A 10 évnél fiatalabb gyermekek mentális betegségeinek kialakulásáról tartottak hétfőn egynapos továbbképzést a szenttamási Dr. Đorđe Bastić Egészségházban. Az előadásra, amelyet a Vajdasági Klinikai Központ pszichológiai osztályának főorvosa Vladimir Knežević, továbbá dr. Dragana Ratković szakorvos tartott, az egészségház dolgozói mellett az óvodák és az iskolák pedagógusai és pszichológusai, továbbá a szociális központ szakemberei is meghívást kaptak. Vladimir Knežević kifejtette, a különböző szorongási-, evés- és kiválasztási zavarok már óvodáskorban, kisiskolás korban megjelennek, és amennyiben idejekorán észreveszik, mindegyik gyógyítható.
− A Tartományi Egészségügyi Titkárság támogatásával egy gyermekgyógyászathoz kötődő előadást készítettünk, amely a gyermekek mentális zavaraival foglalkozik, ugyanis napjainkban sajnos egyre több ilyen jelenséget tapasztalunk. A betegség a serdülőkorban lévő lányok mintegy 10 százalékánál jelentkezik, és amennyiben nem történnek meg a szükséges intézkedések, mindez sajnos komoly egészségügyi következményekkel jár(hat). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos jelentése szerint az öt éven aluli gyermekek mintegy 11 százalékánál mutatták ki a betegség magasfokú jelenlétét. A kapott információk szerint a neuropszichiátriai, azaz a mentális egészségügyi problémák a gyermekek halálozásának és rokkantságának öt leggyakoribb oka közé tartoznak. Sajnos a kutatások azt mutatják, gyakran előfordul, hogy gyermekeknél későn ismerik fel a mentális zavarokat, a kései diagnózis pedig problémát jelent a betegség kialakulásának megfékezésénél, illetve annak kezelésénél. Ezért szeretnénk rámutatni a betegség korai fázisában történő megfelelő kezelés fontosságára, aminek következtében a fejlődés során a gyermek teljes egészében meggyógyul és aktívan bekapcsolódik a közösségi életbe – magyarázta Vladimir Knežević.
Szavai szerint a gyermekek testi és lelki fejlődése nagyban függ a szülői vagy a gondviselői neveléstől, ezért az egészségügyi kezelések folyamata során elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülőkkel, a gondviselőkkel. Sokszor ugyanis nem a gyerekkel van a gond, a probléma gyökere inkább a családban, a gyermek környezetében és/vagy annak működésében keresendő. A gyógyuláshoz vezető úton lényeges a gyermek fejlődési szakaszainak ismerete, továbbá a kezelés megfelelő értékelése és diagnosztizálása, annál is inkább, mivel a gyermekkorban ritkán alkalmazzák a gyógyszeres kezelést.
