Kormányos Imre főszervező és Erdélyi Imre, a Csóka elnöke (jobbról) a tartományi asztalitenisz tisztségviselőivel
Honi berkekben Szabó István neve már életében legendává vált. A csókai szakember nemzedékek sorát nevelte a sportra, az asztaliteniszre, s tanítványai egész Európába elvitték a szakember és Csóka hírét. Az ő emlékét ápolják a csókaiak azzal az emléktorával, amely az idény legelső tornájával az újoncoknak ad lehetőséget a bizonyításra, de nem csak a versenyzők előtt tisztelegnek, hanem Pista bácsi szellemével összhangban a legjobb nevelőedzőket is díjazzák. Így volt ez az idén, a 7. Szabó István-emléktornán, az érmesek nagyszerű ajándékokat kaptak a teljesítményükért, bár azt el kell mondani, hogy az ország asztalitenisz sportágához hasonlóan, ezen a tornán is csökkent a fellépők száma, de ezen nem kell csodálkozni, ha tudjuk, hogy sorra szűnnek meg a klubok, nincs pénz, s ez bizony elveszi a kedvét a legkisebbeknek, főleg úgy, hogy ez egy kegyetlen sportág abban a tekintetben, hogy az első sikerért nagyon sokat kell dolgozni.
A csókaiak azonban megtették a dolgukat, a torna gördülékenyen lezajlott, ismerősei megkoszorúzták Pista bácsi és Király Ilona sírját, boldogok voltak a győztesek, valamint a legjobb edzőknek megválasztott paraćini Sreten Icić (fiúk) és a kishegyesi Török Gyula (lányok) is, akik serlegben részesültek.
– Az asztalitenisz Szerbiában sajnos a hanyatlás fázisában van, s ezt az itt összegyűlt sportbarátok, szakemberek is megerősítették, hangsúlyozván, hogy az asztalitenisz manapság nagy megpróbáltatásoknak van kitéve. Pista bácsi negyven évig a kitartást, a sport szeretetét sulykolta a gyerekekbe, s az ő tiszteletére szervezzük ezt a tornát, amelyre azért még ma is eljárnak a környékbeli és vajdasági klubok. Ezt a versenyt a kimagaslóan szép és értékes ajándékok miatt tartják számon, valamint azért, mert a legjobb edzők munkáját is díjazzuk. Ez példátlan, mert az edzőknek legtöbbször csak a vállveregetés jut. Ha összeszámoljuk, a csókai pingpong történetében több mint ötezer érmet szereztek meg az idevalósiak, s ez igazán páratlan, hiszen nincs már annyi lakosa a községnek. Erre büszkék lehetünk, s arra is, hogy ezek az emberek egytől egyig feltalálták magukat az életben is. A torna megszervezése kapcsán egyébként köszönetet kell mondani a tartományi sporttitkárságnak, a csókai önkormányzatnak, a Macvalnak, a régi öntödének, a borpincének és az iskolának is a teremért. Reméljük, hogy folytatása lesz a már hagyományos emléktornának, mert ennyivel tartozunk Pista bácsi emlékének – nyilatkozta Kormányos László főszervező.
Végül meg kell említeni azt is, hogy a győzteseknek kijáró ütő alakú serleg valóságos unikumnak számít, hiszen gyártója az a soltvadkerti Palatinus Róbert, akit kézi gyártású ütői révén immár az egész világban ismernek, a kuriózum pedig az, hogy fia, Martin, Pista bácsinak az utolsó nemzedéke közé tartozott.
Dobogósok
Fiúk: 1. Ninković Uroš (Sinđelić), 2. Rajić Borislav (Novi Sad), 3. Grbin Strahinja (Sloga) és Marković Nemanja (Spartacus). Lányok: 1. Belada Ivana (Vojvodina B.), 2. Berta Bianka (Čarnojević), 3. Bimbó Zsóka (Kanizsa) és Bede Panna (Kanizsa)
Fiatalabb kadétok: 1. Ilić Bogdan (Borac), 2. Varga Dániel (Temerin), 3. Marković Jovan (Vojvodina Ú.) és Đurković Luka (Sloga). Fiatalabb kadétlányok: 1. Gvozdenović Katarina (Dombos), 2. Bobrovskaja Elizaveta (Vojvodina Ú.), 3. Szőke Regina (Dombos) és Uzelac Marijana (Čarnojević).
Kadétok: 1. Kovács Zsolt (TSC), 2. Ilić Bogdan (Borac), 3. Komlušan Milan (Csóka) és Sárkány Zsombor (Horgos). Kadétlányok: 1. Gvozdenović Katarina (Dombos), 2. Kovács Katona Lilla (Dombos), 3. Kovács Kiara (Dombos) és Kukolj Đurđina (Obilić).
