Gyilkosságok, fegyveres rablás, balesetek, földrengés – hideg zuhanyként érnek a hírek családi házunk nappalijában, ahol csupán néhány pillanatra foglalok helyet. Az egyik kereskedelmi televízió híradójában gyakorlatilag más sem jelenik meg, csakis havária. A telefonom hírfolyamát böngészve később hasonló kép tárul elém: halálesetek, karambolok, bűnözés. Különösnek tartom mindezt annak fényében, hogy jómagam évek óta nem fogyasztok ilyen jellegű tartalmakat. Bár akkoriban – amikor elhatároztam magam emellett – úgy gondoltam, a médiamunkások mérgezik ilyen jellegű információkkal az olvasók elméjét. Mára azonban már tudom, valójában ők is csupán a nézők igényeit szolgálják ki: ezekkel a hírekkel nagyon könnyen fel lehet tornázni a pangó olvasottságot, nézettséget. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a hírfogyasztás milyen mértékben hat ki hangulatunkra, gondolatainkra és ezáltal életminőségünkre.
A megállapítást egy – a hírfogyasztás és a mentális, illetve fizikai egészség kapcsolatáról szóló – kutatással alá is támasztotta a Health Communication tudományos lap. A tanulmány megállapítja, hogy a negatív hírek folyamatos olvasása komoly testi és lelki problémákhoz vezethet. Mint fentebb látható: a hírek többsége nem pozitív töltetű, hanem éppen ellenkezőleg, valami drámát, tragédiát közölnek, ami hatással lehet az olvasóra. A kutatás szerint azok az emberek, akiknek rögeszmés késztetésük van arra, hogy állandóan csekkolják a híreket, nagyobb valószínűséggel szenvednek stressztől, szorongástól, valamint a fizikai egészségük is rosszabb, mint azoknak, akik kevesebbszer néznek rá a hírekre. A hírfogyasztástól szorongók száma pedig évről évre növekszik egy másik kutatás szerint. Félreértés ne essék: nem a közvetlen környezetünkben történt tragédiákról szóló hírek elolvasásával van gond. Mai, felpörgött világunkban azonban elsősorban nem a közvetlen környezetünkben történt balesetekről, természeti katasztrófákról, tragédiákról számolnak be a hírekben. Ettől nagyon könnyen úgy érezhetjük, hogy világunk egy kontrollálhatatlan, tragédiáktól teli hellyé változott. Pedig háborúk, természeti katasztrófák, gyilkosságok mindig is voltak, csupán ezek az információk nem igazán jutottak el hozzánk. Tény: az elmúlt évek során aggasztó globális események sorozatát éltük át, a koronavírus-járványtól a környezeti katasztrófákon át az orosz–ukrán háborúig. Nem csoda, hogy általánosságban is megnőtt a hírfogyasztás. A fenti kutatásból kiindulva azonban érdemes jobban odafigyelni a hírolvasási szokásokra, és tudatosítani magunkban: milyen szinten és meddig „engedjük meg” egy adott hírnek, pontosabban az eseménynek, amelyről beszámol a média, hogy befolyásolja lelkiállapotunkat.
A szorongás nem más, a jövőbe kivetített, megfoghatatlan, fantáziával megspékelt félelem. A gondolataink többsége a jövőbeli problémák felismerése és semlegesítése körül forog, a média pedig könnyen nem létező problémákat vetíthet a jövőt pásztázó szemünk elé. Ez folyamatos duruzsolás formájában jelentkezik a fejünkben. Ez a duruzsolás időnként olyan hangos lehet, hogy minden mást elnyom. Nem számít, hol vagyunk: a puha ágyunkban fekszünk a lélegzetvételünket hallgatva, vagy egy jó hangulatú baráti találkozón veszünk részt, vagy a sarki fény tündöklését csodáljuk az égbolton.
A duruzsolástól minden igazi rémálommá válhat. Gondolataink előbb-utóbb tettekké, a tettek szokásokká válnak, a szokások jellemvonássá, a jellem pedig sorssá fejlődik. A negatív gondolataink hosszú távon is kihatással lehetnek az életünkre. Fogyasszunk hát tudatosan híreket!
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
