Évek, évtizedek óta Szerbia legjobb birkózóbírói közé tartozik, számos fontos mérkőzést vezetett már, s ebből baja is adódott, mert a Partizan egykori edzője egy elveszített döntő után hátulról leütötte. Csalódottságában kis híján abbahagyta a bíráskodást, amikor hosszas huzavona után a sportszerűtlen, erőszakos trénert semmilyen módon nem büntették meg, és sokan értetlenül állnak a tény előtt, hogy a magyarkanizsai Lőrinc Rudolf nem a legrangosabb versenyeken fújja a sípot. Most már teheti majd, mert a közelmúltban letette a következő bírói fokozat elméleti részét, s csak egy állomás választja már el attól, hogy Eb-n, vb-n vagy olimpián fújhasson.
• Azért pontosítsunk: milyen vizsgát tettél le, s ez-e a legmagasabb szintű ilyen próbatétel?
– Valójában csak az elméleti részét tettem le és töltöttem ki a tesztet négy héttel ezelőtt Belgrádban. Előtte bíráskodtam az U23-as Európa-bajnokságon Szombathelyen, s ott úgy látták, ideje, hogy elvégezzem a legmagasabb kategóriát, hogy megkaphassam az ún. S–1-es minősítést. Ezzel a vizsgával lehet fújni a legerősebb versenyeken, tehát a felnőtt Európa- és világbajnokságon, valamint az olimpián. Az elméleti része tehát megvan, s lehetőséget kaptam a gyakorlatban is bizonyítani, méghozzá augusztus elején a Finnországban, Temperében megrendezendő junior világbajnokságon. Az itteni ténykedésem lesz a gyakorlati vizsga, de nem idegeskedek, hiszen az illetékesek számos alkalommal láttak már bíráskodni, vagy épp akkor, amikor a szőnyegelnöki teendőimet végeztem.
• Ilyen vizsgája kinek van még Szerbiában?
– Jelenleg csak a nagybecskereki Vesna Piperski Cucićnak, aki tavaly szerezte meg, de sajnos nem tudott kijutni a riói olimpiára, bár rajta volt a listán.
• Bírói szemmel hogyan ítéled meg ezt a mögöttünk álló felnőtt Eb-t Újvidéken?
– Először is gratulálni szeretnék a szerbiai és a magyar kötöttfogású csapatnak, hiszen a maga nemében mindkét gárda egyedülállóan jól teljesített. Ami magát az egész versenyt illeti, voltak kisebb bírói tévedések, de én úgy érzem, hogy az új szabályokkal valamennyire korlátozni tudták a hibák számát. Nagyon összetett dolog a másodperc tört része alatt megfelelő döntést hozni, hiszen lábra, blokkolásra, támasztásra, passzivitásra, szabálytalanságokra kell vigyázni. Jó látni, hogy teljes mértékben lehet szankcionálni a szabálytalan versenyzőt, s aki nem akar kapcsolni vagy fogásra törekedni, lehet fújni ellene. Bíró kollégáim egyébként maximálisan meg voltak elégedve a rendezéssel, minden tökéletesen működött, a szállástól kezdve a szállításig.
• Mi itt köztudomásúan a kötöttfogást űzzük. Hogyan boldogulsz a szabadfogással?
– A szabadfogásnál a skála sokkal szélesebb, hiszen e fogásnem sokkal akciódúsabb. Náluk másként is szankcionálják a passzivitást. Azt veszem észre, hogy a szabadfogású versenyzők idejében „feltuningolják” magukat, sokkal nagyobb a lehetőségük, mert gáncsolni is lehet például, megtalálják tehát a megfelelő fogást. Én egész életemben kötöttfogásban birkóztam, s természetes, hogy ezt a fogásnemet szeretem jobban, de az S–1-es vizsgával rendelkező bíró nem tehet különbséget, mindkét fogásnemet tökéletesen kell hogy fújja.
• Mennyire trend most ez a birkózásban, hogy egyre több hölgybírót látunk?
– Ezt az új szabályzatok irányozzák elő. Javarészt most még olyan női bírók vannak, akik soha életükben nem birkóztak, de nagyon gyorsan eljön az az idő, amikor majd a szőnyegről kerülnek ki a hölgyek, és mivel saját bőrükön is érezték ezt a sportágat, meggyőződésem, hogy kiválóan fújnak majd.
• A legmagasabb fokú bíráskodás idegen nyelvtudást is igényel. Melyik nyelven kell beszélni, és milyen szinten?
– Az angolt vagy a franciát kell alapszinten tudni, de mostanság elég erős behatása van az orosz nyelvnek is. Most még az angolt használják olyan szinten, hogy azzal a szőnyegen is megértessük magunkat, és a szőnyegbírói teendőinket is el tudjuk látni, például a konzultációknál és a chellengeknél.
• Köztudomású, hogy a kötöttfogás szabályait megváltoztatják. Ez már a franciaországi világbajnokságon is próba alatt lesz?
– Nem, ott még azok lesznek a szabályok, mint ezen az Európa-bajnokságon. Az új szabályokat teljességében a következő évben alkalmazzák majd. Lesznek azért próbaversenyek, főleg a kadétoknál és a junioroknál próbálják majd ki az új szabályokat. Az sem titok, hogy az eddigi nyolc súlycsoport helyett tíz lesz. Ez azért jó, mert több versenyzőnek ad majd lehetőséget, alkalmat az Eb-n és a vb-n. Az olimpián marad a hat-hat súlycsoport.
• Azt is hallottuk, hogy visszahozzák a parterre-helyzetet, azaz a szőnyegen való birkózást. Ezekről a technikai dolgokról mit tudsz?
– Talán egy parterre-helyzetet terveznek, azt remélve, hogy több akció lesz. Most egy kicsit zavaró lehet a nézőknek, hogy csak azt látják, a bírók emelgetik a kezüket, s egyszer csak pont jelenik meg az egyik-másik versenyző neve mellett. Én azt látom fontosnak, hogy a szabálytalan birkózást szankcionáljuk keményebben, mert akkor egy-egy meccs akár három perc után is véget érhet. Remélem, hogy az új szabályok azt eredményezik, hogy azok a versenyzők kerülnek ki győztesként, akik győzelemre törekednek, és akciókat, fogásokat kezdeményeznek. A tolakodásban, összekapaszkodásban nincs jövő.
• Mit kell tudni erről a tegnap megkezdődött Eb-ről?
– Itt 15 éves korig versenyeznek a gyerekek, a 13 éves csak szülői engedéllyel léphet fel. A menetek 2x2 perc, a többi szabály viszont rájuk is érvényes. Ők még gyerekek, s bízok abban, hogy ők még fogásra, fogásokra törekednek, ezáltal akciódús meccseket láthatunk.
• Nem titok, hogy a szerbiai birkózóbíráskodás krízisben van, hiszen nem emlékszünk arra, hogy ebből az országból a riói olimpia előtt ne lett volna itteni bíró az ötkarikáson. Mit javasolnál a fiatalabb kollégáidnak, hogy ők is megszerezhessék a legmagasabb bírói fokozatot?
– Sajnos jól látod a helyzetet, hiszen a szerbiai bíráskodás mindig magas szintű volt, s volt egy Branislav Simićünk is, aki e téren a legmagasabb instruktori szintre jutott. Nem tudjuk kihasználni azt, hogy a világszövetség elnöke idevalósi, Nenad Lalović. Gondok vannak magában az itteni bírói szervezetben, anyagi vetülete is van a dolgoknak. Nem tetszett, hogy Rióba sem szerbiai, sem magyar, sem horvát bíró nem került ki, holott ez a régió adta a legtöbbet ennek a sportágnak.
• Öt éved lehet még a csúcson. Mit szeretnél még elérni ebben a tevékenységedben?
– Egy alkalmam lehet csak az olimpiára, ez pedig a 2020-as tokiói olimpia. Az lehetne bírói ténykedésem koronája, ha oda kijutnék.
Döcög az Eb
Mint már korábban hírül adtuk, Belgrádban első alkalommal rendeznek iskoláskorú gyerekek részére birkózó-Európa-bajnokságot. Az esemény tegnap kezdődött, s nagy érdeklődést váltott ki, mivel mintegy 700 fiatalt neveztek be. Az itteni szakemberek óvatosan nyilatkoztak a kísérleti jelleggel bevezetett versennyel kapcsolatban, mivel köztudomású volt, hogy a szervezők csak csütörtök este kapják el a csarnokot, tehát egy éjjel kellett egy ilyen eseményhez funkcionálissá tenni a termet.
Rossz ómennel indult el tehát ez az Eb, s a helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a versenyről tulajdonképpen semmit sem lehet megtudni az interneten, mert a Szerbiai Birkózószövetség honlapján csak három nagyon akadozó, tehát teljesen élvezhetetlen live streaming megy, s ennyi. A világszövetség honlapja az Ázsiai-bajnoksággal foglalkozik, talány tehát, hogy mikor értesülhetünk a fővárosban folyó nagy verseny részleteiről és eredményeiről, annál inkább, mert szinte nem is reklámozták ezt az eseményt, így erősen kérdőjeles, vajon hány újságíró kíséri figyelemmel az Eb-t a Pionor sportcsarnokban, s hány újság hozza majd le az ott született eredményeket.
A hiányosságokat a magyarországi sajtó is észrevette, így egy durcás cikk jelent meg a legnagyobb sportnapilapban. Teljesen igazuk van a magyar kollégáknak, de ha már annyira fontos nekik a csapatuk eredménye, javaslom, ruccanjanak le Belgrádba, nincs olyan messze. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy Újvidék még közelebb volt a magyaroknak, de ott sem tolongtak, pedig kötöttfogású csapatuk például az első helyen végzett.
