Egyes pszichológiai kutatások eredményei azt sugallják, hogy számos pszichés zavar, mint például a szorongás, beteges étvágytalanság, a bulimia, vagy maga a depresszió, sőt a skizofrénia kialakulása is összefüggésbe hozható a téli születéssel. Ezzel összhangban más tudományos eredmények is azt az összefüggést támasztják alá, mely szerint a skizofrénia jóval kisebb számban jelentkezik azoknál, akik júliusban születtek.
Amikor elkezdtem foglalkozni a témával, mely szerint az évszak, amelyben születtünk meghatározó tényező lehet különböző pszichés zavarok kialakulásában, bizony rá kellett jönnöm, hogy a rengeteg tudományos kutatás miatt nem lesz könnyű dolgom. A tudósok már évtizedek óta kutatják, van-e összefüggés a születés dátuma és a mentális egészség között, de még nem jutottak egységes álláspontra abban, hogy mi állhat az összefüggés hátterében. A bolognai és a barcelonai egyetem kutatóinak egymástól független kutatásai szerint a fent említett lelki problémák leginkább azokat érintik, akik a téli hónapokban születtek. Angol pszichiáterek tanulmányainak eredményei pedig arra mutatnak rá, hogy ezek a zavarok ritkábban jelentkeznek azon a földrészen, ahol hiányzik az évszakok periodikus váltakozása.
Egyes amerikai kutatók szerint a nappalok hossza életünk első pár hónapjában kihatással lehet a biológiai óránkra. A tudományos eredmények egérkísérletek segítségével láttak napvilágot. Ilyenkor a pszichológusok körében is felmerül a kérdés, vajon az ilyen kísérletek érvényesek lehetnek-e emberi vonatkoztatásban is. Douglas McMahon és munkatársai mégis úgy vélik, nálunk is hasonló jelenségről lehet szó. A Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem munkatársának és kollégáinak a Nature Neuroscience című szaklapban közzétett véleménye szerint ez magyarázatul szolgálhat az idényjellegű depresszióra. Azoknál az egérkölyköknél, amelyek télies, rövid idejű fényviszonyok között fejlődtek, a későbbiekben eltolódást észleltek, ami a napi aktivitásuk időszakát illeti. A kutatók szerint lehet, hogy még a skizofréniára is magyarázatot adhatnak, ami a korábban megfigyelt eredmények alapján a téli időszakban született emberek esetében gyakrabban előfordul.
A skizofrénia, krónikus betegség kialakulásában a genetikai hajlam, illetve a sokféle környezeti hatás együttese játszik szerepet. Hallucinációk, téveszmék, rendezetlen gondolkodással vagy viselkedéssel járó epizódok jellemzik, amelyek mellett szociális elkülönülés, érzelmi szegénység és motivációhiány is jelentkezhet. Preben Bo Mortensen és munkatársainak vizsgálatában 1,75 millió résztvevőt követtek figyelemmel. Eredményeik szerint azoknál a gyerekeknél, akik februárban és márciusban születtek, 10 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki a skizofrénia, mint akik nyáron születtek. Akik télen vagy tavasszal születtek, ezek az adatok nem kell, hogy megijesszék, ugyanis a skizofrénia kialakulásának valószínűsége igen alacsony a népességben. A kutatásban napvilágot látott 10 százalékos eredménynek inkább tudományos szempontból van jelentősége, és igen kis kockázatnövekedést jelent.
Különböző becslések szerint a mentális zavarral küzdők nagy százaléka kísérel meg öngyilkosságot, ezért feltételezhetően közvetett módon a születési hónap erre is hatással lehet. Az eddig leírt eredményekkel szemben, amelyek a téli évszakban született személyekre összpontosulnak, Döme Péter és munkatársainak Magyarországon végzett megfigyelései alapján a júliusban született személyek nagyobb eséllyel, pontosan 13,8 százalékkal több személy követett el öngyilkosságot a decemberi születésűekhez viszonyítva. A kivitelezett öngyilkosságok számát 1970 és 2008 között jegyezték fel. A kutatók egymástól eltérően figyelték a két nem képviselőit, illetve a különböző elkövetési módokat. Az eredmények azt sugallják, hogy a születési hónap kihatással volt az öngyilkosság kockázatának növekedésére, mely szerint a tavasszal és nyáron születettek esetében a kivitelezett öngyilkosságok kockázatának száma növekedett. Itt is, mint a skizofrénia esetében is, oda kell figyelnünk arra, hogy az öngyilkosságok tényleges kivitelezésének száma alacsony, így ez a majdnem 14 százalékos különbség szintén tudományos szempontból biztosít számunkra valamiféle betekintést a leírt összefüggésbe.
Az ilyen és ehhez hasonló tudományos kutatások eredményei csak részben nyújtanak elfogadható álláspontot, hiszen ezek az összefüggések a megfelelő, tudományosan is alátámasztott magyarázatok hiányában csupán a megfigyelés szintjén maradnak.
A fent leírt tudományosan kimutatott összefüggések hátterében különböző magyarázatokra lelhetünk, amelyek közös jellemzője, hogy nem a születési időpont játszik szerepet, hanem az időponttal kapcsolatos szabályszerűen váltakozó tényezők. Ezek olyan tényezők, amelyek a születés időpontjával hozhatóak összefüggésbe, mint például a napfényes órák száma vagy a szervezet D-vitamin-szintje. Ezek már a magzati fejlődéskor hatással vannak az idegrendszer fejlődésére, és feltételezhetően így jelentkezhetnek különbségek a más-más évszakban született személyek között.
