Az óbecsei Bečej 1918 Labdarúgóklub csapata megnyerte a Vajdasági Liga keleti csoportját, és a következő idényben a harmadosztályban, egészen pontosan a Szerb Liga vajdasági csoportjában játszhat. Erre legutóbb pontosan tíz évvel ezelőtt volt példa, amikor 2004 és 2007 között három szezonban rúghatták a bőrt ebben a ligában. A csapat a szezon során 80 pontot szerzett, 26 alkalommal aratott győzelmet, kétszer játszott döntetlent, és kétszer szenvedett vereséget, a gólkülönbségük pedig imponáló: 103:16.
Dejan Stanojev edzőként és sportigazgatóként is irányította a csapatot.
– Nálunk a foci úgy két évtizeddel ezelőtt volt a csúcson: első ligás csapatként Intertoto-kupát játszottunk, és az UEFA előselejtezőjében vettünk részt, aztán lassú lejtmenet kezdődött, amely a legalacsonyabb ligában ért véget. 2012-ben néhány barátommal újjászerveztük a klubot, ekkor kapta a Bečej 1918 nevet. Elindult a fejlődés, és sikerült megvalósítanunk a kitűzött célunkat. Ez az eredmény nem a véletlen műve.
• Milyen támogatással működnek?
– Viszonylag kevés pénzügyi támogatással sikerült bekerülnünk a Szerb Ligába, de amire kell, arra jut pénz. A harmadik liga pont megfelel a klub lehetőségeinek. A helyi gazdaság fejlődése és a sport fejlődése nem választható el egymástól. Az önkormányzattal jó a kapcsolatunk, emellett megbízható támogatónk és klubelnökünk is van Dragan Knežev személyében. Ő tavaly lett a klub elnöke, azóta olajozottan működünk, és mindenki tudja a dolgát.
• Milyen céllal indulnak az új szezonba?
– A célunk az, hogy megkapaszkodjunk ebben a ligában, sőt a tabella felső részébe szeretnénk feltornázni magunkat. Most a stadion infrastruktúráján szeretnénk javítani: felújítjuk az öltözőket, megjavítjuk a kerítést, új eredménykijelzőnk lesz, és szeretnénk fedetté tenni a lelátókat is.
• Ön ezentúl sportigazgatóként folytatja a munkát, edzőként átadja a csapat vezetését másnak. Megvan-e már az új edző, és milyen egyéb változások lesznek a csapatban?
– A fiatal nagykikindai Jovica Lakić lesz az új edzőnk, a munkáját Dalibor Novčić, Strahinja Gavrić és Miša Andrić segíti majd. Biztos lesznek változások a csapatban is, de a játékosok 80 százalékát szeretnénk megtartani, és erősítést is hozunk.
• Mivel lehet a játékosokat motiválni?
– Olyan fiatal játékosokkal számolunk, akik fejlődni szeretnének, és nem elégszenek meg ezzel a ligával, hanem még magasabbra törnek, a tapasztaltabb játékosok pedig azért tudnak küzdeni, hogy akár anyagilag, akár szakmailag a focival megalapozhassák a későbbi életüket.
Remek a csapatszellem
A csapat mezét harminc játékos ölthette magára ebben az idényben. A 28 éves péterrévei Mihalecz Sándor 27 mérkőzésen lépett pályára, és két gólt lőtt a meccseken.
– Két éve erősítem a csapatot. Focizni az újvidéki Ajax fociiskolában kezdtem, innen kerültem a Vojvodinához, majd az Újpesthez. Egy sérülést követően hazatértem, és elvégeztem a testnevelési egyetemet. Az Index után igazoltam az óbecsei csapathoz.
• Miként jutottatok el a csapattal a Szerb Ligáig?
– Amikor idekerültem, az ötödosztályban játszottunk. Nagyon jó csapat állt össze, amellyel sikerült kinőnünk a Vajdasági Ligát. Mindannyian – vezetők, edzők, játékosok – komolyan vettük a bajnokság megkezdése előtt magunk elé kitűzött célt. Óriási volt rajtunk a nyomás, nem hibázhattunk. Remek volt a csapatszellem, és mindenki beleadott mindent a sikerért.
• A saját teljesítményeddel mennyire vagy elégedett?
– Elégedett vagyok, két gólt lőttem. Korábban csatár és gólkirály is voltam, most viszont védő vagyok. A Szerb Ligában biztosan többet kell majd védekeznünk, de majd elválik, hogy az új edző milyen posztot oszt majd rám.
• Milyen terveid vannak?
– Most vagyok a legjobb éveimben. A Szerb Ligában, Óbecsén szeretnék még pár évet játszani, és ha megcéloznánk a feljebbjutást, azt is örömmel vállalnám – szeretem a kihívásokat.
• Három magyar játékosa volt a csapatnak, de Rigó Ervin távozása után csak te és Kaszás Krisztián maradtatok. Szerinted miért ilyen kevés a magyar sportoló?
– Ez valóban érdekes kérdés, épp erről beszélgettünk nemrégiben egy kollégámmal. Én Péterrévén edzem a fiatal gyerekeket, és ott is, de a Vajdasági Ligában is azt tapasztaljuk, hogy kevés a magyar játékos. Mentalitás, kényelem vagy nyelvi probléma állhat emögött? Nem tudom a választ.
