Az 1715. évi népszámlálási adatok szerint Komárom lakóinak száma 8321, több mint Pestnek, Pozsonynak, Pécsnek, Győrnek vagy Kassának. Brassó, Buda, Kolozsvár és Nagyszeben után a Magyar Királyság ötödik legnépesebb városa Komárom volt – hirdeti egy révkomáromi márványtábla. A város első virágzását Hunyadi Mátyás idejében élte. Ekkor itt állomásozott a királyi dunai flotta, a komáromi vár pedig a magyar reneszánsz egyik bölcsője lett. A törökök előrenyomulása idején fontos végvár volt, 1745-ben pedig Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. A Trianoni békeszerződés a Duna közepén kettévágta a Csallóköz délkeleti csücskében fekvő várost. A nagy háborúk után a folyó két partján élő magyarságot a Schengeni egyezmény életbe lépéséig csak az Erzsébet-híd kötötte össze. Ma a dél-szlovákiai város lakóinak több mint a fele magyar, harmada pedig szlovák.
Egészen a Duna szabályozásáig Komáromnál volt egyedül olyan gázló a Bécs–Buda folyamszakaszon, amely szinte egész évben járható volt. Ez nagymértékben elősegítette az áru és a hadsereg szabad mozgását. A környék mocsaras jellege miatt rengeteg rovarfaj telepedett meg a néhol egy kilométer széles, de sekély szakaszon. Sokan a szláv komar (szúnyog) szóból eredeztetik a város nevét. A magyar köznyelv, hogy megkülönböztesse a magyarországi Komáromtól, Révkomáromnak nevezi.
A város szülötte a magyar romantika kiemelkedő alakja, Jókai Mór és a világhírű zeneszerző, Lehár Ferenc. Jelentős szerepet játszott a város életében Klapka György 1849-es tábornok, aki hősiesen védte a várost a túlerőben lévő cári és császári csapatok ellen. Révkomáromban töltötte fiatalságát Selye János, a stresszelmélet megalkotója. A városban született V. László cseh–magyar király is.
Révkomárom történelmi központja megmaradt a háborúk és a többszöri városrendezés után is. Itt áll a legtöbb történelmi és kulturális műemlék: a romantikus stílusban épült Tiszti Pavilon, a neobarokk városháza, a Szent András-templom és a bencés kolostor, a Legszentebb Istenanya pravoszláv templom, a Református Kollégium, és 300 éve itt áll a Szentháromság-szobor is. A város központjában található az egyedi hangulatú Európa-udvar, amely Európa 47 tájegységének építészeti stílusát mutatja be.
A lerombolt érsekújvári erőd köveiből az 1700-as évek elején a jezsuiták felépítették a Szent András-templomot, melyet a buzgó révkomáromiak többször kibővítettek és újjáépítettek. A város szellemi életét tovább emelte a hívek adományából épített és 1788-ban felszentelt református templom. Az imaház 2500 férőhelyével az akkori Magyarország második legnagyobb református temploma volt. Révkomárom következő jelentősebb kulturális élményére 2004-ig kellett várni. Hosszas előkészületek után ekkor nyílt meg a városban Szlovákia első önálló magyar nyelvű univerzitása, a Selye János Egyetem.
A városháza tornyában naponta négyszer megjelenik egy huszár, és eltrombitálja Egressy Béni 1849-ben, itt komponált Klapka-indulóját, a Föl, föl, vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára…
