Április első hétvégéjén a kuvaszok kapták a főszerepet a magyarországi Szentesen, ahol is megrendezésre került a Kuvasz Speciális CAC Kiállítás és Tenyészszemle, melyen a legnagyobb magyarországi tenyésztők mellett több vajdasági kuvasztulajdonos és tenyésztő is részt vett. A vajdasági kuvaszok pedig nem vallottak szégyent, több díjat is ők hoztak el, s a hazai tenyésztők az elismerés öröme mellett abban is reménykednek, hogy ezzel egyúttal talán itthon is sikerül növelni a fajta népszerűségét.
A szabadkai Miljković Isidora egyike azoknak, akik ma kuvaszokat tenyésztenek Vajdaságban. Mint magyarázza, a kuvasz egy ősmagyarfajta nyájőrző kutya, mely a vándorló népekkel együtt érkezett a Kárpát-medencébe, így aztán a kuvasz nemcsak egy kutyafajta, hanem magyar nemzeti kincs is, mely összefonódik a hagyományokkal.
– A kuvasz tekintete senkit sem hagy közömbösen, nagy termete ellenére mozgékony, sugárzik belőle az erő, a lendület, s sugárzik belőle valami nemesség is. Sajnos azonban sok divatos kutyafajta jelent meg és háttérbe szorították a kuvaszokat, melyek a hagyományt képviselik. Amíg a puli terelő kutya, a kuvasz pásztorkutya, vagyis a legelőkön őrizte, védte a nyájat a ragadozóktól. Mivel ez az életstílus eltűnőben van, a kuvasz feladata is megváltozott, ma már inkább csak remek házőrző, s most is inkább a tanyákon tartják őket, nincsenek annyira szem előtt, ezért egyre kevesebben ismerik ezt a fajtát, az eredetét, a tulajdonságait, s kevesen is tartanak kuvaszt. Ezzel párhuzamosan sajnos egy teljesen téves és negatív kép is él az emberekben erről a kutyafajtáról. Sokan azt hiszik, egy kemény, veszélyes kutya, amelyik valamikor falkában őrizte a nyájat és képes volt elzavarni a farkasokat, de akár még a medvét is, ezért megtámadja a saját gazdáját is, de ez nem igaz. Habár határozott gazdára van szüksége, de a családtagokkal, a gyerekekkel nagyon türelmes, nagyon kötődik hozzájuk. Védi őket és tele van szeretettel irántuk, ugyanakkor egy nagyon jó őrző, házőrző kutya – magyarázza Isidora, hozzátéve, hogy a második világháború után az orosz katonák nem tudtak bemenni a tanyákra a kuvaszoktól és akkor sokat le is lőttek, ami azt eredményezte, hogy számuk igencsak visszaesett, s szinte újra kellett tenyészteni a fajtát. A kuvaszokból azonban kezd kiveszni a fajta őrző tulajdonsága, ezért Erdélyben van egy speciális program kuvaszoknak, vagyis a magyarországi tenyésztők elviszik a kutyáikat az erdélyi pásztorokhoz, hogy a legelőkön dolgozzanak, őrizzék a nyájat, s ezzel megőrizzék bennük az ősi pásztorösztönt, s ne háziasodjanak, puhuljanak el a modern világban. Amikor a kutyák végigcsinálják a nagyon kemény programot, visszakerülve gazdájukhoz remek tenyészállatok lesznek belőlük, így az állomány megőrzi pásztorvonalát.
Szentesen ezúttal hatvan kuvaszt neveztek be a kiállításra, ami nagy szám, mondja Isidora, ugyanis kevesen tenyésztik őket, mert nem számít divatos kutyának és sok kuvasztulajdonos nem is akar kiállításokra járni a kutyájával. A kiállításon nyolc vajdasági kuvasz is részt vett, ők szabadkai, zentai, nagykikindai, tornyosi és maradéki ebtulajdonosok és tenyésztők kutyáiként versenyeztek a különböző kategóriákban. Homokpusztai Haramia Gazda lett a legjobb fiatal kan, melynek tenyésztője és tulajdonosa maga Isidora, Homokpusztai Haramia Citerás vitte el a Hungária Fajta Győztes címet, azaz ő lett a legszebb kutya az egész kiállításon, mely úgyszintén Isidoráék kenneléből került ki, ám büszke gazdája a zentai Olai Mihály, Homokpusztai Haramia Gazda és Homokpusztai Haramia Gita lett a második legszebb kutyapár, a Homokpusztai Haramia Kennel tenyészcsoportja pedig az első helyen végzett. Julian Lorand a tenyésztője, Birman Ervin pedig a tulajdonosa Bácskai Betyár Kacornak, mely a legjobb növendék kan lett, Kiséri Nemes Arany, melynek tenyésztője dr. Dobos Andrásné, tulajdonosa pedig a zentai Borsi Ibolya, a legjobb felnőtt szuka címet szerezte meg.
– Semmilyen elvárásunk nem volt, nem számítottunk díjakra, azért mentünk el, hogy bemutassuk a vajdasági állományt, ugyanis a mi kutyáink még mindig rendelkeznek néhány olyan tulajdonsággal, melyek a magyarországi kuvaszokból kivesztek és szerencsére még mindig vagyunk néhányan, akik foglalkozunk a tenyésztéssel, bár nem sokan. Én is teljesen véletlenül kezdtem bele ebbe tíz évvel ezelőtt, amikor is egy jó házőrzőt szerettünk volna a házhoz. Mivel a férjem magyar nemzetiségű, ezért magyar kutyafajtákban kezdtünk gondolkodni, s így választottuk ki a kuvaszt. Nagyon megszerettük a természete miatt, emellett erős, egészséges kutyafajta és igénytelen, úgy az ápolást mint a táplálkozást tekintve, és mivel szerettünk volna a birtokra még egy kuvaszt, ezért fedeztettük a szukánkat és ezzel meg is indult maga a tenyésztés – meséli Isidora.
Vajdaságban szerencsére még vannak tenyésztők, akik ismerve a kuvasz értékét, igyekeznek népszerűsíteni ezt a kutyafajtát vidékünkön is, melyre jó lehetőséget adnak a kutyakiállítások, habár csak kevés kuvaszt neveznek be, ha nem fajtakiállításról van szó. Viszont két évvel ezelőtt megalapították a Szerbiai Kuvasz Klubot, melynek jelenleg mintegy harminc tagja van, kuvasztulajdonosok és tenyésztők egyaránt és a klub szervezésében még abban az évben sok került az első kiállításra Zentán, tavaly pedig Szabadkán jöttek össze a kuvasztartók, és máris tudható, hogy az idén szeptember 20-án Kishegyesen tartják meg a soron következő fajtakiállítást, melyre remélhetőleg a tavalyinál is több kutyát neveznek be, s lassan a kuvasz visszanyeri tekintélyét Vajdaságban is.
