1924 – VIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Paavo Nurmi négy hihetetlen napja!
A legendás finn futó párizsi teljesítménye: július 10., 16.20, 1500 méter – első olimpiai aranyérem. Július 10., 17.15, 5000 méter – második olimpiai aranyérem. Július 12., mezei futás, egyéni – harmadik olimpiai aranyérem. Mezei futás, csapatverseny – negyedik olimpiai aranyérem. Július 13., 3000 méter csapatverseny – ötödik olimpiai aranyérem…
A szervezőbizottság Ausztriát, Magyarországot és Törökországot is meghívta, ám Németország továbbra sem fogadta el az invitálást. Az 1924-es olimpia bizonyos értelemben mérföldkő volt, mert ekkor különültek el teljesen a téli és a nyári sportágak, s rendezték meg az első, igazi téli olimpiát Chamonix-ban, nagy sikerrel.
Az uszodában három világklasszisnak tapsolhattak a nézők: az ausztrál Andrew Charltonnak, a svéd Arne Borgnak és az amerikai Johnny Weissmüllernek (a későbbi Tarzannak). A magyar származású, amerikai Weissmüller aranyérmes lett a 100 méteres (először úszta a 100 méteres távot 1 percen belül a világon!) és a 400 méteres gyorsúszásban, a 4×200 méteres amerikai váltóval, s ráadásképpen még vízilabdázóként is szerzett egy bronzot! Honfitársnője, Gertrude Ederle 100 méteres gyorsúszásban nyert bronzérmet, de nem emiatt vált híressé. Két évvel később első nőként átúszta a La Manche csatornát, két órával gyorsabban, mint addig bárki más.
A pechesek között kell említeni az ötpróba harmadik helyezettjét, LeGendre-t, aki a verseny közben 776,5 centire javította a távolugrás világcsúcsát. A távolugrásban 744,5 centi is elég volt a győzelemhez, ám ebben a számban az amerikaiak őt nem nevezték be…
1924. május 4. – július 27., Párizs, 44 ország, 3092 induló (2956 férfi, 136 nő), 18 sportág, 126 versenyszám. Megnyitotta: Gaston Doumergues köztársasági elnök. Olimpiai eskümondó: Georges André (atléta).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 45 arany, 27 ezüst, 27 bronz, 99 érem
2. Franciaország – 14 arany, 15 ezüst, 11 bronz, 40 érem
3 Finnország – 14 arany, 13 ezüst, 10 bronz, 27 érem
4. Nagy-Britannia – 9 arany, 14 ezüst, 12 bronz, 35 érem
5. Olaszország – 8 arany, 3 ezüst, 5 bronz, 16 érem
6. Svájc – 7 arany, 8 ezüst, 10 bronz, 25 érem
Magyarország 10 érmet nyert (2, 4, 4), és a 12. helyen végzett az országok rangsorolásában.
Jugoszlávia 2 érmet nyert (2, 0, 0), és a 14. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1928 – IX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Fapapucsos olimpia
Az amszterdami olimpia „fapapucsos” volt, nemcsak azért, mert az Hollandia jelképe, hanem azért is, mert a papucs a házias béke szimbóluma. Ez az olimpia teljes békében zajlott le.
Egy magyar szakember így értékelte a rendezők munkáját: „A nyugodt, szinte az idegekre menően türelmes hollandok nagyszerűen rendezték meg az olimpiát. Az embernek az volt az érzése, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak, és hogy éppen ezért mindenről lekésnek. Az olimpia megnyitójára azonban elkészült Európa egyik legszebb stadionja, a nem nagy, de megfelelő úszómedence, valamint a vívás, a birkózás és az ökölvívás barakkszerű pavilonja. Ezután pedig ment minden, mint a karikacsapás.” Majdnem így is volt… Botrány, téves ítélet akadt azért ezen az olimpián is. De ez már a győzelemért folyó küzdelemből fakadt, és nem a világháború „utójátéka” volt. A francia atléták egy stadionőrrel verekedtek össze, amiből diplomáciai bonyodalom, végül pezsgős vacsora lett. A toronyugrásban az amerikai győztes tiszteletére az egyiptomi himnuszt játszották el. A pontozásos sportágakban itt terjedt el a „szubjektivizmus”, a részrehajló bíráskodás. Olyannyira, hogy a közvélemény nyomására többen – főleg a kárvallott országokból – azt javasolták: a jövőben ne a versenyzők, hanem a pontozók tegyék le az olimpiai esküt…
1928. május 17. – augusztus 12., Amszterdam, 46 ország, 2883 (2606 férfi, 277 nő), 16 sportág, 109 versenyszám. Megnyitotta: Wilhelmina királynő. Olimpiai eskümondó: Harry Dénis (labdarúgó).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 22 arany, 18 ezüst, 16 bronz, 56 érem
2. Németország – 11 arany, 9 ezüst, 19 bronz, 39 érem
3. Hollandia – 8 arany, 10 ezüst, 5 bronz, 23 érem
4. Finnország – 8 arany, 8 ezüst, 9 bronz, 25 érem
5. Franciaország – 7 arany, 12 ezüst, 6 bronz, 25 érem
6. Svédország – 7 arany, 6 ezüst, 12 bronz, 25 érem
Magyarország 9 érmet nyert (4, 5, 0), és a 9. helyen végzett az országok rangsorolásában.
Jugoszlávia 5 érmet nyert (1, 1, 3), és a 22. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1932 – X. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Impozáns és grandiózus olimpia
Soha nem csaptak még akkora reklámot az olimpiának, mint tették 1932-ben. Az 1929-ben kirobbanó nagy gazdasági világválság elsősorban az amerikai kontinenst (majd ennek utórezgéseiként az egész világot) rázta meg; ennek ismeretében meglepő, hogy három esztendővel később mind a téli (Lake Placid), mind a nyári olimpiát (Los Angeles) az Egyesült Államok kapta meg. Az amerikaiak óriási reklámkampányt csaptak a játékok mellett, a felfokozott hangulatot jól jellemzi, hogy a megnyitóra megtelt a 105 ezer fős befogadóképességű Coliseum. Még egy csúcs: az olimpián 32 olimpiai és 20 világcsúcs dőlt meg.
1932. július 30. – augusztus 14., Los Angeles, 37 ország, 1408 induló (1281 férfi, 127 nő), 15 sportág, 117 versenyszám. Megnyitotta: Charles Curtis alelnök. Olimpiai eskümondó: George Colnan (vívó).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 44 arany, 36 ezüst, 30 bronz, 110 érem
2. Olaszország – 12 arany, 12 ezüst, 12 bronz, 36 érem
3. Franciaország – 11 arany, 5 ezüst, 4 bronz, 20 érem
4. Svédország – 10 arany, 5 ezüst, 9 bronz, 24 érem
5. Japán – 7 arany, 7 ezüst, 4 bronz, 18 érem
6. Magyarország – 6 arany, 5 ezüst, 5 bronz, 16 érem
Jugoszlávia nem vett részt az olimpiai játékokon.
1936 – XI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
A háború előszelében
A náci Németország propagandacélokra használta az 1936-os olimpiai játékokat. Egy új, erős, egységes Németország képét mutatta, miközben leplezte az antiszemita és rasszista politikát, valamint az erősödő militarizmust. 1933 áprilisában a német sportegyesületek bevezettek egy rendeletet, amely szerint csak árják lehettek a tagjaik között. A „nem árjákat”, vagyis a zsidó, részben zsidó és roma (cigány) sportolókat szisztematikusan kizárták a német sportlétesítményekből és egyesületekből.
Annak érdekében, hogy jó benyomást tegyen a rendezvényre Németországba érkező rengeteg külföldi látogatóra, Hitler rövid ideig engedélyezte a zsidóellenes tevékenységek enyhítését, így a zsidókat közterületekről kitiltó táblákat is eltávolították. Az olimpia egyértelmű propagandasikert hozott a nácik számára. A külföldi szemlélők egy békés és toleráns Németország képét látták. Az 1936-os játékokon vezették be az olimpiai fáklyás váltófutást, amelynek keretében egy égő fáklyával futnak Olümpiából a játékok helyszínére. Az 1936-os berlini olimpia volt az első, amelyet élőben közvetített a televízió.
1936-ban az első nők között szerepelt az olimpián Jugoszláviából (Vajdaságból) a nagybecskereki Christián Margit tőrvívásban. Bírói műhiba miatt csak az elődöntőig jutott.
Jugoszlávia egyéni vívóbajnokságán 13 bajnoki címet szerzett a tőr versenyszámban, 7 alkalommal volt Szerbia, 3-szor pedig Vajdaság bajnoka (1930–50).
1936. augusztus 1–16., Berlin, 49 ország, 4066 induló (3738 férfi, 328 nő), 20 sportág, 129 versenyszám. Megnyitotta: Adolf Hitler birodalmi kancellár. Az olimpiai láng meggyújtója: Fritz Schilgen (atléta). Olimpiai eskümondó: Rudolf Ismayr (súlyemelő).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Németország – 38 arany, 31 ezüst, 32 bronz, 101 érem
2. USA – 24 arany, 21 ezüst, 12 bronz, 57 érem
3. Magyarország – 10 arany, 1 ezüst, 5 bronz, 16 érem
4. Olaszország – 9 arany, 13 ezüst, 5 bronz, 27 érem
5. Finnország – 8 arany, 6 ezüst, 6 bronz, 20 érem
6. Franciaország – 7 arany, 6 ezüst, 6 bronz, 19 érem
Jugoszlávia 3 érmet nyert (0, 3, 0), és a 26. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1940 – XII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1940, Tokió. A II. világháború miatt elmaradt.
1944 – XIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1944, London. Ez és a téli olimpia is elmaradt, de sorszámukat ismét megtartották.
1948 – XIV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Másodszor London
A körülmények a háború után három évvel spártaiak voltak, ennek ellenére az olimpiai eszme túllépett a sötét időkön. A megnyitót a már akkor is híres Wembley Stadionban rendezték, és akárcsak négy évtizeddel korábban, 1948-ban is a brit uralkodó engedte útjára hivatalosan a játékokat. Jelesül VI. György király mondta ki a bűvös szavakat: „Az olimpiát megnyitom!” A közel 90 ezer néző előtt sorra került ceremónián – amelynek részeként 7000 galambot röptettek magasba, és 21 ágyúlövés is eldördült – ott volt a magyar csapat is, a háborús szerep sportbeli következményeként ugyanakkor Németországot és Japánt nem hívták meg Londonba, ahol ekkor még csupán megfigyelői státuszban voltak jelen a későbbi olimpiákon oly eredményes Szovjetunió delegáltjai.
1948. július 29. – augusztus 14., London, 59 ország, 4099 induló (3714 férfi, 385 nő), 18 sportág, 136 verseny szám. Megnyitotta: VI. György király. Az olimpiai láng meggyújtója: John Mark (atléta). Olimpiai eskümondó: Donald Finlay (atléta).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 38 arany, 27 ezüst, 19 bronz, 84 érem
2. Svédország – 17 arany, 11 ezüst, 18 bronz, 45 érem
3. Franciaország – 11 arany, 6 ezüst, 15 bronz, 32 érem
4. Finnország – 10 arany, 8 ezüst, 6 bronz, 24 érem
5. Magyarország – 10 arany, 5 ezüst, 13 bronz, 28 érem
6. Olaszország – 9 arany 12 ezüst, 10 bronz, 31 érem
Jugoszlávia 2 érmet nyert (0, 2, 0), és a 24. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1952 – XV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Olimpia a rokonoknál
Az olimpiai lángot Paavo Nurmi gyújtotta meg. A megnyitón hatalmas ováció fogadta a stadionba befutó legendát, a kilencszeres olimpiai bajnok hosszútávfutót, az 1920-as évek legendás finn atlétáját. Nurmi* az atlétikai stadionban a pálya mellett meggyújtotta a lángot, majd a fáklya egy négy labdarúgóból álló váltó segítségével eljutott a Järvinen-toronynál már ott váró másik futólegendához, a négyszeres bajnok Hannes Kolehmainenhez, aki ott lobbantotta fel a lángot. A Järvinen-torony magassága pontosan 72 méter és 71 centiméter, Matti Järvinen ennyivel nyerte meg az 1932-es Los Angeles-i játékok gerelyhajító-versenyét…
A II. világháború óta először vehetett részt az olimpián Németország. Először vett részt a játékokon a Szovjetunió, és sportolói mindjárt remekeltek. Az egész világon feltűnést keltett a magyar sportolók kitűnő szereplése, ugyanis az éremtáblázaton Magyarország számos sportnagyhatalmat megelőzve a harmadik helyet szerezte meg 42 (16, 10, 16) érmével!
* A szerző megjegyzése: Paavo Nurmi, a finn csodafutó 35 évesen, számos világcsúccsal, kilenc olimpiai arany- és három ezüstéremmel a háta mögött érkezett 1932-ben Los Angelesbe. Sportpályafutását szerette volna lezárni tizedik aranyérmével, amelyet a maratoni futásban akart megszerezni. 1928 óta Nurmi abból élt, hogy meghívásos versenyeken pénzért indult. Ebből finanszírozta utazását, ebből próbálta eltartani családját. 1932. július 29-én azonban az amerikai Nemzeti Olimpiai Bizottság vezetője, bizonyos Avery Brundage (aki egyszer már megcselekedte ezt Jim Thorpe-pal is) úgy döntött: Nurmi profi, ezért nem indulhat, és kizárta! A döntés két dolog miatt volt sportszerűtlen. Egyrészt nem tette lehetővé Nurmi számára a tisztes visszavonulást, másrészt az éppen aznap lejáró nevezési határidő miatt a finn csapat senkivel sem helyettesíthette veterán sztárját. Nurmi visszavonult a sportolástól, ettől kezdve már csak nézőként vett részt az eseményeken. Ennek ellenére az utókor nem feledkezett meg róla: ő az egyetlen olyan olimpiai bajnok sportoló, akinek még életében szobrot emeltek!
1952. július 19. – augusztus 3., Helsinki, 69 ország, 4925 induló (4407 férfi, 518 nő), 18 sportág, 149 versenyszám. Megnyitotta: Juho K. Paasikivi köztársasági elnök. Az olimpiai láng meggyújtója: Paavo Nurmi (atléta). Olimpiai eskümondó: Heikki Savolainen (tornász).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 40 arany, 19 ezüst, 17 bronz, 76 érem
2. Szovjetunió – 22 arany, 30 ezüst, 19 bronz, 71 érem
3. Magyarország – 16 arany, 10 ezüst, 16 bronz, 42 érem
4. Svédország – 12 arany, 13 ezüst, 10 bronz, 35 érem
5. Olaszország – 8 arany, 9 ezüst, 4 bronz, 21 érem
6. Csehszlovákia – 7 arany, 3 ezüst, 3 bronz, 13 érem
