Senkinek sem idegen a jelenség, amikor az illető életkora előrehaladtával eltérő módon viselkedik a megszokottól. Olyan döntések jellemzik a tetteit, amelyeket korábbi életszakaszokban időszerű megfogalmazni. Ismerősei számára nem érthető módon, pánikszerűen kezdi hajszolni az élvezeteket – a környezete ilyenkor elhamarkodottan megbélyegzi az illetőt a köznyelvben használatos kapuzárási pánik kifejezéssel.
A közhiedelemmel ellentétben az életközépválság vagy kapuzárási pánik nemcsak a férfiakat, hanem bizony a nőket is érintheti, és nem feltétlenül jelentkezik pánikszerű reakció formájában. Mindenki életében – legyen az nő vagy férfi – elérkezik egy olyan ponthoz, amikor bizony elgondolkodik azon, vajon sikerült-e kiteljesedni az életben, a párkapcsolatában, a gyermeknevelésben vagy a karrierben. Természetes, hogy ilyenkor némi szorongás és félelemérzés uralkodik el az illetőn, azonban ez nem minden esetben nyilvánul meg ilyen formában.
Nehéz pontosan leírni, mi mindent takar a kapuzárási pánik, mert valójában nagyon összetett lelki folyamatokat foglal magába. A szakértők szerint nincs azonos meghatározás az életközépválság jelenségére, hiszen itt is nagy mértékben kifejezésre jutnak az individuális különbségek, és ennek következtében a jelenség eltérő viselkedésformákban nyilvánul meg. A Wisconsini Egyetem kutatásának eredménye szerint, ebben az időszakban számos olyan esemény mehet végbe, amelynek következménye egy sor olyan változás, ami az illető életét jellemzi. Ilyen események lehetnek a szülők halála, a nyugdíjkorhatár elérése, a gyerekek önállósulása, válás, vagy valamilyen betegség. Az életközépválság a köztudatban Elliott Jacques kanadai pszichoanalitikus műveinek köszönhetően terjedt el. Az ő véleménye szerint az embert a harmincas évei végén, valamikor a negyvenes éveiben, kezdi el foglalkoztatni az idő múlása, ami abban a felfogásban nyilvánul meg, hogy esetleg kevesebb idő áll a rendelkezésére, mint ami mögötte van. Ilyenkor ez arra ösztönzi az illetőt, hogy a korábban megfogalmazott célkitűzéseivel kapcsolatos kérdéseket megválaszolja.
Bizonyos, hogy egyesekben a szorongás és a félelem érzése jelentkezik, azonban ez nem feltétlenül van így. Olyanok is vannak, akik felszabadító érzések formájában tapasztalják meg az életközépválság jelenségét. Míg egyeseket az elmúlással kapcsolatos terhelő gondolatok foglalkoztatják, és olykor a depresszió uralkodik el rajtuk, addig másokra motiválóan hat a jelenség, és igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni önmagukból. Ez az időszak nem feltétlenül vált ki pánikszerű reakciókat. Természetes, hogy némi ingerlékenység, türelmetlenség, kapkodás jelentkezik, ugyanis ilyenkor az az érzés merülhet fel az illetőben, hogy sietnie kell, hiszen az idő rohan. A komoly lelki folyamatok hátterében egyfajta gyászfolyamat rejlik. Sok mindentől meg kell válni ebben az időszakban, ami mind a fiatalsághoz kötődik, legyen szó a kinézetről, magáról az életérzésről, vagy az egészségi állapotról. Természetes, hogy mindenkit foglalkoztat a felismerés, hogy az élet mulandó, és senki sem él örökké.
A kapuzárási pánik individuálisan megnyilvánuló különbségei mellett a nemek között is eltérések figyelhetők meg. A szakértők véleménye szerint a nők esetében az életközépválság vonatkozhat arra, hogy kifutnak abból az időből, amikor gyermeket vállalhatnak. Akiknek a gyermekvállalás terén sikerült kiteljesedniük, az üres fészek jelenségével kell szembenézniük, amikor is a gyerekek felnőnek és elhagyják a családi fészket. Manapság nem azonnal váltja fel a szülőit a nagyszülői szerepkör, így egyfajta szerepválság is jelentkezik. Ilyenkor pedig el kell gondolkodni azon, mégis hogyan tovább, hiszen a nőknek ebben az időszakban több idő jut önmagukra. A férfiak körében ilyenkor ismét egyfajta bizonyítási vágy jelentkezik, de most már másképpen, érettebben, megfontoltabban állnak ehhez, mint azt fiatal felnőttként tették. Gyakran uralkodik el rajtuk a családalapítás utolsó esélyének lehetősége. Mindkét nem esetében jelentkezhet a testi változások okozta aggodalom, amihez hozzátartozik a fiatalos fittség állapota iránti vágy. Ilyenkor gyakran egészségesebb életmód mellett döntenek, amit az egészséges táplálkozás és az újra sportolás, mozgás jellemez.
A legfontosabb talán, hogy a kapuzárási pánik esetében legyőzzük a vele kapcsolatos tévhitet, amit leginkább a válság és a pánik érzésével kötünk össze. Ez még nem zárja ki az esetleges depresszió jelentkezését, azonban ez a változás lehetőséget biztosít a dolgok újraértékelésére, megközelítésére, és ezáltal akár személyiségbeli fejlődést is előidézhet. Ennek érdekében sokkal elfogadhatóbb lenne, ha az életközépválság szó helyett magát az időszakot a változás fogalmával illetnénk. Talán így könnyebben tudnánk elfogadni a testi és lelki változásokat, amelyeket előbb vagy utóbb mindannyian valamiféleképpen megtapasztalunk. Az élet ezen szakaszának talán a legfontosabb üzenete és feladata egyben, hogy képessé tegye az embert a változás lehetőségének felismerésére, és újra megtanítsa azt, hogy igenis életünk folyamán tudnunk kell alkalmazkodni a természet által kreált testi és lelki feltételekhez.
