2024. október 7., hétfő

Óbecsei betyárok

A Fokos zenekar a Fölszállott a páva szombati elődöntőjében Rózsa Sándor nótáit adja elő

2012 márciusban hirdetett az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza közös produkcióban megvalósuló népzenei és néptánc vetélkedőt Fölszállott a páva címmel. A versenyre a teljes magyar nyelvterületen tevékenykedő, 16 és 35 év közötti, amatőr népzenei és néptánc szólisták, illetve együttesek jelentkezhettek. Az eseménysorozattal a szervező intézmények tisztelegni kívánnak mindazok előtt, akik Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örököseiként az elmúlt négy évtized alatt életben tartották nemzeti kultúránk legősibb ágát, a hagyományos népi kultúrát. A verseny a 40 éve indult táncházmozgalom ünnepe is, a szervezők egyúttal emléket kívánnak állítani a sorozattal a 120 éve született zeneszerző-népzenekutató Lajtha Lászlónak, a 130 éve született Kodály Zoltánnak, a magyar néptánckutatás nemzetközi hírnevét megalapozó, 80 éve született Martin Györgynek, valamint a tizenöt éve Kolozsváron elhunyt zenetörténész-népzenekutató Jagamas Jánosnak.

A november 3-án indult elődöntőkben már a nézők előtt versenyeznek a területi selejtezőkről továbbjutó produkciók. 48 fellépő mutatkozott / mutatkozik be novemberben, és a szombati elődöntőkben négy kategóriában három-három produkciót értékel a zsűri, közülük kategóriánként egy jelentkezőt juttat tovább egyenes ágon a középdöntőkbe. Az adásonkénti nyolc kieső közül – kategóriától függetlenül – két versenyzőt „menthet meg” a zsűri. A négy novemberi elődöntőből így 24 produkció jut tovább a decemberi középdöntőkbe. A zsűri a december 16-ai megmérettetés alapján hirdeti ki a Fölszállott a páva 2012-es győztesét, a legtöbb nézői szavazatot kapó versenyző pedig közönségdíjban részesül. Az elődöntőkről és középdöntőkről a Duna és a Duna World összeállítást sugároz, a döntőket pedig élőben közvetíti majd.

Herczku Ágnes műsorvezető a legutóbbi elődöntőn kijelentette: Vajdaság szárnyal, ugyanis az elődöntőkbe négy vajdasági produkció is bejutott: a szabadkai Róna táncegyüttes és az óbecsei Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs táncospár sajnos nem jutott tovább, a kupuszinai Csizmadia Anna szólóénekest azonban a középdöntőbe pontozta a zsűri.

Szombaton, november 24-én 18.35-től újabb néptáncegyüttesért, zenekarért vagy énekegyüttesért, énekes vagy hangszeres szólistáért, valamint táncos szólistáért vagy táncospárért izgulhatnak a nézők az egész Kárpát-medencében. Közöttük lesz az óbecsei Fokos zenekar is. A Sterbik László (hegedű), Szerda Balázs (brácsa, tamburakontra), Jovánovity Péter (nagybőgő), Csonka Balázs (harmonika, prímtambura), Szabó András (hegedű, basszprímtambura) összetételű zenekar a pécsi válogatóról dél-alföldi muzsikával jutott az elődöntőbe.

A tánc és a zene valamelyike vagy mindkettő már mindannyiuk gyerekkorában jelen volt – a szokásos gitáros kitérő után a néptánc, a hegedülés, a zongorázás vagy a harmonikázás jelentette számukra ekkoriban a zenét. Gimnazisták voltak, amikor az öt fiú egy csapattá kovácsolódott: barátkozásból, közös bulizásokból, versek megzenésítéséből, dalírásból, muzsikálásból alakult meg először a Csikós, majd – több mint két évvel ezelőtt – néhány tagcserével a Fokos zenekar. És hogy miért Fokos?

Valami olyan nevet akartunk, ami jellemző a mi vidékünkre, ugyanakkor kemény is, fiatalos is. A fokos betyáros, alföldies történelmi háttere miatt lett Fokos a zenekar neve.”

A fiúk valamiért először azt hitték, kamu ez az egész Fölszállott a páva, aztán meg már úgy voltak vele: veszíteni valójuk nincs, ha eljutnak a tévés elődöntőig, már megérte. A selejtezőn tamburamuzsikájukkal meggyőzték a zsűrit, hogy ott a helyük.

A bácskai tamburazenét még felénk is nagyon kevesen művelik. A magyarországi tamburazenészek főleg délszláv muzsikát játszanak, az alföldiek meg inkább a dél-magyarországi, tekerőn, citerán megszólaló zenét. Sokszor beszélgettünk egymás között arról, hogy kezdenünk kellene valamit Bodor Anikó négy kötetes gyűjtési anyagával. Ezt a tehetségkutatót arra szerettük volna felhasználni, hogy a mi bácskai zenénket kicsit ismertebbé tegyük, és ez sikerült is. A selejtezőn sikert arattunk vele, jelezte is a zsűri: maradjunk ezen a vonalon.”

Persze a népzenészeknél is vannak korszakok, kedvencek, múló szerelmek. A Fokosban most épp Antal Ferenc Árus mérai prímás nyers, egyszerű, sallangmentes zenéje viszi a prímet.

Varázsa van ennek a kalotaszegi zenének. Kalotaszeg nagyon gazdag élő néphagyománnyal rendelkező régió, sok zenekarral, bandával. Itt a prímásokban, de a táncosokban is benne volt a versengés szelleme, ennek köszönhető páratlan virtuozitásuk. Antal Ferenc Árus ennek ellenére maradt meg nyersnek, parasztosnak, és bár nem tartozott az igazán technikás prímások közé, mégis igen közkedvelt volt.”

A fokos a baltára hasonlító, de annál kisebb fegyver. A pásztorok, munkaeszköze volt és a fa nyelét díszítő fafaragást sokan maguk készítették. A fokos nyelébe vésett mintázaton kívül rézverettel vagy ólmozással is díszítették. A fokos jelen volt és fontos szerepet töltött be a harcokban, az avatási rítusokban, a párbajokban, esküvőkön és mulatságokon bemutatott táncok kiegészítő eszközeként, ezért a mindennapos használaton túlmenően egyfajta kultikus nemzeti tárggyá is vált a magyarság körében.

A Fokos zenekar tagjai eddig kevés adatközlőtől tudtak tanulni, köztük van a kalotaszegi Csűrös Banda, az erdélyi Szászcsávási zenekar, valamint a mezőségi Palatkai zenekar. A Csalóka zenekartól eltekintve azonban a tambura is meg a bácskai nóta is sokáig kimaradt a népzenészek repertoárjából, mindig inkább az erdélyi, mezőségi muzsika volt a sláger. Amikor megalakult a Fokos, az volt a céljuk, hogy a vajdasági táncházakba visszahozzák a tamburazenét, ami sikerült is. „Mára már a táncházakba visszakerült a tambura egy kis nótázás, de tánc erejéig is – ez nekünk nagy eredmény, és ezt a munkát szeretnénk folytatni.”

Szombaton három és fél percük lesz arra, hogy meggyőzzék a zsűrit arról: a középdöntőben a helyük. Erre az alkalomra egy bácskai összeállítással készülnek Rózsa Sándor nótái címmel. „Betyárnótákat muzsikálunk, énekelünk majd – hogy továbbra is kemények maradjunk!” – mondják nevetve.