Kelet-Európa országai közül Szerbia még nemrégiben vezető helyen állt az aranykészletek terén, mintegy 36 tonna nemesfém birtoklásával, míg Magyarország márciusban megháromszorozta tartalékait, így 94,5 tonnával a három legnagyobb aranykészletekkel rendelkező ország közé verekedte fel magát a régióban – írja a Blic hírportál.
Lengyelország néhány nappal ezelőtt az Angol Központi Bankból száz tonna aranyat vett vissza. Az országok hasonló intézkedései semmi meglepőt nem jelentenek, hiszen az arany biztonságot ad, különösen a kihívásokkal teli időkben. Az elemzők szerint ez a nemesfém hosszabb időn keresztül védelmet nyújt az inflációval szemben, a mostani felerősödött vásárlása pedig a koronavírus-járvánnyal hozható összefüggésbe.
A Magyar Központi Bank tájékoztatása szerint még az aranykészletek növelése még a 2018-ban elfogadott hosszútávú stratégia részét képezi, amikor az aranytartalékokat tízszeresére növelték, vagyis 3,1-ről 31,5 tonnára, majd ezen a szinten maradtak több mint két éven keresztül.
Hasonló folyamatok figyelhetőek meg a Balkánon is. Amíg Szerbia az arany vásárlásával igyekszik felkészülni a negatív meglepetésekre, egyes szomszédos országok az aranyukat záloghitelbe helyezik azt, egyeseknek pedig már több mint két évtizede nincs aranytartalékuk.
A World Gold Council adtai szerint, amely a legpontosabb információkat közli az aranykészletekről, Szerbia vezető helyen áll a régióban.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint 2013. óta az aranytartalékokat 20,7 tonnára növelték, vagy megkétszerezték, átszámítva több mint egy milliárd euró értékben, ilyen szempontból elmondható, hogy a tartalékokat megháromszorozták.
A balkáni államok közül második helyen áll Észak-Macedónia 6,8 tonna aranytartalékkal, majd Szlovénia 3,17, Bosznia-Hercegovina 2,98 és végül Montenegró 1,09 tonnával.
