A múlt évben elvégzett munkáról és az idei tervekről volt szó a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) évi rendes közgyűlésén, amit szerdán, március 30-án a kúlai Népkör MMK nagytermében tartottak meg. A közgyűlést Szalkai Nemes Valéria, a VASZ közgyűlésének elnöke vezette, és mint elhangzott, a falugazdászok munkája a múlt évben a korlátozások ellenére is jól működött, és teljesítették az igényeket. Az esemény résztvevőihez a házigazdák nevében Valka Károly kúlai alpolgármester szólt. Ugyancsak köszöntötte a közgyűlés tagjait Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjelöltje. Az anyaországi vendégek közül jelen volt még dr. Torda Márta, a budapesti Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának főosztályvezetője is. Az idei közgyűlés legfontosabb napirendi pontjait összegezve Nagy Miklós, a VASZ elnöke elmondta, jelenleg 73 tagszervezetük működik tartományszerte.
− Olyan fontos kérdésekről beszélgettünk, illetve döntöttünk, mint az alapszabályzat módosítása, a 2021. évi munkabeszámoló megvitatása és elfogadása, a tavalyi pénzügyi beszámoló megvitatása, az ellenőrző bizottság jelentése és a beszámoló elfogadása, továbbá az idei évi programterv ismertetése és megvitatása. A közgyűlés folytatásában a terepen történő munkáról volt szó, pontosabban a tagszervezetek képviselői osztották meg tapasztalataikat. Tudni kell azt, hogy a VASZ keretében működik a falugazdász-hálózat, amelynek működését a budapesti agrárminisztérium támogatja. Jelenleg 21 falugazdászunk van a terepen, akik heti rendszerességgel 41 magyarlakta településre látogatnak. Rajtuk keresztül igyekszünk tartani a kapcsolatot a termelőkkel, fő feladatuk pedig az, hogy a termelőket naprakész információkkal lássák el. Tájékoztatást adnak a termelőknek az aktualitásokkal kapcsolatban, amelyek azért fontosak, hogy gyors és hatékony döntéseket tudjanak hozni arról, mit és hogyan fognak vetni, milyen irányban haladnak a további termeléssel, továbbá hogy mire tudnak pályázni – sorolta Nagy Miklós.
Kiemelte, 2021-ben a falugazdászok 17.676 ügyfelet fogadtak, számítógépes rendszerükben pedig több mint 9 ezer regisztrált termelő adatai találhatóak. Elmondta azt is, hogy a Magyarok Kenyere Programhoz tavaly 25.385 kg búzával járultak hozzá a vajdasági gazdák, és ezáltal a nagycsaládosok, a sérült gyerekekkel foglalkozó intézmények vagy kollégiumok részesültek az adományból. Megemlítette, hogy folyamatban van a VASZ zentai székházának felújítása, és annak a reményének adott hangot, hogy az év végéig beköltözhetnek az épületbe.
Jakab István magyarországi köztársasági képviselöjelölt, a MAGOSZ elnöke, a magyar országgyűlés alelnöke elmondta, az anyaország számára nagyon fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködése harmonikus legyen, tudják egymást segíteni, megosztják egymással a tudást és a tapasztalatot, valamint azokat az információkat, amelyek versenyképesebbé teszik őket.
− Jelen voltam a vajdasági egyesület megalakulásán. A vajdasági gazdaegyesületek társulása példamutató az egész Kárpát-medencében, mert létrejött az az összefogás, amely a Vajdaságban működő összes egyesületet egy szövetségbe tömöríti. Így tudták elérni azt, hogy ma egy komoly falugazdász-hálózatuk van, egységes irányítás mellett. Hogy miért fontos ez? Azért, mert gyakorlatilag a Kárpát-medencei gazdák együttműködését úgy tudjuk segíteni, hogy a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárkamara összefogásával létrehoztuk a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködési fórumát. A fórum keretében a MAGOSZ, illetve a kamara tudásbázisán keresztül az összes információt egységesen átadjuk valamennyi határon túli szervezet számára. Hogy átadjuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket Brüsszelben szerzünk, mert a vajdasági gazdák is, és az EU-s területeken élő magyar gazdák is egy nemzetközi versenybe kell hogy bekapcsolódjanak. Ehhez viszont szükség van arra a tudásra, ami a 21. században nélkülözhetetlen, hiszen a tudás az érték. Mert ha az nincs, nem vagyunk képesek alkalmazni a korszerű technikát, technológiát, és nem vagyunk képesek a versenyképes és magas minőségű termékek előállítására, vagyis a piacon hátrányos helyzetben vagyunk. Ezért van szükség a tudás és tapasztalat megosztására, az itteni kollégák pedig a falugazdászok segítségével képesek minden információt átadni a termelőknek – magyarázta Jakab István.
