2024. november 23., szombat

Nagyböjti farsang

Olvasom a maskarás farsangi mulatságokra csalogató fölhívásokat, február végére szólnak. Értetlenül állok a meghívók előtt – miként a korábbi években is –, amikor nagyböjtben farsangoltattak a szervezők. Mert köztudott, hogy a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart, egyik évben hosszabb, a másikban rövidebb ideig, attól függően, hogy mikorra esik a húsvét. A lényege éppen abban van – ha akarjuk, ha nem vallási hagyományokhoz kötni –, hogy nagyböjt kezdetéig lehet vigadni, bálba járni, mulatozni, lakodalmakat tartani, hogy aztán Jézus föltámadásáig elcsituljon a közösség. Így van ez akkor is, ha télűző rítusként kezeljük a maszkos fölvonulásokat, aminek a hatásában persze senki sem hisz, de tavaszváró mulatságnak megteszi. Hagyományőrzés – mondhatnánk.

De vajon mit kezdjünk a böjti farsanggal? Ami, ugye, abszurdum, mert amiként nem lehet pénteken vasárnap vagy nappal éjszaka, úgy a böjt is kizárja, megszünteti a farsangot. Persze a társadalmi normák föllazultak, az íratlan vagy leírt szabályok érvényüket vesztették, így hát lehet vígan mulatozni nagyböjt idején is, csak ez éppen nem nevezhető sem farsangnak, sem hagyományőrzésnek. Ez utóbbinak azért nem, mert a hagyomány nem csupán a rituálé kellékeit, tartalmát öleli föl, hanem az idejét is behatárolja. Ezért nem indul el senki nagypénteken vagy – hogy szélsőséges példával éljünk – karácsonykor locsolkodni, húsvétkor betlehemezni, s nem máskor tűz ki bodzaágat, hanem pünkösdkor.

Természetesen azt is tudjuk, hogy a farsangi szokások újabb kori fölelevenítésében egyéb melléfogás is történt, például a torkos csütörtök (vagy mifelénk kövér csütörtök) áthelyezése hamvazószerda utánra, amikor már tart a böjt. Régebben ugyanis teljesen logikusan egy héttel korábban hirdették ki torkosnak a csütörtököt, tehát farsang idejére, mert ez is része volt a tobzódásnak – már akinek volt miből tobzódnia és miben dúskálnia.

Némi felelősséggel is jár tehát a hagyományőrzés, ha másért nem, legalább azért, hogy ne oktassuk félre a gyerekeket. S bár a hagyományok is módosulnak, az alapokat, amelyekre épülnek, nem volna szabad lerombolni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás