Egyedül nem megy

A szabadkai Mačković Martin és Nikolaj Pimenov kétpárevezősben a 7. helyen végzett a közelmúltban zárult párizsi nyári olimpián. A szerbiai egység hajszál híján maradt le a döntőről, hiszen az elődöntőben a továbbjutást érő 3. helyen eveztek, amikor a cél előtt 30 méterrel a honosított orosz versenyző leengedte a lapátjait, így a román egység néhány centivel megelőzte Martinékat. A döntőben éppen a románok szerezték meg az olimpiai bajnoki címet.

A Mačković–Pimenov kettős az utolsó pillanatban ült össze, és a felkészülés során számos akadállyal kellett megküzdenie. A tervek szerint Martin korábbi válogatott-társával, Miloš Vasićtyal indult volna, de Vasić az idén megsérült, Pimenovnak azonban egypárevezősben sikerült kvalifikálnia magát Párizsba. Martin két hónappal az olimpia előtt ült össze az orosz versenyzővel, az edzéseken teljesített időeredmények azt mutatták, hogy a páros ütőképes lehet.

– Nagy falba ütköztünk, mivel a Szerbiai Evezősszövetség különféle okok miatt nem akart bennünket kiküldeni az olimpiára, nagyon elkomplikálódtak a dolgok, és csak egy angyali beavatkozás segítségével sikerült kijutnunk a luzerni selejtezőre. A szövetség bezárta előttünk az ajtót, annak ellenére, hogy a Szerbiai Olimpiai Bizottság és a sportminisztérium támogatott bennünket. A szövetség egy másik szerbiai kettőst szeretett volna kiküldeni a selejtezőre, de mi tudtuk, hogy a párosnak esze ágában sincs részt venni az olimpián, csak azért nevezték be őket a svájci regattára, hogy elvegyék tőlünk a helyet. Amikor a Nemzetközi Evezősszövetségben megbizonyosodtak arról, hogy egy nappal a rajt előtt a benevezett szerbiai páros nem jelent meg a svájci városban, kaptunk egy értesítést, hogy utazzunk ki Luzernbe, és az utolsó pillanatban megpróbálnak bennünket bejelenteni a selejtezőre, annak ellenére, hogy ez nincs teljesen összhangban a szabályokkal. Két órával az értesítés megérkezése után már a repülőn ültünk, kerítettünk egy hajót, és a selejtezőn az amerikaiak mögött a 2. helyet elérve megszereztük a párizsi kvótát. Bizonyos idő múlva azonban újabb bökkenő adódott. A selejtezőről az első két hajó jutott tovább Párizsba, mögöttünk pedig az ausztrálok végeztek a nem kijutó 3. helyen, akiknek nem tetszett, hogy bennünket a Nemzetközi Evezősszövetség az utolsó pillanatban nevezett be a regattára. Bepereltek bennünket a lausanne-i székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróságon, az ügy pedig annyira elhúzódott, hogy mindössze tíz nappal az olimpia kezdete előtt derült ki, hogy indulhatunk Párizsban – emlékezett vissza az igencsak nehezített felkészülésre Martin.

Az elődöntőben remekül ment a hajó, majd 30 méterrel a cél előtt olyasmi történt, ami ritkán látható: Pimenov leengedte a lapátokat, Martin evezett, de a későbbi olimpiai bajnok románok bejöttek a szerbiai páros elé a 3. helyre, és bejutottak a hatos fináléba.

– A történteket nehéz felfogni, megemészteni, elfogadni. Nagyon fontos, hogy ezekben a nehéz pillanatokban együtt maradjunk mint csapat, az egymásra mutogatás nem megoldás. Együtt voltunk a hajóban, vállalnunk kell a felelősséget. A felkészülés során, a már említett helyzet miatt, sajnos nem eveztünk sokat, a Szlovéniából kapott hajóban mindössze egy hónapot készültünk. Párizsban futamról futamra egyre jobban eveztünk, az elődöntőben még jobban ment a hajó, de úgy látszik, hiányzott a kellő közös tapasztalat, és nem tudtuk, hogyan kezeljük egymást a nagyon nehéz helyzetekben. Nikolajnak elfogyott az ereje, én eveztem tovább, de ez nem bizonyult elegendőnek. Mindig az utolsó 100-200 méter a legnehezebb, ekkor minden „normális” ember inkább megállna, és ez az a pont, ahol eldől, kiből lesz bajnok, és kiből nem. A futam közben úgy éreztem, meglesz a döntő, de egy pillanat alatt megfordult a helyzet. A bennünket megelőző román csapat a döntőben az első, valamennyire szélvédett pályát kapta, és megnyerte az olimpiát. A B döntőben nyújtott teljesítményünkkel labdába tudtunk volna rúgni az 1. helyért, de ez már nem segít rajtunk. Le kell vonnunk a tanulságot, és a jövőre fókuszálni. Az elképzelések szerint a páros együtt marad – mondta Martin.

Az olimpia hangulata tetszett a Palicsi Evezősklub korábbi, a Partizan jelenlegi versenyzőjének. Az olimpiai faluban kellemes hangulat fogadta, a sportolók beszélgettek, barátkoztak egymással, nem kellett maszkot viselniük, mint a japán fővárosban. A B döntő után még két napig Párizsban maradtak, megtekintették Novak Đokovićnak az olasz Lorenzo Musetti elleni elődöntőjét, majd a strandröplabdaversenyekbe is belenéztek.

Jövőre világ- és Európa-bajnokság vár a párosra, a fő cél pedig a Los Angeles-i nyári olimpia. Bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan rendeződik a helyzet a honi evezősszövetségben, hiszen nyugodt körülmények között, a most még nem létező támogatást érezve, másként lehetne felkészülni egy-egy nagy világversenyre.