2024. november 22., péntek

Fajsúly

Amikor belelapozunk a szerbiai média sportrovataiba, legyen az nyomtatott vagy elektronikus formájú, laikusként és bővebb ismeretek hiányában azt hihetnénk, hogy a szerbiai foci globális mércék szerint is valami rettenetesen fontos ágazat, minősége alapján pedig a legszűkebb élvonalba tartozó tevékenységi forma. A médiatartalmak tömkelege úgy foglalkozik vele, mintha különleges, egyedi, ritkán látható és tapasztalható, bámulatot megérdemlő, az emberiség egésze szempontjából csúcsértékű valami lenne. A mérkőzések minősége, hangulata, a szurkolói koreográfia és egyebek bemutatása azt sugallja, hogy mindez a világ többi országában még teljesen ismeretlen és mindenképpen lemásolást érdemlő példa, a különféle tisztségviselői és elsősorban játékosi véleménynyilvánítás pedig minimum filozófiai, mindenki mással, főleg a nyugatiakkal szemben felsőbbrendű értéket képvisel.

Nem kell viszont nagy szakértőnek lenni, és kideríteni, hogy ennél semmi sem áll messzebb a valóságtól. A szerbiai foci, az ország méreteit és gazdasági erejét figyelembe véve, és ezekhez viszonyítva is – óriási üzlet. Komoly pénz forog benne, aminek az útjai a kívülállók számára kifürkészhetetlenek, a sportágon belüli hierarchia pedig teljes mértékben megmagyarázhatatlan, hisz egyáltalán nem a sport vagy a gazdaság mércéi szerint lett felállítva. Az embernek az a benyomása, hogy a szerbiai foci alapberendezése még csak nem is politikai, bár annak vonalai azért felismerhetők benne.

Nos, ez a foci állítólag szép sikert ért el, amikor válogatottszinten kijutott a jövő évi Eb-re, ennek ellenére nem mozdult el felfelé a világranglistán. Ha pedig a klubok európai eredményességét vesszük górcső alá, kiderül, hogy a szerbiai foci fajsúlya jelentősen csökkent.

Nem is olyan rég az országonkénti szorzószám szerint az első tíz határához közelítettek, most pedig, noha az oroszok kizárása után egyet még előre kellett volna lépni, már ott vannak a 20. pozíciónál.

Számokban mindez pontosan így fest: a FIFA-ranglistán Szerbia a 34., ebből a 18. európai. Az UEFA-klubversenyek országos szorzója szerint Szerbia a 19., vagyis kevesebb klub szerepelhet majd Európában, és a selejtező korábbi szakaszaira kényszerül. A klubok európai ranglistáján két korábbi szolidabb idénynek köszönhetően a C. zvezda még a 48., a Partizan a 69. helyre csúszott, a Čukarički a 167., a TSC a 252., a Vojvodina a 253., a Radnički (N) pedig a 254. helyet foglalja el.
A leginkább lesújtó a klubok idei európai mérlege:
C. zvezda    6    0    1    5    7:15
Partizan      4    1    0    3    3:9
TSC               8    0    1    7    7:26
Čukarički    8    0    0    8    2:16
Vojvodina   2    0    0    2    2:4
Összesen:   28    1    2    25    22:76

A táblázatban a lejátszott meccsek száma, a győzelem, a döntetlen, a vereség és a gólkülönbség szerepel…

 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás