2024. december 23., hétfő

Fagykár a gyümölcsösökben

Április elején Palicson másfél méter magasságban fagytak le a virágok

Tamara Pavlica szőlész-borász mérnök, a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadási osztályának dolgozója szerint az alma a virágzás végétől a gyümölcs fejlődéséig tartó fenofázisban van. A vegetáció kezdetén, majd az ezt követő időszakban jelentkezett tavaszi, talaj menti fagyok virágzáskor Közép-Bácskában főleg a red delicious és az idared fajtákat érintették.

− A csonthéjasok, különösen a kajszibarack, a szilva és a cseresznye esetében a korai fajták virágbimbóinak lefagyását tapasztaltuk, ami jelentősen kihat majd az idei termésre. A nagy hőmérséklet-ingadozás, a szokásosnál alacsonyabb, éjszakai hőmérsékletek és a szeles időjárás nem kedvezett a méhecskéknek sem, hiszen nagymértékben akadályozta a beporzást és a terméskötődést. A növényeket ért stressz csökkentése érdekében aminosavak használata javasolt. Ezenkívül a jelenlegi időjárási viszonyok kedveznek a betegségek kialakulásának, emiatt szükséges a rendszeres, vegyszeres kezelés – mondta a szakember.

Hozzátette, hogy az alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis) talán a legelterjedtebb almabetegség, a most érkező csapadék minden bizonnyal hozzájárul annak terjedéséhez, ezért a megfelelő gombaölő szerekkel szükséges a megelőző védekezés. A körteültetvényekben jelentős mértékben regisztrálták a körtebolhalárvák megjelenését, de a rovarirtó kezelés fontos a varasodás és a levelek szürkefoltosságot okozó fertőzésének csökkentése érdekében is. A csonthéjas gyümölcsöknél az esős napok beállta előtt a cseresznye és a meggy esetében a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii), valamint a levéllyukasztó betegség, más néven sztigminás betegség (Stigmina carpophila) elleni kezelést kell alkalmazni.

Fontos elvégezni továbbá a levéltetvek elleni védekezést, tekintettel arra, hogy több helyen is megjelent a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasii), az almaültetvényekben pedig a zöld levéltetű (Aphis pomi).

Tamara Pavlica elmondta azt is, hogy a tavasz kezdetét és az idei termelési évet a több éve ismétlődő, késő tavaszi fagyok jellemzik, amelyek azt jelzik, hogy lassan beköszönt a teljesen új, azaz a későbbi érési idejű fajták megjelenése.

GYENGÉBB TERMÉS VÁRHATÓ ŐSZI- ÉS KAJSZIBARACKBÓL IS

A kérdésre, hogy a gyümölcsösökben észrevehetők-e a tavaszi fagy okozta károk, a kispiaci Baka Teréz gyümölcs- és zöldségtermelő elmondta, nem egyformán érte a fagy a gyümölcsfákat:

− Szerintem ez régióként változó, ugyanis egyes gyümölcsfajtáknál már észrevehető, míg másoknál kevésbé. Királyhalmán például a határ menti övezetben kimondottan észrevehetők a fagykár nyomai, de van olyan rész is, ahol nem. Szerintem mindez később jobban meglátszik majd, amikor az apró alma lepotyog. A baracknál már most látszik, hogy néhány helyen kisebb lesz a termés – mondta Baka Teréz.
Vékony Csaba szenttamási gyümölcstermesztő elmondta, hogy a családnak Palicson van kisebb őszibarack-ültetvénye, ott már most észlelhetők a tavaszi fagy következményei:

− A helyzet az, hogy április elején a többnapos talaj menti fagy következtében kb. másfél méter magasságban lefagytak a virágok. Ezenkívül úgy tűnik, hogy nem érte kár az őszibarackot. Viszont tudni kell, hogy ezek a fák általában alacsonyak, így az elsődleges számítások szerint mintegy 70 százalékos terméskieséssel kell számolni. Az almásokban viszont a mutsu és a jonagold fajtáknál észlelhetők károk – mondta Vékony Csaba.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Kajszibarack-ültetvény a gunarasi határban, március 24-én (Paraczky László felvétele)