1986. április 26-án robbanás történt a csernobili atomerőműben, ami a történelem legsúlyosabb atombalesetét okozta. Most, harmincöt évvel később, a parázsló nukleáris anyagot még mindig temetik Csernobil helyén, valamint arra keresik a választ, hogy mi történhet.
Ukrán tudósok nemrégiben megállapították, hogy az urán maghasadásának maradék tüzelőanyaga ismét reagálni kezdett az üzem sérült részén, a szeleppel együtt. A csernobili atomerőművet hatalmas struktúra veszi körül, amelyet Csernobil új biztonságos páncélzatának hívnak. Az NSC-ben több száz érzékelő dolgozik éjjel-nappal, hogy figyelemmel kísérje az olyan tényezőket, mint a levegő minősége.
Egy kiadós esőzés után jelentősen megugrik a neutronok száma, állítják. Annak ellenére ugyanis, hogy sérült blokk fölé betonszarkofágot építettek, az eső beszivárog a kényes területre.
Fontos megjegyezni, hogy a szakértők nem tartanak egy újabb csernobili katasztrófától, mert az ilyen típusú fenyegetésekhez vagy károkhoz nincs elegendő fenntartható anyag vagy környező segédanyag.