ügyről. A klubelnök, Domingo Díaz de Mera kevesebb pénzt akar befektetni, és igaza is van, már évek óta a saját zsebéből költ a klubra. Három éve, amióta tart a világválság, kevesebb a szponzor, a város sem ad annyi pénzt a klubnak, mint korábban, ezért a klubelnök finanszírozza. Közölte velünk, ha nem segít a város és a régió, vagy nem lesznek új szponzorok, akkor más megoldást kell találnia. Végül fogta a csapatot, és átköltöztette Madridba. Az idén még Ciudad Realban fogunk edzeni és Madridban játszunk, de jövőre már végleg a fővárosba költözünk.
• A 2012-es szerbiai rendezésű férfi kézilabda Eb sorsolása már lezajlott. A spanyol válogatott egy csoportba került a franciákkal, a magyarokkal és az oroszokkal. A spanyol válogatott hogyan készül a kontinensviadalra? Mire számítasz a csoportmérkőzéseken Újvidéken?
– Nagyon erős csoportba kerültünk, de nagyon kiegyensúlyozott az egész mezőny. A spanyol válogatott jó, nagyon bíztam benne a világbajnokságon is, de sok minden függ a pillanatnyi formától. Az utóbbi pár évben a nagy tornákon mindig összekerülünk a franciákkal, és mindig jó meccseket játszottunk. Az utolsó két-három meccsen sikerült velük döntetlenre mérkőzni, ami nem volt könnyű. Az Eb-n az első kör biztosan nehéz lesz, a második körben pedig azt hiszem, azzal a csoporttal kerülünk össze, amelyben a horvát válogatott is szerepel. Az Eb mindig erősebb és színvonalasabb, mint a vb, sok és nehéz meccset játszunk néhány nap alatt. Én is kíváncsi vagyok, hogy a spanyol válogatottal mit tudunk felmutatni a kontinensbajnokságon. Szerintem a szerbeknek nagyon jó csapatuk lesz, és hazai pályán éremesélyesek.
• Sokak szerint a spanyol válogatott összeért, és a legnagyobb eséllyel győzheti le a címvédő olimpiai és világbajnok franciákat és nyerheti meg az Eb-t. Mire számítasz?
– A spanyol válogatott hasonló stílusban játszik, mint a klubcsapatom. Nekünk nincsenek nagy lövőink, bombázók, akik 11 méterről gólt tudnak lőni. Mi többet játszunk, jobban járatjuk a labdát, a tiszta helyzetre játszunk. Sok ügyes kézilabdázónk van ehhez a játékhoz, de szerintem a franciák legyőzéséhez még nem vagyunk elég erősek. A francia válogatottból lassan talán kiöregszik néhány játékos. A spanyol válogatott viszonylag fiatal, így talán kiegyenlítődik a szint a két válogatott között. A franciák mellett azonban ott lesznek még az Eb-n a horvátok és sok más nagyon jó csapat. Nehéz megmondani, hogy mi lesz a vége. A franciákon kívül senki nem indulhat úgy az Eb-re, hogy biztosan érmet szerez. Szerintem a francia csapat az egyedüli, amely teljesen biztos, hogy bekerül az első négybe.
