Az eddig megrendezett újkori olimpiai játékokon 1896–2016 között Magyarország összesen 491 érmet nyert (175 arany, 147 ezüst, 169 bronz). 1906-ban az athéni jubiláris olimpiai játékokon 10 érmet nyert (2 arany, 5 ezüst, 3 bronz). Az 1920-as olimpiára nem kapott meghívást, az 1984-es olimpián politikai okokból nem vehetett részt.
Szerbia a Jugoszláv Olimpiai Bizottság jogutódja. A sportolók 17 sportágban (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kézilabda, kajak-kenu, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, sportlövészet, taekwondo, tenisz, torna, úszás, vízilabda) összesen 110 érmet nyertek az 1924–2016-os időszakban (31 arany, 40 ezüst, 39 bronz).
Jugoszlávia (1924–1988) – 83 érem (26 arany, 29 ezüst, 28 bronz)
Független olimpiai csapat (IOP) (1992) – 3 érem (1 ezüst, 2 bronz)
Jugoszláv SZK (1996–2000) – 7 érem (2 arany, 2 ezüst, 3 bronz)
SCG (2004) – 2 érem (2 ezüst)
Szerb Köztársaság (2008–2016) – 15 érem (3 arany, 6 ezüst, 6 bronz)
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból kivált tagköztársaságok és Koszovó érmei a nyári olimpiai játékokon, 1992–2016:
Bosznia-Hercegovina (1992–2016) – 0 érem
Horvátország (1992–2016) – 23 érem (6 arany, 7 ezüst, 10 bronz)
Koszovó (2016) – 1 érem (1 arany)
Észak-Macedónia (1996–2016) – 1 érem (1 bronz)
Montenegró (2008–2016) – 1 érem (1 ezüst)
Szlovénia (1992–2016) – 19 érem (4 arany, 6 ezüst, 9 bronz)
1896 – I. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Az első modern olimpia
Az 1896-os olimpiára tehető a legfurcsább jutalom, amit egy olimpiai győztes kaphatott. A sportesemény nagy támogatója, Georgiosz Averoff a lánya kezét ajánlotta fel a győztesnek, valamint egymillió drachmát. Az egyetlen feltétel az volt, hogy a győztes görög származású legyen. Habár görög nyert, egyetlen apró hiba miatt nem teljesülhetett a házasság. A hiba mégpedig az volt, hogy a győztes már házas volt…
1896. április 6–15., Athén, 13 ország, 245 induló (245 férfi), 9 sportág, 43 versenyszám. Megnyitotta: I. György király.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 11 arany, 7 ezüst, 2 bronz, 20 érem
2. Görögország – 10 arany, 18 ezüst, 19 bronz, 47 érem
3. Németország – 6,5* arany, 5 ezüst, 3 bronz, 14,5* érem
4. Franciaország – 5 arany, 4 ezüst, 2 bronz, 11 érem
5. Nagy-Britannia – 2,5* arany, 3 ezüst, 2 bronz, 7,5* érem
6. Magyarország – 2 arany, 1 ezüst, 3 bronz, 6 érem
* Német–brit kettős győzött a teniszezők férfi páros küzdelmeiben.
1900 – II. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
A zűrzavarok olimpiája
A zavarok legfőbb oka az volt, hogy ugyancsak az 1900. esztendőben rendezték a párizsi világkiállítást, amely egyrészt lefoglalta a közérdeklődést, valamint a hivatalos fórumok minden támogató segélyeszközeit, másrészt pedig maga a kiállítás rendezősége konkurens vállalkozást látott az olimpiában. A párizsi, 1900-ban megrendezett olimpia az egyik legkaotikusabbnak bizonyult a versenyek szempontjából is. A versenyzők például eltévedtek a maraton közben, és a síkfutás pályája egy emelkedőn helyezkedett el, illetve több olimpikon nem találta meg, mikor és hol kell versenyeznie…
Az 1900-as párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.
1900. május 14. – október 28., Párizs, 26 ország, 1225 induló (1206 férfi, 19 nő), 18 sportág, 91 versenyszám. Megnyitotta: Alexandre Millerand kereskedelmi miniszter.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Franciaország – 28 arany, 38 ezüst, 33 bronz, 99 érem
2. USA – 20 arany, 14 ezüst, 15 bronz, 49 érem
3. Nagy-Britannia – 15 arany, 6 ezüst, 9 bronz, 30 érem
4. Belgium – 7 arany, 6 ezüst, 7 bronz, 20 érem
5. Svájc – 5 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 7 érem
6. Németország – 3 arany, 3 ezüst, 2 bronz, 8 érem
7. Ausztrália – 2 arany, 0 ezüst, 3 bronz, 5 érem
Magyarország 5 érmet nyert (1, 2, 2), és a 10. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1904 – III. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Amerika olimpiája
Az 1904-es világkiállítás miatt az esélyesebb Chicago helyett mégis a másik amerikai várost, St. Louist választották az olimpia színhelyéül. Az üzleti szellem rányomta bélyegét az első tengerentúli olimpiára, jelentéktelen ifjúsági és helyi jellegű versenyekkel már tavasszal elkezdték a hírverést a nagy sportfesztiválnak, de az európai országok küldöttségeit senki sem fogadta. A 12 ország 651 sportolójának részvételével megnyílt játékok az amerikaiak háziversenye lett. Az Egyesült Államokat 523, Kanadát 52, Németországot 17, Görögországot 14, Dél-Afrikát 8, Magyarországot 4, Kubát és Nagy Britanniát 3-3 sportoló képviselte, Ausztrália és Ausztria 2-2, Franciaország és Svájc csak egy-egy versenyzővel volt jelen. Így érthető, hogy a hazaiak nyerték a legtöbb érmet. Mivel minden reklám ellenére is gyenge volt az érdeklődés, úgynevezett etnográfiai olimpiával próbálták színesíteni a programot. Mutatványosok, pincérek, postások versenyeztek különböző számokban, összesen 390 versenyszám zajlott le, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csupán 94 számot ismer el hivatalosnak…
1904. július 1. – november 23., St. Louis, 13 ország, 651 induló (645 férfi, 6 nő), 15 sportág, 94 versenyszám. Megnyitotta: Alice Roosevelt, az elnök lánya.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 78 arany, 84 ezüst, 80 bronz, 242 érem
2. Kuba – 5 arany, 1 ezüst, 2 bronz, 8 érem
3. Németország – 4 arany, 4 ezüst, 5 bronz, 13 érem
4. Kanada – 4 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 6 érem
5. Magyarország – 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 4 érem
6. Ausztrália – 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 3 érem
1906 – PÁNHELLÉN OLIMPIAI JÁTÉKOK
Másodszor a görög fővárosban
Az 1906. évi nyári olimpiai játékokat – amelyet gyakran „pánhellén” olimpiának vagy időközi olimpiai játékoknak is neveznek az első újkori olimpia 10 éves jubileuma alkalmából – 1906. április 22. és május 2. között rendezték meg Athénban. Utóbb nem tekintették hivatalos olimpiának, mivel nem az előző játékok után négy évvel tartották, és nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság választotta ki a helyszínt, ugyanakkor a népszerűsítő hatása nagyban hozzájárult az olimpiai mozgalom életben maradásához.
1906. április 22. – május 2., Athén, 21 ország, 840 induló (834 férfi, 6 nő), 13 sportág, 74 versenyszám. Megnyitotta: I. György görög király.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Franciaország – 15 arany, 9 ezüst, 16 bronz, 40 érem
2. USA – 12 arany, 6 ezüst, 6 bronz, 24 érem
3. Görögország – 8 arany, 14 ezüst, 13 bronz, 35 érem
4. Nagy-Britannia – 8 arany, 11 ezüst, 5 bronz, 24 érem
5. Olaszország – 7 arany, 6 ezüst, 3 bronz, 16 érem
6. Svájc – 5 arany, 6 ezüst, 4 bronz, 15 érem
Magyarország 10 érmet nyert (2, 5, 3), és a 12. helyen végzett az országok rangsorolásában.
Sztantics Györgynek, a Szabadkai Sportegylet távgyalogló versenyzőjének eredményeihez külön anekdota fűződik. Eredményei: 1500 m gyaloglás – helyezetlen, 3000 m gyaloglás 15:13,2 – I. helyezett.
Idézet a magyar olimpiai csapat jeles vezetőjének, Lauber Dezsőnek a tollából: „Tudvalévő, hogy az olimpiai programban az 1500 m-es gyaloglóverseny volt kiírva. Az, hogy Magyarország egy nem várt olimpiai bajnoksághoz jutott a szabadkai Sztantics György révén a 3000 m-es gyaloglóversenyen, ez egy sportdiplomáciai siker végeredménye, és ma már egy igazi archivális anekdota, minek következményeképp előkerültek a massalás* üvegek.”
De mi is történt valójában? 1906. május 1-jén tartották meg (9 induló) az 1500 méteres gyaloglóversenyt, amely egy nevetséges eredménnyel végződött. A fölényesen vezető Sztantics oldalszúrás miatt kénytelen volt kiállani, a négy következőt tisztázatlan gyaloglás miatt pedig kiállították. Az 1500 méteres gyaloglóverseny botrányba fulladt a bírók részlehajlása és sajnálatosan naivan rosszindulatú tapasztalatlansága miatt. Történt valójában, hogy az angol Wilkinson és az ausztriai Spiegel (nem éppen szabályosan gyaloglók) párharcát úgy próbálta eldönteni egy vérmes osztrák pályabíró, hogy kiállította a brit gyaloglót, mire az angol „igazlátó” bosszúból leparancsolta a pályáról Wilkinsont. Folytatódott a különös párviadal, amikor azonban alig maradt gyalogló a salakon, betódult a közönség, és tettlegesen is „sértegették” a bírókat, jobb belátásra bírván őket… Konstantin trónörökös, aki egyben a versenybíróság és rendezőség legfőbb feje volt, végül is saját kezűleg zavart le a pályáról 6 szabálytalanul gyalogló versenyzőt és a bírókat, úgyhogy egy 6. helyen „sétáló” amerikai lett a győztes 7:12:6-os időeredménnyel. (A szerző megjegyzése: Sztantics győztes eredménye Budapesten 1906. április 8-án a margitszigeti olimpiai próbaverseny-válogatón 6:49,4 perc volt…) A verseny után a magyar csapat egyik vezetője, Lauber ajánlatára és hosszas, agilis rábeszélésével rábírta a versenyeket személyesen vezető I. György görög királyt, hogy másnap (május 2-án) írjon ki egy újabb bajnoki gyaloglóversenyt 3000 méteren. Ezt a herceg – miután Lauber kérését az összes érdekelt nemzet képviselője támogatta – meg is tette. A másnap lefolyt versenyen (8 induló) Sztantics harmadiknak ért célba. Látható volt azonban, hogy a két első (az előző napi két kakaskodó rivális, Spiegel és Wilkinson), érezvén, hogy Sztantics kitűnő stílusával és iramával szemben nem boldogulnak, az utolsó 50 méteren gyaloglásból megint átmentek futóba! A zsűritagok a két első diszkvalifikálását kívánták, ami nagy többséggel meg is történt, mire Sztanticsot nyilvánították bajnoknak. Így lett olimpiai bajnok Sztantics, s hazatérvén lett „Szabadka hős magzatja”!
* Megjegyzés: A magyar csapat kalandos hajóút után (sokan tengeribetegek lettek) érkezett meg Athénba, ahol enyhén szólva mostoha ellátásban részesültek, állandóan küszködve az ehetetlen kecskehússal és a rossz ivóvízzel. Nem csoda tehát, hogy a fiatal sportolók egy idő után rákaptak az éttermi vacsorákra és a Massala nevű „iható” görög borra, amely azután közvetlenül szerepet játszott jó néhány vendéglő „kirámolásában”. Egy idő után az Osztrák–Magyar Monarchia követénél tiltakoztak ez ellen a görögök. Ettől kezdve a szállásukon ünnepeltek a magyarok, házhoz szállítva a vizet pótló Massalát…
1908 – IV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Az első igazi világverseny
Az olimpiai megnyitó csak 1908-tól, a londoni olimpiával vált divatossá, azóta a rendező városok megpróbálják egymást lekörözni a különleges, szemet kápráztató produkciókkal.
1908. április 27. – október 31., London, 22 ország, 2035 induló (1999 férfi, 36 nő), 22 sportág, 110 versenyszám. Megnyitotta: VII. György király.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Nagy-Britannia – 56 arany, 50 ezüst, 40 bronz, 146 érem
2. USA – 23 arany, 12 ezüst, 13 bronz, 48 érem
3. Svédország – 8 arany, 6 ezüst, 11 bronz, 25 érem
4. Franciaország – 5 arany, 5 ezüst, 9 bronz, 19 érem
5. Németország – 3 arany, 5 ezüst, 5 bronz, 13 érem
6. Magyarország – 3 arany, 4 ezüst 2 bronz, 9 érem
1912 – V. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Az utolsó békeolimpia
Az olimpiai játékok első helyezettjei aranyérmet kapnak (1912-ig színarany). Minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia. Az igazság az, hogy az olimpiai arany sem tömör arany. Valójában már majdnem száz éve nem tiszta aranyból készítik az olimpiai érmeket, hanem ezüstből öntik ki, majd arannyal vonják be őket.
1912. május 5. – július 22., Stockholm, 28 ország, 2547 induló (2490 férfi, 57 nő), 14 sportág, 102 versenyszám. Megnyitotta: V. Gusztáv király.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 26 arany, 19 ezüst, 19 bronz, 64 érem
2. Svédország – 24 arany, 24 ezüst, 17 bronz, 65 érem
3. Nagy-Britannia – 10 arany, 15 ezüst, 16 bronz, 41 érem
4. Finnország – 9 arany, 8 ezüst, 9 bronz, 27 érem
5. Franciaország – 7 arany, 5 ezüst, 3 bronz, 15 érem
6. Németország – 6 arany, 13 ezüst, 7 bronz, 26 érem
Magyarország 8 érmet nyert (3, 2, 3), és a 9. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1916 – VI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Az I. világháború közbeszólt…
Berlinben az I. világháború miatt nem tudták megrendezni az olimpiát, de sorszámát megtartották, ezzel is emlékeztetve az utókort a szörnyűségekre.
1920 – VII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
A hivatalos olimpiai zászló
A Pierre de Coubertin által 1914-ben létrehozott olimpiai zászló öt összekapcsolt gyűrűt tartalmaz fehér alapon. Az öt gyűrű az öt jelentős kontinenst jelképezi, egymáshoz kapcsolódva, hogy szimbolizálja a nemzetközi versenyeken szerzett barátságot.
A VII. olimpia rendezését a NOB Budapestnek (!) ítélte oda, a világháború veszteseként azonban erről le kellett mondanunk, sőt, a magyarok részt sem vehettek az Antwerpenbe áthelyezett játékokon, a németekkel egyetemben.
Jugoszlávia 1920-ban szerepelt először az olimpiai játékokon, kilenc hónappal (1919. december 14.) az országos olimpiai bizottság (JOK) megalakulása után. Nagybecskereken tartották meg az olimpiai válogatóversenyt a kijelölt atléták számára, de a kormány pénzhiányára és a Zágrábi Labdarúgó-alszövetség ajánlatára hivatkozva végül is a labdarúgókat küldték ki az atléták helyet.
Jugoszlávia tűzkeresztsége az olimpiai játékokon 1920. augusztus 28-ára esett, amikor hófehér mezben az országos címer helyett a mellkason kék, fehér, piros trikolórral a labdarúgó-válogatott kifutott a pályára a csehek elleni mérkőzésre. Az eredmény 7:0 lett a csehek javára, a vigaszágon pedig Egyiptomtól kaptak ki 4:2-re, és ezzel az olimpia már be is fejeződött a jugoszlávok számára, habár a programon lévő 22 sportág 154 versenyszámában a küzdelmek még javában tartottak.
Ezt megelőzően Szlovénia, Horvátország és Vajdaság sportolói Ausztria vagy Magyarország olimpiai csapataiban indultak, illetve független államként. Szerbia 1912-ben önálló csapattal (2 fővel: Dušan Milošević, 100 m és Dragan Tomašević, maratonfutás) képviseltette magát.
1920. április 20. – szeptember 12., Antwerpen, 29 ország, 2669 induló (2591 férfi, 78 nő), 22 sportág, 154 versenyszám. Megnyitotta: Albert király olimpiai eskümondó és Viktor Bőin vívó.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 41 arany, 27 ezüst, 27 bronz, 95 érem
2. Svédország – 19 arany, 20 ezüst, 25 bronz, 54 érem
3. Nagy-Britannia – 16 arany, 16 ezüst, 13 bronz, 45 érem
4. Belgium – 16 arany, 12 ezüst, 14 bronz, 42 érem
5. Finnország – 15 arany, 10 ezüst, 9 bronz, 34 érem
6. Olaszország – 14 arany, 6 ezüst, 5 bronz, 25 érem
