Mit gondol a jövő pénteken kezdődő kontintenstornáról Vajdaság egyetlen Eb-részvevője? Hogyan várta a keretszűkítést a zentai Nemanja Nikolić, Magyarország 23 fős Eb-keretének tagja, s miről beszélgetett Bernd Storckkal, a magyar nemzeti csapat szövetségi kapitányával? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a varsói Legia csatára, aki a kerethirdetést követő délelőttön elsők között a Magyar Szóval osztotta meg örömét és gondolatait.
• Hogy érzed magad?
– Köszönöm szépen, jól vagyok. Az ausztriai edzőtáborban mindenki nagyon várta már a keretszűkítést, hogy megtudjuk, ki lesz az a 23 játékos, aki utazik Franciaországba. Nagyon jól dolgozott szerintem mind a 31 játékos, de azért bíztam benne, hogy az én nevem is szerepel majd a szűkített listán, mert jó szezont zártam, a legjobbat a karrieremben – pont akkor, amikor kellett –, de senkinek nem volt biztos helye, az én esetemben is benne volt a pakliban, hogy nem leszek ott a kontinenstornán. Örülök, hogy a keret tagja lettem, mert ez nagyon nagy dolog. A vágyam, hogy minél többet legyek játékban és jó teljesítménnyel, gólokkal tudjam segíteni a csapatot.
• Izgultál-e a keretszűkítés előtt?
– Nem. Igazából fel voltam készülve minden eshetőségre. A végső döntés nem az én kezemben volt, de nem izgultam túl a dolgot, mert ha nem is lennék a 23 utazó közt, akkor is nyugodt szívvel mondhatnám, hogy tényleg mindent megtettem azért, hogy köztük legyek.
• Többször említette a kapitány is, és te is beszéltél róla, hogy keresitek a helyed abban a rendszerben, amit ő elképzelt. Ezek szerint meglett a helyed, jó úton jártok?
– Az edzőtáborban több időnk van, ebből kifolyólag edzéseken is több dolgot tudunk gyakorolni. Beszélgettem többször a kapitánnyal, vázolta a filozófiáját, ismertette a posztokat, ahol lát engem. Edzéseken is ezekre a posztokra fókuszálunk, az ezek betöltéséhez szükséges dolgokat gyakoroljuk, ami szerintem nem is halad rosszul, de tétmérkőzésen fogjuk látni igazán, hogy megtaláltuk-e a helyem a pályán.
• Jelenleg a Németország elleni szombati meccsel foglalkoztok, az ausztriai edzőtáborban éppen arra a találkozóra gyakoroltok. Hogy halad a felkészülés?
– Leogangban egy fantasztikus szállodában vagyunk, amelyben minden feltétel adott ahhoz, hogy jó és zökkenőmentes felkészülést csináljunk. Én már voltam itt korábban is a Legiával, úgyhogy számomra már nem új ez a hotel és a környezet. Két pályán edzünk, kiváló a talaj is, mindennel elégedett vagyok. Néha napi egy, néha napi két edzésünk van, az a lényeg, hogy bizonyos dolgokat automatikussá tegyünk, begyakoroljunk, és hogy felfrissüljön kicsit a társaság – mert vége az idénynek, és minden játékos fáradt kissé, ám leereszteni nem szabad. Nem kell túlpörögni sem, de koncentrálni kell maximálisan a teendőkre. Van még idő a gyakorlásra és a regenerálódásra is. A német egy igazi topcsapat, amelytől lehet tanulni, új dolgokat elcsípni, de meglátjuk majd azt is, hogy pillanatnyilag hol is tartunk. Nem mindennap játszik az ember a világbajnok ellen, amelynek hozzánk hasonlóan ez lesz az Eb előtti utolsó meccse.
• Gyermekként biztosan te is sokat álmodtál arról, hogy majd játszhatsz egy nagy tornán. Melyek az első ilyen jellegű emlékeid?
– Amióta kisgyerekként elkezdtem focizni, nem volt olyan Európa- vagy világbajnokság, amit ne néztem volna végig. Szerintem minden focista, aki ilyen tornákat néz, belegondol abba, mekkora dolog lenne egyszer ott játszani. Nekem nagy szerencsém van, hiszen ez volt az első selejtezősorozatom a válogatottal, és máris ott lehetek az Eb-n, pedig nem titok, hogy Magyarország 44 évet várt erre.
• Magyarország és Jugoszlávia távollétében kinek szurkoltál?
– Világbajnokságokon a braziloknak drukkoltam, az Eb-ken viszont mindig a spanyol meccseket szerettem nézni, hiszen ők mindig örömfocit játszottak, mindig élmény volt nézni azokat a mérkőzéseket.
• Mire lehettek képesek a kontinenstornán? Mivel lennél elégedett?
– Most nem kell nagy célokat megfogalmazni, és nem kell ígéreteket sem adni. A legnehezebb részét, a kijutást már elértük, ami nagyon jó reklám a magyar focinak, az Eb-n minden játékos megmutathatja magát. Azt a labdarúgást, amit a selejtezők során nyújtottunk, át kell vinnünk az Európa-bajnokságra, hiszen a kvalifikáció során és később is megmutattuk, hogy jó csapatok ellen is tudunk eredményesen futballozni – elég csak a Horvátország, a Norvégia, a Románia vagy a Görögország elleni meccseinket említeni. Élvezni kell ezeket a pillanatokat, az atmoszférát, ami körülvesz egy kontinenstornát. Át kell érezni ennek a varázsát, számunkra ez az első részvétel, nem vagyunk olyan rutinosak, mint a legtöbb csapat, de ettől függetlenül nem kell félnünk senkitől, mert meggyőződésem, hogy jó csapatunk van, és bárkivel képesek vagyunk felvenni a harcot.
• Említetted, hogy az egyik legjobb, ha nem a legjobb szezonod volt az idei, gólkirály, bajnok és kupagyőztes lettél Lengyelországban. Sokfelé felmerült a neved már a téli átigazolási idényben is. Lehet-e már valamit tudni a jövődről?
– Most a legfontosabb, hogy az Európa-bajnokság jól sikerüljön. Tényleg kiváló szezont zártam, remekül érzem magam a csapatban és a városban is. El fogjuk dönteni közösen a klubbal – az elnökkel és a sportigazgatókkal –, hogy mi legyen a következő lépés. Egyáltalán nem zárom ki egyébként azt sem, hogy maradok a Legiánál, jelen pillanatban 50-50 százalék, hogy megyek vagy maradok. Próbálok majd jó döntést hozni, ahogy tettem anno a Legiába való igazolásommal is. Bízom benne, hogy lesznek ajánlataim, de ezekkel a témákkal a menedzserem foglalkozik, akiben maximálisan megbízom – tudja, hogy csak akkor van értelme, hogy szóljon, ha valami nagyon konkrét ajánlat fut be, a többi engem annyira nem érdekel.
• Az Eb előtt még haza tudsz jönni Zentára, a családodhoz, vagy arra már nem lesz lehetőséged?
– Sajnos, nem tudok már hazajutni addig. Az Elefántcsontpart elleni döntetlen után, akkor hazalátogathattam, de most csak Magyarországig jutok majd – a Németország elleni meccs után két szabadnapunk lesz, akkor ott leszek a családdal és onnan utazok majd Franciaországba.
• Hogy szolgál az egészséged, minden rendben van körülötted?
– Hála istennek, minden rendben van. Jó hosszú szezont zártam, 55 meccset játszottam a Legiában, ami nem kis szám, de jó állapotban vagyok minden szempontból, mentálisan meg pláne.
