Vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy új számítógépet vásároljanak, csupán a meglévő számítógépüket szeretnék bővíteni, hogy még egy ideig megfelelően tudja őket szolgálni. Mivel a laptopok és egyéb hordozható gépek bővítési lehetőségei igen korlátozottak, ezért itt csak az asztali gépekről beszélünk.
A bővítés előtt meg kell állapítanunk, hogy mi is a probléma, mi okozza a gondot a számítógép használata terén. Alapvetően két dolgot szoktak kiemelni: az egyik a sebesség, a másik a kevés tárhely. Ez utóbbi, vagyis a tárhely hiánya viszonylag könnyen orvosolható, új merevlemezt kell beszerezni. A merevlemezek manapság ún. SATA csatlakozóval készülnek. Ha valakinek nincs ilyen csatlakozója a gépen, viszonylag olcsón, kb. 1000-2000 dináros áron beszerezhető bővítőkártya, amely lehetővé teszi a SATA merevlemezek csatlakoztatását. E módszerrel kívánság szerint bármikor bővíthető a rendelkezésre álló tárhelykapacitás.
Sokan fontolóra veszik a külső (hordozható) merevlemezek beszerzését is, ami az utóbbi időben egy trendi eszközzé vált nálunk. Mi sem jobb annál, minthogy több 100 gigabájtnyi adatot hordozhatunk magunkkal, egy akár zsebben is elférő kis merevlemezen. Ezen előnyök mellett azonban ismernünk kell ezen eszközök hátrányait is. Sokan nem tudják, hogy ezen eszközök jelentősen lassabban írhatóak és olvashatóak, mint beépített társaik. Ennek oka az, hogy az USB-csatlakozó jelentősen lassabb adatátviteli sebességet biztosít, mint a belső kábelezés, ráadásul jelentősen terheli a számítógép processzorát is adatátvitel során – mivel biztonsági és univerzalitást biztosító okokból nem használhat minden olyan eljárást, amit egy-egy belsőleg csatlakoztatott merevlemez használhat.
Azt is tudnunk kell egy-egy külső merevlemez esetében, hogy az adataink kevésbé vannak biztonságban, mint beépített társaikon. Leggyakoribb adatsérülési okok között emlegethetjük a mechanikai sérülések következményeit (például leesett a meghajtó, ami nem igazán történik meg egy beépített merevlemezzel), váratlan áramvesztés következményeit (a munkafolyamat megszakadása, mert kihúztuk az USB-csatlakozót, vagy a csatlakozó sérült, és kontakthiba lépett fel), illetve a lopáskárt (ottfelejtjük valahol az eszközt).
A sebességproblémák megoldására természetesen léteznek eSATA csatlakozóval ellátott külső meghajtók is, melyek elérhetővé teszik a belső meghajtó sebességét, és technikai fölényét, azonban tudnunk kell, hogy csupán az elmúlt egy év során eladott számítógépekre jellemző, hogy eSATA csatlakozóval is rendelkeznek. Habár lehet a belső SATA csatlakozót eSATA-vá alakítani, azonban ehhez nehéz beszerezni a megfelelő eszközöket.
A kérdéseiket, hozzászólásaikat továbbra is várjuka bzs@cnt.rs címre.
