Az időjárásra és a vízügyekre odafigyelők a hóban felhalmozott vízkészlettel május vége és december eleje között nem foglalkoznak. A szakma úgy tartja, hogy abban az időszakban hóvízkészlet nincs. Ha pedig valamennyi mégis akad, az olyan kevés, hogy se oszt, se szoroz. Az idei havas időszak is úgy indult, mintha semmivel sem akart volna hozzájárulni a hómennyiséggel foglalkozó alapvető számtani műveletekhez. A folyók vízgyűjtőjének hegyvidéki szakasza ugyanis szinte hómentes volt. Ilyent eddig ritkán volt alkalmunk tapasztalni.
Buzás Mihály felvétele
Ez különösen a Tisza vízgyűjtőjére volt érvényes, amelyen a sokévi minimum olykor padlóközelben marad, holott az időszakos sokéves átlag nagyjából egy, a maximum pedig három köbkilométer körül szokott alakulni. Adott esetben azonban ez nem azt jelenti, hogy a havak elkerülték a Tisza vízgyűjtőjét, csupán átlényegültek. Hó helyett ugyanis eső hullott, és a Felső-Tiszán ennek hatására heves árhullám alakult ki. Záhonynál kis híján öt métert emelkedett a víz szintje, kedden tetőzött, ezt két-három méteres apadás fogja követni, majd újból áradni fog. Tehát bonyolódik. A Tisza-tó alatti szakaszon az áradás még hevesebb lesz, a tetőzés a hétvégére várható. Ha a duzzasztóknál a beavatkozások bele is szólnak a vízszint alakulásába, akkor aggasztóan hat a szolnoki mérce vízhozamgörbéje, amely szerint több mint hatméteres áradás várható. Az alacsony mederteltség miatt azonban még ez a heves áradás sem okoz különösebb gubancokat, hiszen az előrejelzések szerint nem lesz még elsőfokú készültség sem. Hasonlóan fognak alakulni a dolgok Csongrádnál is. Ez viszont azt jelenti, hogy tájainkra tekintélyes víztömegek fognak befutni, és alaposan megemelik a folyó szintjét. Ez nem ígérkezik veszélyesnek. A törökbecsei gát alatti szakaszon azonban a csónak- és tutajtulajdonosok okosan teszik, ha ellenőrzik a kötéseket.
Buzás Mihály felvétele
Ilyenkor az ilyen méretű áradás rendkívül szokatlan. Kialakulása azonban simán magyarázható azzal, hogy a magasabb hőmérséklet hatására nem hó esett, hanem eső, amely hamar a folyómederbe került. A vízgyűjtő pedig hómentes maradt. A helyzet láttán felmerül a kérdés, mennyire jó vagy mennyire rossz, hogy szokatlan időpontban alakult ki áradás. A válasz találgatásszerű. Ha a tél folyamán megnő a hóvízkészlet, majd esős tavasz köszönt be, akkor jó, hogy ezek a vizek most folytak el, nehogy tavaszra sok legyen belőlük. Ha viszont nem lesz sok hó, és a tél folyamán is kisvizek uralkodnak, majd tavaszra nem lesz minek leolvadnia, akkor újabb kisvizes évvel kell számolni. Fél év múlva tudni fogjuk, jó volt-e a decemberi áradás vagy sem.
Buzás Mihály felvétele
Hogy a Tisza vízgyűjtőjén növekszik majd a hóvízhóvízkészlet, arra csupán az enged következtetni, hogy az elmúlt napokban meghaladta a sokéves időszakos minimumot, de még messze jár az átlagtól. Ez egyelőre kevés.
A Duna vízgyűjtőjén viszont se kép, se hang. A hóvízkészlet annak rendje-módja szerint kialakulóban van, egyelőre a sokéves minimum háza táján vánszorog. Vízszintingadozás azonban nincs. A Felső-Duna vízmércéin a vízhozamgörbék feszülnek, akár a szárítókötél, és alig olvasható ki belőlük némi élet. A vízszint – helytől és szelvénytől függően – nagyjából egy méterrel van a legkisebb víz szintje felett, és ez a jelenség áttevődik a Közép-Dunára is. Változásra csak napok múlva a Tisza-torkolat alatt kell számítani, és várhatóan erre a Száva is rátesz egy-két lapáttal, de nem többel.
Nyitókép: Buzás Mihály felvétele
