Dávid Csilla felvételei
A pelletről és a brikettről olvasóink már hallottak, de azt kevesen tudják, hogy köztünk él az az ember, aki a pellet és a brikett készítés terén tíz évvel ezelőtt kiérdemelte a feltalálók világdíját. A Grand Prix -t Brüsszelben vette át. Mato Zubac akadémikus, a Szerbiai Feltalálók Akadémiájá nak főtitkára, a brikettkirály Újvidéken él.
A brikett gyártását nem Ön találta fel.
– Nem. Amikor 1976-ban a brikettgyártással gépészmérnökként és közgazdászként megismerkedtem, brikettelőgép már létezett. Akkor is energetikai világválság volt. Az apatini Duna bútorgyárban dolgoztam a fejlesztési osztályon. Javaslatomra vettünk egy brikettelő gépet. Ez volt az első az országban. Utána szereltek fel még egyet Debelyacsán, a Novi Dom Faipari Kombinátban. Ezután a szarajevói UNIS legyártott tíz gépet, ám egyikük sem adott brikettet. Engem hívtak, hogy segítsek megoldani gondjukat. Megoldottam…
Mivel érdemelte ki a feltalálók nagydíját?
– A hetvenes évek derekától folyamatosan foglalkoztatott a megújuló energiaforrás. Elkészítettem a megfelelő szerszámokat és meghatároztam a technológiai eljárást, amely alkalmazásával szinte önellátóvá válhat egy-egy falu. Korábban csak azt a hulladékot brikettelték, amely fűtésre szolgált, fahulladékot, a mezőgazdasági termékek hulladékait… Én olyan eljárást találtam fel, amely során minden hulladékból készíthető pellet vagy brikett. Kezdve az istállótrágyától egészen a mézelő növényekig. Véleményem, hogy óriási hibát követett el az ország, amikor a falvakba bevezette a gázt. Számításaim szerint 40 százalékkal olcsóbb lett volna, ha üzemet építenek, ahol a fűtéshez szükséges brikettet gyártanák. Az így kapott energia is negyven százalékkal olcsóbb, mint a gáz. Egy hektár termőföldön másfél tonna hulladék terem. Egy gazdaság évi hőenergia szükségletét 4-5 tonnával lehet fedezni, háromhektárnyi hulladékból. De ebben az üzemben az úgynevezett energetikai briketten kívül az általam feltalált eljárás során készíthető tápszer a jószágok számára, szerves trágya, pellet a tűz gyújtásához, illatos brikett és a szőlővenyigéből készült pellet és brikett. Az utóbbira tavaly a hódmezővásárhelyi IDEA 2008. elnevezésű kiállításon aranyérmet kaptam. A faluban tehát minden hulladék feldolgozható brikett vagy pellet formájában. A kukoricát például nem kell a górékban tárolni, ahol egy részét megeszik a kártevők, a másik része pedig megrohad, hanem pellet formájában, vízhatlan zsákokban. Így sokkal kevesebb helyet foglal el és akár öt évig is tárolható anélkül, hogy minőségét veszítené.
Mire szolgál az illatos brikett?
– Ez mézelő növényekből készül, és a méhészek használják a méhek megnyugtatására, füstöléskor. A méhek egészségi állapotán is javít. Nálunk még nemigen ismert ez a brikettet, de Magyarországon már népszerű.
Miért kell az istállótrágyát átdolgozni, amikor úgyis kikerül a földre?
– Nem kerül ki mind, és ami úgymond felesleges célirányú briketteléssel feldolgozhatjuk. Szerves műtrágyát készthetünk a konyhakertészek, a virágkertészek, a gyümölcstermelők számára.
A témakör óriási, és meggyőződésem, hogy sokat kell vele foglalkozni. Nem annyira az egyszerű embereket kell meggyőzni arról, hogy a megújuló energia hasznosításával Vajdaság gyakorlatilag önellátó lehet, hanem a politikusokat és bizonyos érdekcsoportokat. Végül még csak egy kérdésre kérek választ, találmányát környezetünkben alkalmazzák-e, vagy mellőzik, mint igen sok más értékes ötletet?
– Vinkovcin teljesen az én terveim alapján épült egy gyár, a Balkánon a legnagyobb, amely különböző briketteket és pelleteket készít. Itt óránként 10 tonna pelletet és 2 tonna brikettet állítanak elő. Ezen kívül még két projektumot készítettem Horvátország számára egyet, egy boszniai, egyet pedig egy magyarországi vállalkozó rendelt meg. Ami Szerbiát illeti öt projektumot készítettem el. Ha lesz rá pénz ilyen gyár lesz majd Bajsán, Zomborban, a Vajdaság Erdei Közvállalat keretében Kupinovón, Stepanovićevón, ezek mind Vajdaságban és egy Szerbiában, Surdulicán.
