2025. április 30., szerda

OpenOffice (4.) – ismerkedjünk a Writerrel (Word)

SZÁMÍTÓGÉPES TIPPEK KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK

A View menü lényegében a program megjelenését vezérli. Itt tudjuk bekapcsolni és kikapcsolni az egyes vezérlő eszközök megjelenését a képernyőn, mint amilyenek a vonalzó ( ruler ), státussor (az ablak alsó része, melyen állapotinformációk jelennek meg), különböző eszközsorok ( toolbar – gyorsítógombok találhatók rajta, melyek az egyes funkciók gyorsabb elérését teszik lehetővé). Itt választhatjuk ki a kezelőfelület kinézetét is; a klasszikus szövegszerkesztő kinézet és a weboldalszerkesztő kinézet között választhatunk, attól függően, mire szeretnénk használni a végterméket, nyomtatásra vagy pedig számítógépen, webes megjelenítésre). Ebben a menüpontban találunk meg olyan elemeket is, melyekkel a szerkesztett dokumentum aktuális megjelenési tulajdonságait vezérli, mint amilyen a rejtett tartalmak ( hidden paragraph ) megjelenítése (lehetőség van egyes tartalmakat rejtetnek definiálni, mely nyomtatásban és/vagy képernyőn nem jelenik meg, lásd később), a nem nyomtatható karakterek ( nonprinting characters ) megjelenítése (a szóköz, az új sor, a tabulátor stb., melyek láthatóvá tétele a dokumentumformázásakor sok segítséget nyújthat, sok hibát, problémát láthatóvá tesz), megjegyzések ( notes ) megjelenítése (hasznos abban az esetben, ha valakinek a munkáját szeretnénk véleményzeni, betűzdelni egyes helyekre megjegyzéseinket, ahogyan azt a papíron tennénk), keretek és mezők árnyéka ( text boundaries illetve field shading ) megjelenítése, vagy a mezők neveinek megjelenítése ( field names ). Ezen opciók többsége gyorsbillentyűvel is elérhető, amennyiben sűrűn használjuk valamelyiket tanuljuk meg annak tasztatúráról való elérését is. A mezők szerepéről későbbiek során, a formanyomtatványok készítésénél fogunk bővebben beszélni.

A menü utolsó elemeiként megtalálhatjuk a nagyítási opciókat (zoom), mellyel pontosan az aktuális dokumentum és a szerkesztés szükségleteinek megfelelően állíthatjuk be a képernyőn megjelenített lap méreteit, azt, hogy mekkorának szeretnénk látni egy oldalt vagy akár több oldalt egyszerre szeretnénk látni. Ez az opció a szerkesztés illetve a tartalom formázása közti váltásnál lehet hasznos, ugyanis a szerkesztés során olyan méretet kell beállítanunk, hogy a szöveg, a tartalom jól látható és gyorsan olvasható legyen számunkra, míg a tartalom megformázásánál hasznos egy-egy oldalt teljes egészében látni, mivel csak így kapunk teljes képet arról, hogyan fog kinézni a dokumentumunk. Sok esetben tapasztalom, hogy azok, akik nem ismerik a nagyítási beállításokat, úgy oldják meg a problémát, hogy a dokumentumot nagyobb betűkkel írják (hogy megfelelően lássák, olvashassák a szöveget), majd a nyomtatás előtt csökkentik a betűméretet. Ez felesleges és hibás lépés, használjuk helyette a nagyítás (zoom) adta lehetőségeket. Egy tipp azoknak, akik sűrűn változtatnak a nagyítási opciókon: ha a státuszsort (status bar) bekapcsoljuk, akkor jobb oldalt a sarokban megjelenik az aktuális nagyítás mértéke, melyre kettőt kattintva ugyanazt a menüt kapjuk meg. Ez mellett balra, pedig megjelenik egy csuszka is, mellyel dinamikusan (jobbra balra húzva a gombot) változtathatunk a nagyítás mértékén. Tovább lépve egyet balra, pedig az oldalak megjelenítésmódját is állíthatjuk – abban az esetben, ha könyvet szerkesztünk vagy más kétoldalas dokumentumot, akkor hasznos lehet olyan módba váltani, hogy a két oldalt egymás mellett lássuk. Játszogassunk el a nagyítási beállításokkal, hogy felfedezzük annak rejtelmeit és hatékonyan alkalmazzuk a jövőben.

Az adat források (data sources) opció a menüben arra szolgál, hogy megjelenjen a külső forrásokat kezelő ablakrész, mely segítségével könnyebben tudunk adatbázisokból behozni információkat a dokumentumba – összekapcsolni a dokumentumunkat az adatbázisokkal. Ilyen adatbázis lehet például az irodalomjegyzék (amennyiben rendszerezve bevittük az adatokat), melyek megkönnyítik a módosításokat illetve lehetővé teszik egyes elemek automatikus generálását. A külső források elérését és használatát a tartalmak automatikus generálásakor tárgyaljuk részletesen.

A kérdéseiket, hozzászólásaikattovábbra is várjuk a bzs@cnt.rs címre.

(Folytatjuk)

Magyar ember Magyar Szót érdemel