Nemes Viktor: A világbajnokságon súlycsoportonként az első hat egyenes ágon kiharcolja az olimpián való részvétel jogát
Szerbia önállósulása óta nagyon értékes medálnak számít az arany. Tavaly Davor Štefanek örvendeztetett meg bennünket a világbajnoki címmel, előtte pedig Frísz Krisztiánnak 2004-ben sikerült a dobogó legmagasabb fokára felállnia, amikor junior Európa-bajnok lett.
Az újabb kontinensbajnoki titulusra 11 évet kellett várni, s a zentaiakat nem kis büszkeséggel töltheti el, hogy ismét egy helybeli birkózó harcolta azt ki, méghozzá Nemes Viktor, aki vasárnap az U23-as Eb-n győzte le valamennyi ellenfelét a 75 kg-os súlycsoportban.
• Az sem volt semmi, hogy a közelmúltban megnyerted a Magyar Nagydíjat. Az a győzelem vagy az elvégzett munka, edzésmennyiség tudata adott ekkora önbizalmat?
– Nagyon sokat számított a Magyar Nagydíj, mert ott megláttam, hogy van esélyem a felnőttek között is. Nagy önbizalmat adott ez, még úgy is, hogy ott összeszedtem egy sérülést. Ez azonban két hét alatt szinte maradéktalanul rendbe jött, és nem zavart Wałbrzychben. Ez az arany most még többet hozzátesz az önbizalmamhoz, s meglátjuk, hogy Bakuban, az Európai Játékokon folytatódik-e a sikersorozat. A végső cél idén Las Vegas, hiszen a világbajnokságon súlycsoportonként az első hat egyenes ágon kiharcolja az olimpián való részvétel jogát, de az még messze van, csak Baku után leszünk okosabbak.
• Ezt az U23-as Eb-t arra is szánták, hogy megmutassa a kötöttfogásban eszközölt új szabályok létjogosultságát. Te ezt hogy látod?
– Nem olyan rossz, hogy nincs parterre, de van ez az új aktivitási szabály, ami szerint a versenyzőket menet közben intik meg. Legtöbbször nem is lehet észrevenni, hogy pontot kaptál, vagy pontot ítéltek ellened. Ez nálam is így volt, hiszen a döntőben az utolsó 40 másodpercig nem is tudtam, hogy vezetek. Ez nem jó, de el kell mondani, hogy sok akció volt, ám azért véleményem szerint a szőnyegről való akciózásra is szükség van. Én is úgy értem el a legtöbb pontot, a hátra kimenés után.
• Fantasztikusan jöttek össze a dolgok, a döntőig valamennyi mérkőzésedet technikai tussal nyerted.
– Jó volt a sorsolásom, hiszen a rajton nem volt gondom az osztrákkal, s ez önbizalmat adott. Fogyasztanom kellett 5-6 kilót, s pont ilyen ellenfél kell az elején, amikor még le vagyunk gyengülve. A moldovai ellen már egy percen belül nyertem, és a svéddel sem volt utána probléma. A döntő már más volt, hiszen a fehérorosz junior világbajnok. Jó mozgása van, erős fickó, és itt véleményem szerint az döntött, hogy nekem mindig feljebb volt a fejem, amit értékelnek a bírók.
• Az Eb tapasztalatai alapján mire van még szükséged?
– Erő terén van még mit dolgozni, abból soha nem elég. A kondícióval szerintem nincs gond, de technikailag van még mit fejlődni. Erősíteni kell a parterre-helyzetet, a támadásomat, a védekezés jól megy.
• A teljes magyarországi csapatnak csak egy bronzérmet sikerült begyűjtenie, ti meg hárman egy aranyat, egy ezüstöt és egy ötödik helyet kalapáltatok össze. Hova tegyük ezt? Hiszen az utóbbi években azt láthattuk, hogy a magyarországiak mindig erősebbek voltak.
– Szerintem egy kicsit fiatal csapatot vittek ki, és a generáció sem olyan jó, mint az előzőek.
• Máté testvéred is éremesélyesnek számított. Hogyan dolgozta fel, hogy egy vakbélműtét miatt lemaradt?
– Mit lehet mondani? Ilyen szerencséje volt… Van az úgy, hogy az egészség fontosabb, mint a siker. Muszáj volt megműteni, mert utána nagyobb gondok lehettek volna.
• Mi jön most?
– Több mint három hét edzőtábor Bulgáriában. Az alapozás után Zentán és Belgrádban is leszünk valamennyit, majd Poreč következik, ahol a horvát válogatotton kívül több más csapat is ott lesz. Igazából tavaly már fejben is hozzászoktam az edzőtáborokhoz, s idén nagy könnyítés volt az, hogy Zentán edzettünk, mert sokszor hazamehettünk.
• A belgrádi sajtónak is nyilatkoztál, s abban kiemelted Sztojan Dobrev edző érdemeit.
– Sokat köszönhetünk neki. Úgy viszonyul hozzánk, hogy attól önbizalmat kapunk. Nem kell kihagyni Sreten Damjanović szövetségi kapitányt sem, aki végig mellettünk van, s abban segít, hogy kibírjuk a nyomást.
• Köztudott, hogy nagyon jó tanulók vagytok, az egyetem első évét is letisztáztátok, ám úgy határoztatok, hogy a sportkarrier miatt szüneteltetitek a tanulmányokat. Jó döntés volt ez?
– Szerintem igen, bár egy felnőttvilágversenyről is kell érem, hogy a jövőt megalapozzuk. Az egyetemet később is be lehet fejezni, s remélem, hogy időközben nem butulunk meg.
• Van egyáltalán szabadidőd?
– Néha van…
• Végezetül, térjünk csak vissza erre az Eb-re. Mi volt az a nagy szakáll?!
– A Magyar Nagydíj előtt kezdett nőni, odáig 38 napos lett. Azt mondtam, ha a magyaroknál érmet fogok nyerni, leborotválom. Aztán meggondoltam magamat, s végül jó kabalának bizonyult. Lehet, hogy az Európai Játékokig megint meghagyom.
