A 2023/24. évi Szakkör-program alkotásaiból nyílt kiállítás pénteken Csantavéren a 40 éves Bartók Béla Művelődési Egyesületben. A tárlat a vesszőfonás, makramé és a quilling szakkörök résztvevőinek kreációiból állt össze, amelyek a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával valósultak meg a magyarkanizsai Felnőttképzők Regionális Hálózatának (FERHA) koordinálásával.
Faragó Kornélia, a helyi kézimunkacsoport vezetője elmondta, a szakkör célja a régi hagyományok éltetése és a kézművesség népszerűsítése. A csantavériek egy éve csatlakoztak ehhez a programhoz. A tanfolyamok októberben indultak, és május végéig tartottak.
– A magyarországi programnak köszönhetően három alkotóközösséggel vettünk részt a kézműves foglalkozásokon. A mesterség kedvelői ötfős csoportokban tanulhatták újra a rég elfeledett, vagy csak kevesek által művelt népművészeti technikákat. A hagyományőrző szakkörökön a jelenlévők oktatóvideók segítségével sajátíthatták el a vesszőfonás, makramé és a quilling technikáját, ehhez megkapták a kis csomagjaikat az alapeszközökkel és az alapanyagokkal együtt, mindezeket ingyenesen. A Szakkörök heti egy alkalommal zajlottak. A tárlaton 20 óra munkáját láthatták a jelenlévők – hallottuk Faragó Kornéliától, aki elárulta, a kézműves foglalkozások mindig jó hangulatba teltek, a résztvevők ismerkedtek, barátkoztak, és sikeresen vették az akadályokat is. A három Szakkör foglalkozáson összesen 51 alkotás született meg. A tárlat bizonyítja, hogy a résztvevők eredményesen teljesítették a feladatokat, az együttmunkálkodás gyümölcsöző volt. A Szakkör-program tehát megmozgatta és összekovácsolta az embereket, egybefogta a tanulni vágyókat. A szervezők bíznak benne, hogy a jövőben ismét nekivághatnak az újabb kihívásoknak.
A rendezvényen Szedlár Rudolf helytörténész az idén 40 éves egyesületről, annak történetéről és szerepéről beszélt a jelenlévőkhöz. Mint megtudtuk, a Bartók Béla Művelődési Egyesület 1968-ban alakult meg hivatalosan, amely korábban Iparos Dalárdaként működött. Megalakulásakor Oravec Lajos volt az elnök. Az egyesület pontosan negyven évvel ezelőtt, tehát 1984-ben költözött jelenlegi helyszínére, azelőtt több épületben is működött, nem volt állandó helye.
– 1912-ben Csantavéren megalakult az aktlétikai közösség, korábban az Önkéntes Tűzoltó Testület, valamint 1919-ben az Iparos Dalárda. Hosszabb szünet után, 1934-ben, a művelődési csoportok, egyesületek, ezzel együtt az énekkar is újrakezdte működését az Ipartestületen belül, Molnár Ernő vezetésével. A kórus tagjai évtizedeken át énekeltek, fellépésekre jártak, és terjesztették a művelődést. 1968-ban Sándor Géza, Gogolyák Antal zenetanárok és Oravec Lajos eldöntötték, hogy létrehozzák a Bartók Béla Művelődési Egyesületet. Ezután az énekkar mellett teret nyert a citera- és tamburazene, majd létrejött egy tánccsoport is, amelyet Földi Teréz vezetett – hallottuk Szedlár Rudolftól, aki hozzátette, az egyesület elnöke 1984-ig Oravec Lajos volt, őt követte Faragó Margit, Sinkovics Ferenc, Nikolić Anton és Faragó Kornélia.
– Faragó Margit vezetése alatt kapott engedélyt az egyesület, hogy a mostani épületében működhessen. Mivel ez lakóház volt, nagy munkát és felújítást igényelt, hogy átadhassa magát a rendeltetésének. A beköltözés után a művelődési egyesület még jobban fellendült, sok helyen vendégszerepelt, de számos vidéki csoportot is vendégül látott, a rendezvények mindig teltházasak voltak. A háború azonban egy ideig véget vetett a virágzásnak, de szerencsére azután ismét újjáéledt. Mindez Faragó Kornéliának, az akkori elnöknek is köszönhető, aki sokat tett azért, hogy egyáltalán ez az egyesület életben tudjon maradni – zárta gondolatait a helytörténész.
A kulturális rendezvények otthonának jelenlegi elnöke Kovács Pécskai Emese. A fiatal képzőművész három évvel ezelőtt vette át a vezetést. Elmondta, ma már egyetlen nap sem telik el programok nélkül a székházban.
– Jó érzéssel tölt el, hogy az épület berkein belül mindig van mozgás. Mindenki próbálja ezt a helyet a közös otthonának érezni. Úgy érzem itt a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig mindenki a helyén van, és megtalálta a maga számára megfelelő és tetsző tartalmat. Az egyesület nemcsak különféle események rendezésére, hanem barátságok kialakítására, minőségi időtöltésre is alkalmas. Az utóbbi időszakban hatalmasat nőtt a székház látogatottsága, ugyanúgy, ahogy az érdeklődés is a programjaink, eseményeink iránt – emelte ki Kovács Pécskai Emese, aki elárulta, már számos koncertet, kézműves foglalkozást és vásárt, képzőművészeti-, kézimunka- és fotókiállítást, könyvbemutatót, egészségügyi témával kapcsolatos rendezvényt szerveztek, emellett az épület nyitva állt már mesedélutánok, népmesemondó-találkozók, társasjátékestek, teadélutánok, táncházak, filmvetítések és különféle workshopok rendezésére is. A Bartók Béla Művelődési Egyesület ad otthont a csantavéri képzőművészek hagyományos tavaszi és őszi tárlatának, rajztanfolyamoknak is, de néptánc- és mazsorett, aerobic és jóga is zajlik a székház berkein belül.
A kultúrotthon egyben az EcoKarma környezetvédelmi szervezet székhelye is, amely által havonta egyszer szelektív hulladékgyűjtésre is sor kerül. Tavaly megszervezték az első öko tábort gyermekek számára, öko foglalkozást is tartottak egy teljes napon keresztül az iskola minden alsó osztályos tanulója számára. Rendezvényeik java az év zöld jeles napjai köré szerveződik. Takarítási akciót, kerti programot, illetve kertavatót is rendeztek, augusztusban szervezik a második, nyári öko táborukat, ősszel pedig a kertben madárodúkat készítenek a gyerekekkel.
Nyitókép: A rendezvényen Szedlár Rudolf beszélt a csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület történetéről (Dér Dianna felvétele)
