Csaknem két hónapos szünet után kezdődik az új teniszidény. A nyitány ugyan nem hivatalos, hisz Abu-Dzabiban a férfimezőny hat jelese bemutatón melegít az elkövetkező hónapok kihívására, vasárnaptól azonban nemcsak a perthi, szintén revüjellegű Hopman-kupa indul, hanem Ázsiában és Ausztráliában megkezdődik az erős tornák sorozata is. Az Abu-Dzabiban soron levő mérkőzések azonban nem használhatók helyes útmutatónak a következő idényre, így a 2013-as teniszév előrejelzésében inkább a néhány utolsó idényre és a tapasztalatra alapozhatunk.
A férfiak a Đoković, Federer, Murray, Nadal négyes e sorrendjével vágnak neki az esztendőnek, amely a tavalyitól abban különbözik, hogy nincs olimpiai torna, és a madridi versenyt ismét a régi jó vörös salakon rendezik meg. A fenti kvartettet az egy fokkal kevesebbre értékeltek kis csoportja követi, majd sorakoznak a többiek, a már-már letűnőben levő veteránok, a részben már bizonyított fiatalok és az új nevek.
Aligha vitás, hogy a nagy négyes fölénye várható, a talány pedig Nadal. Ha ő gyorsan, két-három hónapon belül formába lendül, mások diadalai a legrangosabb tornákon, a Grand Slameken és az 1000-es masterseken nehezen elképzelhetők. Valamennyi rivális legnagyobb gondja az lesz, hogy sorozatban kell győzni a nagyok ellen. Van vagy 15-20 teniszező, akik képesek nyerni az élkvartett bármelyike ellen, de nem győzhetnek egy tornán a negyeddöntőtől zsinórban hárommal szemben is. Ha azonban valaki ilyesmire is képes lesz 2013-ban, az már azt is jelentheti, hogy az élcsoport sorrendje komolyan megbolygatható.
|
Nadal helyett Almagro
Abu-Dzabiban ma a Murray–Tipsarević és Ferrer–Berdych meccsekkel nyitnak, ezek győzteseivel mérkőzik holnap a Nadalt helyettesítő Nicolas Almagro (képünkön) és a világelső Novak Đoković, szombaton pedig a győztesek a Đoković védte trófeáért játszanak. |
Sokan úgy vélik, hogy Juan Martín del Potro, mások szerint pedig David Ferrer, Tomáš Berdych vagy Jo-Wilfried Tsonga lehetne az, aki akár Grand Slamet is nyerhet. 2013 viszont Milos Raonić esetleges nagy menetelésének első éve is lehetne, míg például a lengyel Janowicz, a szlovák Kližan, a belga Goffin vagy a bolgár Dimitrov – mind olyan teniszező, akiket az előző két évben ismerhettünk meg – eddig nem mutatott állandósulási hajlamot és képességet. Világos, mi nemcsak ezekre figyelünk majd, hanem Tipsarevićre, az új edzőt alkalmazó Troickira, Lajovićra, Krajinovićra és a magyar Fucsovicsra is, és mi sem természetesebb, hogy megkülönböztetett figyelemmel várjuk a zentai Györe Lászlóról érkező híreket is.
A nőknél nagyon hasonló a helyzet, azzal, hogy valamivel bővebb, 7-8 nevet is tartalmaz a legszűkebb élvonal, amelyet a jelenleg első Viktorija Azarenka és a valószínűleg mégis erősebb Serena Williams vezetnek. Érdekes, hogy az elmúlt két évben a lányok mezőnyét sem árasztotta el az újoncok tömege. Az első ötvenben csak McHale, Stephens, Barthel, Watson és Robson számít máris részben bizonyított szép reményű újoncnak, míg mások, mint például Jovanovski, Babos és Arruabarrena nem fejlődtek olyan tempóban, mint az esetleg el lehetett volna várni.
Szerbia a két tapasztalttal, Ana Ivanovićtyal és Jelena Jankovićtyal, Jovanovskin kívül pedig még Vesna Dolonccal és Aleksandra Krunićtyal vág neki az esztendőnek. Reálisan nézve az első kettőnek nincs nagy esélye, hogy visszajusson az első tízbe, Jovanovski viszont a legjobb 50 tagja lehetne, és nem lenne csoda, ha Dolonc és Krunić akár az első százat is elérné. Ana és Jelena esetében annak alapján jósolunk, hogy már tavaly sem boldogultak a top 10-esekkel, így Ana mérlege a legjobbakkal szemben 3:8, Jelenáé pedig csak 1:8. Van itt azonban egy még újabb nemzedék. A szerbiai reménységet Jovana Jakšićnak hívják, a két horvát, Donna Vekić és valamivel kisebb mértékben a ma 15 éves Ana Konjuh már remekelhetne, míg a magyar Stollár Fanni a 14 évével még túl fiatal a profi vizekhez, de az ifitornákon megmutathatná, hogy mit várhatunk majd tőle 2015-ben vagy 2016-ban.
