1988 – XXIV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Szép volt, jó volt, de messze volt
Egy évvel a moszkvai bojkott után, hárommal Los Angeles előtt, az olimpiai játékok jövőjéért aggódott a sportvilág. Az 1988-ban esedékes XXIV. Nyári Olimpiai Játékok rendezésére csupán két pályázó akadt: Szöul és Nagoja. Nagy meglepetésre a Koreai Köztársaság kapta meg a rendezés jogát akkor, amikor alig negyven országgal állt diplomáciai kapcsolatban a világon. Olyan gyanúsítgatások, vádak is szárnyra kaptak, miszerint különféle ajándékokkal, a többi között világ körüli utazásokra érvényes I. osztályú repülőjegyekkel lepték meg a koreaiak a NOB tagjait. Győzött azonban az „olimpiai” eszme továbbterjesztésének elve… Végül Szöul a hallatlanul vendégszerető és szívélyes koreai emberek közreműködésével igazán méltó házigazdának bizonyult, s az olimpiák történetének addigi legsikeresebb és igazán békés hangulatú versenyét rendezte meg, rekordrészvétellel!
Los Angeleshez képest két új sportág, az asztalitenisz és a hosszú szünet után visszatért tenisz gazdagította a műsort.
Itt szerezte meg a Tisza-vidék második csodálatos bronzérmét az asztalitenisz, női párosban: a törökkanizsai Gordana Perkučin a fočai Jasna Fazlićtyal, a szövetségi edző a zentai Széll Béla volt. Különben ez a páros 1992-ben Európa-bajnoki címet is szerzett!
A magyar sport Helsinki után a második eddigi legjobb szereplését produkálta.
Az 1988-as olimpián az egyik legnagyobb szenzációnak számított a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina üstökösként feltűnő budapesti úszólány diadala, aki olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok 200 m-es hátúszásban, 100 méter háton pedig, új országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet. A riporter így közvetítette a győztes 200 m hátúszás futamát: „Egerszegi Kriszta a víz alatt. Nézem a piros fürdőruhát, de egyelőre együtt a mezőny. Mondanám, hogy egy gondolattal Kriszta feje előbb van, de talán a szívem látja ezt, nem is a szemem, az eszemről nem is beszélve. Egerszegi 30 méter megtétele után most már egészen biztos, hogy tartja a lépést Cornelia Sirchhel. Sirch és Egerszegi a 45. méternél elöl, és Egerszegi egy gondolattal talán előbb érinti a falat. Mondom én, a tábla egészen mást mutat, az órának hinni kell. Sirch érintette elsőnek a falat, és a faltól sokkal jobban jött el. Most már az előnye vagy fél testhossz, akkor, amikor 75 métert tettek meg. A harmadik helyen a hármas pályán úszó Zimmermann található. És Sirch még mindig vezet, akkor, amikor a versenyzők 85 méter tájékán járnak, de az előnye Egerszegivel szemben egy fejhossznyi csak. És Egerszegi nagyon szépen jön fel, jaj de szépen, egyszerre érintik a falat. Olyannyira egyszerre, hogy 1:02,79 Sirch ideje, 1:02,99 Egerszegié. Ez sokkal, de sokkal jobb, mint a délelőtti időfutamban úszott idő. Egerszegi Krisztina. Hogy tartja magát ez a kislány az NDK vízi torpedóival szemben. Hogy tartja magát! És még mindig együtt Cornelia Sirchhel. Kathrin Zimmermann a harmadik helyen. És most szerintem, de lehet, hogy megint csak a szívem mondja, mert a túloldalon vannak, de szerintem vezet.
Vezet a pici lány, vezet! Elsőként fordul. 1:35,88 századdal. A műsorközlő emeli a hangját. A riporter is emeli a hangját, hiszen jön Egerszegi Krisztina. Előnye fél testhossz. És most már mintha Sirch leszakadni látszana, a második helyre Zimmermann jön föl. És Egerszegi Krisztina! A legszebb, a legnagyobb reményeinket talán túlnövi ez a pici lány. Gyere, kislány, gyere, kislány! Egy testhossz az előnye Egerszegi Krisztinának. Ez meg fogja nyerni! Ez meg fogja nyerni! Ez meg fogja nyerni! Egy csapás, még egy csapás, még egy csapás: Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok!” Ma már anekdota…
Christa Luding-Rothenburger a calgaryi téli játékokon tavasszal gyorskorcsolyázásban aranyat és ezüstöt nyert, Szöulban a kerékpárpályán újabb ezüstöt. Ő az egyetlen, aki ugyanabban az esztendőben képes volt mindkét olimpián érmet szerezni!
1988. szeptember 17. – október 2., Szöul, 159 ország, 8465 induló (6279 férfi, 2186 nő), 24 sportág, 237 versenyszám. Megnyitotta: Roh Tae-Woo elnök. Az olimpiai láng meggyújtója: Lim Csin Ae (atléta). Olimpiai eskümondó: Hi Dzse (kosárlabdázó) és Szón Mina (kézilabdázónő). Kabalafigurák: Hodori (férfi) és Hosuni (nő).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Szovjetunió – 55 arany, 31 ezüst, 46 bronz, 132 érem
2. NDK – 37 arany, 35 ezüst, 30 bronz, 102 érem
3. USA – 36 arany, 31 ezüst, 27 bronz, 104 érem
4. Dél-Korea – 12 arany, 10 ezüst, 11 bronz, 33 érem
5. Németország – 11 arany, 14 ezüst, 15 bronz, 40 érem
6. Magyarország – 11 arany, 6 ezüst, 6 bronz, 23 érem
Jugoszlávia 12 érmet nyert (3, 4, 5), és a 16. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1992 – XXV. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Egérke ismét színre lépett, és jött a Dream Team
Az olimpiai játékokat München óta első alkalommal nem árnyékolta be bojkott, távolmaradás. Kuba és a Koreai NDK is visszatért, s miután a sport bizonyos értelmű segítségével megszűnt a fajüldözés a Dél-afrikai Köztársaságban, ennek az országnak a sportolóit is visszafogadták. A Szovjetunió felbomlásának kimondása után Észtország, Litvánia és Lettország ismét önálló csapattal vehetett részt, de a nagy unió 12 köztársasága FÁK (Független Államok Közössége) néven utolsó alkalommal egy csapatot alkotott. A németek is egyesültek, Észak- és Dél-Jemen is közös küldöttséggel szerepelt, míg a szétesett Jugoszláviából a szerb és a montenegrói sportolók (IOP) önálló versenyzőként nevezhettek, de a horvát, a szlovén és a boszniai olimpiai bizottság már saját lobogója alatt küldhette el sportolóit. Mindez kiváló bizonyítéka annak, hogy az olimpiai mozgalom messzemenően igyekezett alkalmazkodni az élet, a politika változásaihoz. A részt vevő országok és az induló sportolók létszámát tekintve egyaránt újabb rekord került a statisztikákba.
Barcelona minden tekintetben kitett magáért, csodálatos hangulatú, pazar versenyt rendezett, amely mindenképpen a rekordok olimpiájaként kerül be a lexikonokba. Az alaphangulatot a színpompás megnyitó adta meg, midőn Antonio Rebello mozgássérült sportoló íját kifeszítve 70 méterre is pontosan célzott, és a hatalmas kandeláberben fellobbant, majd 16 napon át valóban békét, barátságot hirdetve lobogott az olimpiai láng. Műsorba iktatták a baseballt, visszatért a kajakszlalom, a hölgyek a többi között cselgáncsban is lehetőséghez jutottak.
Az olimpián a profi kosárlabdázók, az NBA legjobbjaiból alakult Dream Team, az álomcsapat aratta a legnagyobb sikert.
Az 1992-es olimpián Egerszegi Krisztina tovább folytatta szenzációs szereplését, olimpiai bajnok lett: 100 m hát-, 200 m hát- és a 400 m vegyesúszásban.
1992. július 25. – augusztus 9., Barcelona, 169 ország, 9367 induló (6659 férfi, 2708 nő), 26 sportág, 257 versenyszám. Megnyitotta: I. János Károly király. Az olimpiai láng meggyújtója: Antonio Rebollo (mozgássérült íjász). Olimpiai eskümondó: Luis Doreste (vitorlázó). Kabalafigura: Cobi.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. FÁK 45 arany, 38 ezüst, 29 bronz, 112 érem
2. USA – 37 arany, 34 ezüst, 37 bronz, 108 érem
3. Németország – 33 arany, 21 ezüst, 28 bronz, 82 érem
4. Kína – 16 arany, 22 ezüst, 16 bronz, 54 érem
5. Kuba – 14 arany, 6 ezüst, 11 bronz, 31 érem
6. Spanyolország – 13 arany, 7 ezüst, 2 bronz, 22 érem
Magyarország 30 érmet nyert (11, 12, 7), és a 8. helyen végzett, Jugoszlávia független résztvevők (IOP) név alatt indulhatott, 3 érmet nyert (0, 1, 2), és a 44. helyen végzett az országok rangsorolásában.
1996 – XXVI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Szomorú centenárium és a Coca-Cola
Világméretű felháborodást váltott ki a NOB határozata, amely a centenáriumi olimpia helyszínéül Atlantát jelölte ki, a tradíciók helyett a pénz világa került ki győztesen a párharcból. Persze, szegény görögök nem versenyezhettek a Coca-Cola és a CNN világhírnevével. Az olimpia végén az üzleti mutatók káprázatosra sikeredtek, a több „előkészületi és kivitelezési” hiba ellenére. A szponzorok ugyanis már az elején hosszú sorban álltak: az NBC például 456 milliót fizetett a televíziós közvetítési jogokért, a Coca-Cola 250 milliót adott, a belépőjegyekből 430 millió folyt be!
A zárónapi beszédében Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke ironikusan „különleges játékoknak” minősítette a szervezési hibák miatt az olimpiát. Már a nyitóünnepség is négyórás késéssel kezdődött, utána a közel 10 ezer sportolót egyetlen szűk kapun akarták a buszokhoz engedni, hogy az olimpiai faluba visszatérhessenek. A buszok kis száma miatt sok versenyző csak hajnalban ért haza. A játékok ideje alatt végig zavarok voltak a számítógépes hálózatokban is. Az olimpia biztonságát az FBI ügyelte, és bár minden sportoló és kísérő ujjlenyomatát rögzítették, mégis pokolgépes merénylet történt az olimpiai parkban, de a tetteseket nem találták meg, azóta sem.
A rendezési hibák ellenére mégis nagyszerű eredmények születtek a versenyeken, jó példája ennek Carl Lewis amerikai atléta, aki már a negyedik bajnoki címét szerezte távolugrásban (1984, 1988, 1992, 1996), és összességében kilenc olimpiai aranyat nyert. A magyar Egerszegi Krisztina pedig harmadszor védte meg bajnoki címét 200 méteres hátúszásban, a 400 m vegyesúszásban a selejtezőben a legjobb időt úszta, de a döntőbeli teljesítménye a bronzéremre volt elég.
1996. július 19. – augusztus 4., Atlanta, 197 ország, 10 306 induló (6809 férfi, 3497 nő), 27 sportág, 271 versenyszám. Megnyitotta: Bill Clinton elnök. Az olimpiai láng meggyújtója: Muhammad Ali (ökölvívó). Olimpiai eskümondó: Teresa Edwards (kosárlabdázónő). Kabalafigura: Izzy (a Whatizit szóösszetételből).
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 44 arany, 32 ezüst, 25 bronz, 101 érem
2. Oroszország – 26 arany, 21 ezüst, lóbronz, 63 érem
3. Németország – 20 arany, 18 ezüst, 27 bronz, 65 érem
4. Kína – 16 arany, 22 ezüst, 12 bronz, 50 érem
5. Franciaország – 15 arany, 7 ezüst, 15 bronz, 37 érem
6. Olaszország – 13 arany, 10 ezüst, 12 bronz, 35 érem
Magyarország 21 érmet nyert (7, 4, 10), és a 12. helyen végzett, Jugoszlávia 4 érmet nyert (1, 1, 2), és a 41. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2000 – XXVII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Ötkarika az ötödik földrészen
Negyvennégy év után ismét Ausztráliában rendezték a nyári olimpiai játékokat. A helyszín ezúttal Sydney volt. A jugoszláv férfi röplabda-válogatott a szabadkai Mester Gyulával olimpiai bajnoki címet szerzett. Huszonnégy év után újra a magyar férfi vízilabdacsapat lett az olimpiai bajnok.
Érdekességek: új versenyszámokkal bővült a program, a taekwondo és a triatlon mellett új női sportágakkal, például súlyemelés, öttusa, vízilabda.
2010-ben a NOB az eredetileg bronzérmes kínai női tornacsapatot diszkvalifikálta, mert kiderült, hogy a csapatban egy 2000-ben még csak 14 éves sportolót neveztek, míg az alsó korhatár 16 év volt akkor.
2000. szeptember 16. – október 1., Sydney, 199 ország, 11 084 induló (6839 férfi, 4245 nő), 29 sportág, 300 versenyszám. Megnyitotta: Sir William Deane, Ausztrália kormányzója. Az olimpiai láng meggyújtója: Cathy Freeman (atléta). Olimpiai eskümondó: Rechelle Hawkes (gyeplabdázó). Kabalafigurák: Oily, Millie, Syd.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 36 arany, 24 ezüst, 31 bronz, 91 érem
2. Oroszország – 32 arany, 28 ezüst, 28 bronz, 88 érem
3. Kína – 28 arany, 16 ezüst, 15 bronz, 59 érem
4. Ausztrália – 16 arany, 25 ezüst, 17 bronz, 58 érem
5. Németország – 13 arany, 17 ezüst, 26 bronz, 56 érem
6. Franciaország – 13 arany, 14 ezüst, 11 bronz, 38 érem
Magyarország 17 érmet nyert (8, 6, 3), és a 13. helyen végzett, Jugoszlávia 3 érmet nyert (1, 1, 1), és a 41. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2004 – XXVIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Százegy év után újra Athénban
Az olimpiai lángot augusztus 13-án gyújtották meg. Az ókori győzteseket olajágból font koszorúval koronázták meg. Ezt a hagyományt elevenítették fel ezen az újkori olimpián. A védjegy a színét a görög nemzeti zászlóról kapta. A görög olimpiai bizottság mindent elkövetett, hogy a 100 éves jubileumi olimpiai tornát 1996-ban megrendezhesse. Ez nem sikerült, csak nyolc évvel később került vissza az olimpiai láng görög földre. Az olimpiai sportorvosi labor belga vezetője, Jacques Rooge, zéró doppingtoleranciát hirdetett, ez sújtotta a magyar csapat több tagját is: máig tisztázatlan körülmények között fosztották meg bajnoki címétől a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet, de Magyarország így is 8 aranyéremmel zárt. Szerbia és Montenegró különítményének 2 ezüstre futotta: Jasna Šekarić – sportlövészet, légpisztoly 10 m, valamint a vízilabda-válogatott.
2004. augusztus 13–29., Athén, 202 ország, 11 902 induló (6582 férfi, 4062 nő), 29 sportág, 301 versenyszám. Megnyitotta: Cosztisz Sztefanopulosz. Az olimpiai láng meggyújtója: Nikolaosz Kaklamanakisz (vitorlázó). Olimpiai eskümondó: Zoi Dimoskaki (úszó). Kabalafigurák: Athená és Phévos.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 35 arany, 39 ezüst, 29 bronz, 103 érem
2. Kína – 32 arany, 17 ezüst, 14 bronz, 63 érem
3. Oroszország – 27 arany, 27 ezüst, 38 bronz, 92 érem
4. Ausztrália – 17 arany, 16 ezüst, 16 bronz, 49 érem
5. Japán – 16 arany, 9 ezüst, 12 bronz, 37 érem
6. Németország – 14 arany, 16 ezüst, 18 bronz, 48 érem
Magyarország 17 érmet nyert (8, 6, 3), és a 12. helyen végzett, Szerbia és Montenegró 2 érmet nyert (0, 2, 0), és a 61. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2008 – XXIX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Ismét Ázsiában
A 2008-as pekingi olimpián részt vett nemzetek száma még tovább növekedett. Az előző olimpián részt vevő 202 országon kívül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte a Marshall-szigeteket és Tuvalut is, illetve Szerbia és Montenegró függetlenné válása után ez volt az első olimpia, amelyen külön indultak, így 205 nemzet sportolóira számítottak a megnyitóünnepségen. Végül Brunei kizárása miatt 204 nemzet sorakozhatott fel az olimpia díszes megnyitóján. Kína fővárosa, valamint a további helyszínek sosem látott, gigantikus invesztícióval és lenyűgöző létesítményekkel igyekeztek meghódítani a világ sportközvéleményét, egyszersmind olyan keretet adni az olimpia két hetének, amelyhez foghatóval még nem találkoztak glóbuszunk legjobb sportolói.
A magyar versenyzők számára már a részvétel kiharcolása is óriási kihívást jelentett – és még nagyobbat az eredményes helytállás. Sosem volt még ilyen nehéz dolguk a sportolóknak: a pekingi helyekért minden eddiginél élesebb versengések folytak, lassan átalakítható a Coubertinnek tulajdonított mondat: „a részvétel már maga a győzelem”.
Szerbiának, Jugoszlávia jogutódjának az első érmet Milorad Čavić szerezte 100 m pillangóúszásban, ahol gyanús körülmények között 1 századmásodperc lemaradással kihirdették másodiknak…
2004. augusztus 8–24., Peking, 204 ország, 11 193 induló (6444 férfi, 4749 nő), 28 sportág, 302 versenyszám. Megnyitotta: Hu Csin Tao államfő (elnök). Az olimpiai láng meggyújtója: Li Ning (tornász). Olimpiai eskümondó: Zsang Jining (asztaliteniszező).
Kabalafigurák: Bei Bei, Jing Jing, Huan Huan, Jing Jing, Ni Ni.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. Kína – 51 arany, 21 ezüst, 28 bronz, 100 érem
2. USA – 36 arany, 38 ezüst, 36 bronz, 110 érem
3. Oroszország – 23 arany, 21 ezüst, 28 bronz, 72 érem
4. Nagy-Britannia – 19 arany, 13 ezüst, 15 bronz, 47 érem
5. Németország – 16 arany, 10 ezüst, 15 bronz, 41 érem
6. Ausztrália – 14 arany, 15 ezüst, 17 bronz, 46 érem
Magyarország 10 érmet nyert (3, 5, 2), és a 21. helyen végzett, Szerbia 3 érmet nyert (0, 1, 2), és a 61. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2012 – XXX. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Harmadszor Londonban
A nyári ötkarikás játékok történetében egyedüli csúcstartóvá lépett elő London azzal, hogy harmadszor lehetett házigazdája olimpiának (1908, 1948, 2012). A 23 éves Gyurta Dániel Európa- és világbajnoki aranyérmei után a legfontosabb versenyt, az olimpiai döntőt is megnyerte. A 2012-es londoni olimpián a hazai közönség nagyon szurkolt üldözőjének, Jamiesonnak, aki megközelítette ugyan a magyart, de utolérni nem tudta. Gyurta világcsúccsal nyert, ez a magyarok közül addig csak Darnyi Tamásnak sikerült. Milica Mandić taekwondózó a +67 kg súlycsoportban megszerezte Szerbia számára az első aranyérmet.
Érdekesség: ha Michael Phelps amerikai úszó ország lenne, a pályafutása során begyűjtött eddigi 18 olimpiai aranyával a nemzetközi ranglista 37. helyén állna a modern kori játékokon szerzett aranyérmek teljes számát tekintve, Ausztriával és Etiópiával holtversenyben – egyebek mellett ez derül ki a londoni olimpia összesített számadataiból.
2012. július 27. – augusztus 12., London, 204 ország, 11 060 induló, 26 sportág, 302 versenyszám. Megnyitotta: II. Erzsébet brit királynő. Sportolói eskü: Sarah Stevenson. Bírói eskü: Mik Basi. Olimpiai fáklya: Callum Airlie, Jordan Duckitt, Desiree Henry, Katie Kirk, Cameron MacRitchie, Aidan Raynolds, Adelle Tracey, Austin Playfoot. Kabalafigurák: Wenlock és Mandeville.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 46 arany, 29 ezüst, 29 bronz, 104 érem
2. Kína – 38 arany, 29 ezüst, 21 bronz, 88 érem
3. Nagy-Britannia – 29 arany, 17 ezüst, 19 bronz, 65 érem
4. Oroszország – 22 arany, 22 ezüst, 32 bronz, 76 érem
5. Korea – 13 arany, 8 ezüst, 7 bronz, 28 érem
6. Németország – 11 arany, 19 ezüst, 14 bronz, 44 érem
Magyarország 18 érmet nyert (8, 4, 6), és a 9. helyen végzett, Szerbia 4 érmet nyert (1, 1, 2), és a 43. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2016 – XXXI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Először Dél-Amerikában – a közvetítés csúcsa
A SES és az Eurovision műsorszóró megállapodása értelmében a cég 5 műholdja vett részt a riói olimpiai játékok közvetítésében. Így a SES egyszerre akár 20 sportág történéseit is el tudta juttatni kiváló képminőségben a világlakosság legalább egyharmadának, mindössze egyetlen sugárral. A játékokon rekordszámú ország vett részt, 207 ország jelezte a részvételét, köztük most először Dél-Szudán és Koszovó. Szerbia számára a szabadkai Davor Štefanek birkózó a 66 kg-os súlycsoportban aranyérmet nyert, ugyanúgy, mint a férfi vízilabdacsapat.
Legek: a magyar csapatból Hosszú Katinka 100 m hát-, 200 m vegyes- és 400 m vegyesúszásban arany-, 200 m hátúszásban ezüstérmet, Kozák Danuta pedig K-1 500 m, K-2 500 m és K-4 500 m kategóriában aranyérmet nyert.
2016. augusztus 5–21., Rio de Janeiro, 207 ország, 10 293 induló, 31 sportág, 306 versenyszám. Megnyitotta: Michel Temer. Sportolói eskü: Robert Scheidt. Bírói eskü: Martinho Nobre. Olimpiai fáklya: Vanderlei de Lima.
Az éremtáblázat élcsoportja:
1. USA – 46 arany, 37 ezüst, 38 bronz, 10 érem
2. Nagy-Britannia – 27 arany, 23 ezüst, 17 bronz, 67 érem
3. Kína – 26 arany, 18 ezüst, 16 bronz, 70 érem
4. Oroszország – 19 arany, 22 ezüst, 32 bronz, 56 érem
5. Németország – 17 arany, 10 ezüst, 15 bronz, 42 érem
6. Japán – 12 arany, 8 ezüst, 21 bronz, 41 érem
Magyarország 15 érmet nyert (8, 3, 4), és a 12. helyen végzett, Szerbia 8 érmet nyert (2, 4, 2), és a 32. helyen végzett az országok rangsorolásában.
2020 – XXXII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Vírusos olimpia
A XXXII. nyári olimpiai játékok megtartását Tokióban tervezték 2020. július 24. és augusztus 9. között. 2020. március 24-én bejelentették, hogy a világméretű pandémia miatt a játékokat elhalasztják, előreláthatólag egy évvel. 2020. március 30-án nyilvánosságra hozták, hogy az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg.
S most, 2021-ben eljött a várva várt idő , amikor a világ sportszerető népe már július közepe táján türelmetlenül számolja a hátralévő napokat, ami még hátravan a hivatalos megnyitásáig. Egy biztos: ez az olimpia teljesen más lesz, mint az összes eddig megrendezett. Itt ugyanis egy „hirtelen” megjelent láthatatlan ellenséggel kell számolnia földkerekségünknek.
Mi várjuk az olimpiát, de akarva-akaratlanul is egy magyar 1969-es filmrészlet jut eszembe, a Tanú című filmszatírából: „Mi ez?! – kérdi a citromba harapó Bástya elvtárs fancsali, dühös képpel. Pelikán – Virág elvtárs unszolására – megismétli: Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk!” A film záróidézete: „Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg múltjától.”
Az olimpia ma, 2021-ben olyan, amilyen, de a miénk (!), s annak folytatása és élethivatása kell, hogy legyen a jövőben is!
A nyári olimpiai játékok örökrangsora (top 10)
1. Egyesült Államok – 1021 arany, 800 ezüst, 711 bronz
2. Szovjetunió – Oroszország – 588 arany, 483 ezüst, 471 bronz
3. NSZK – Németország – 355 arany, 402 ezüst, 405 bronz
4. Nagy-Britannia – 263 arany, 295 ezüst, 289 bronz
5. Kína – 227 arany, 165 ezüst, 151 bronz
6. Franciaország – 212 arany, 241 ezüst, 260 bronz
7. Olaszország – 206 arany, 178 ezüst, 193 bronz
8. Magyarország – 175 arany, 147 ezüst, 169 bronz
9. NDK – 153 arany, 129 ezüst, 127 bronz
10. Ausztrália – 147 arany, 163 ezüst, 187 bronz
