2018-ban több mint 8 millió ember halt meg a fosszilis tüzelőanyagok miatt szennyezett levegő belélegzése miatt, ami az összes halálozás 18 százaléka. Ez a szám megdöbbentő, hiszen jóval meghaladja a korábbi kutatások alapján publikált eredményeket.
A Harvard Egyetem közleménye szerint azokban a régiókba – így Észak-Amerika keleti részén, Európában és Délkelet-Ázsiában, amelyekben a legmagasabb a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés koncentrációja – a legmagasabb a halálozás aránya – derül ki a Environmental Research folyóiratban megjelent tanulmányból.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkező kisméretű (2,5 mikronnál kisebb) részecskék komoly veszélyt jelentenek az egészségre, az eddigi kutatások azonban közel sem voltak olyan pontosak a számokat tekintve, mint a harvardi vizsgálat. A legutóbbi, a globális halálozás okairól szóló legnagyobb és legátfogóbb tanulmány, a globális egészségügyi helyzetről szóló kutatási anyag szerint a kültéri levegőben szálló részecskék – köztük a tűzvészek és a mezőgazdasági égési sérülések pora és füstje – által okozott halálozások teljes száma „csak” 4,2 millió fő.
Miből adódhat a kutatási eredmények között lévő számottevő különbség?
A korábbi kutatások műholdas és felszíni megfigyelésekre támaszkodva becsülték meg a levegőben lévő részecskék átlagos globális, éves koncentrációját, viszont ez a vizsgálati módszer nem képes különbséget tenni a fosszilis üzemanyag-kibocsátás részecskéi és a por, a futótűz vagy más forrásokból származó részecskék között.
„A műholdas adatokból csak a puzzle darabjait látjuk” – mondta Loretta J. Mickley, a Harvard John A. Paulson Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolájának (SEAS) tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint a műholdak nem tudnak különbséget tenni a levegőbe kerülő részecskék között.
Ezért a kutatók a GEOS-Chem nevű szoftver alkalmazásával dolgoztak, amelyről már korábban bebizonyosodott, hogy képes pontosabban modellezni a légkör kémiai összetételét. 50 kmx60 km-es egységekre osztották a felszínt, és külön-külön vizsgálták meg az egyes blokkok szennyezettségi szintjét.
A fosszilis energiahordozók a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkező 2,5 mikronnál kisebb részecskék modellezéséhez a kutatók beépítették a GEOS-Chem becsléseit a különböző ágazatok – köztük az energia, az ipar, a hajók, a repülőgépek és a földi szállítás – kibocsátási adatait, de figyelembe vették a meteorológiai adatokat is.
Hogyan hat az emberi szervezetre a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecske?
Viszonylag régóta ismert tény, hogy a részecskék negatívan befolyásolják az egészséget, de nem sok tanulmány foglalkozott azzal, hogy számszerűsítse a hatásokat, például Kínában vagy Indiában, ahol közismerten a legnagyobb a légszennyezettség. Korábban inkább a beltéri passzív dohányzás hatásaiból próbáltak következtetni erre, ám több ázsiai kutatás bizonyította, hogy így alulbecsülik a magas légszennyezettség kockázatait.
A kutatók ezért most kidolgoztak egy új kockázatértékelési modellt, ami a szennyezettség koncentrációjának egyes szintjeit az egészségre gyakorolt hatásokkal kötötte össze. Ez a modell magasabb halálozási arányt mutatott ki hosszú távon a 2,5 mikronnál kisebb részecskékkel szennyezett levegő esetében, még akkor is, ha alacsonyabb koncentráció volt jellemző.
Joel Schwartz, a tanulmány társszerzője szerint a kutatás legfontosabb üzenete az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének veszélyeire eddig nem irányult elég figyelem, mert általában csak az üvegházhatású gázok és a klímaváltozás összefüggéseit taglaljuk, a káros gázkibocsátással együtt légkörbe jutó szennyezőanyagok egészségügyi hatásait azonban nem vesszük figyelembe. Ezt a negatív hatást eddig alábecsültük.
Eloise Marais, a kutatás egyik tudósa szerint a tanulmány azt is bizonyítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodás emberéleteket sodor veszélybe, így nem tehetjük meg, hogy továbbra is ezekre támaszkodunk, miközben léteznek életképes alternatívák.
A kutatás arra is rávilágít, hogy Kína milyen eredményeket ért el a károsanyag-kibocsátás megfelezésével: a 2012 és 2018 közti időszakban csökkentette jelentősen a kibocsátást, s ezáltal 2018-ban 2,4 millió ember életét mentette meg világszerte, ebből 1,5 millió kínai lakosét.
