Ebben az évben 19 helyi és környékbeli nevezett be a Gunarasi Gazdakör szervezésében megtartott szántóversenyre. A traktoristáknak ezúttal sem volt könnyű dolguk a szikkadt bácskai szántóföldeken. Király Zoltán, a gazdakör elnöke elmondta, a kétvasú ekék és a három- és többvasú ekék kategóriában indulhattak a gunarasi és környékbeli földművesek, egyebek mellett a zentagunarasiak, a moholiak, a bogarasiak, a valkaisoriak, njegoševóiak és brazíliaiak. Ugyan a szántóversenyen nyüzsögtek a gyermek és a felnőtt érdeklődők, a szervezők szerint mégis kevesebben érkeztek a Mackó-sorra, mint korábban. Habár a szántóverseny amatőr jellegű, a gazdakör igyekszik évről évre hozzáértő és tapasztalt zsűrit felkérni, hogy véleményezzék a versenyzők teljesítményét. A legügyesebb traktoristák serleget vehettek át, és a támogatóknak köszönhetően értékes ajándékcsomagokat. Ezúttal Kalmár Róbert, Sós Császár Miklós és Szügyi Szabolcs jegyzetelt szorgalmasan a szántás mélységét és minőségét szemlélve.
– Az idén nyáron is extrém szárazság sújtja a vidékünket, és ezért a szántás minősége – a traktoristák bármilyen rátermettek is – nem lehet olyan jó, mint egy optimális évben a nedves talajon. Mindenezek ellenére most is azt figyeljük első lépésben, hogy megvan-e a barázda megfelelő mélysége. Utána az általános minőségét nézzük, hogy marad-e az eke után növénymaradvány, a földet megfelelő módon lefordítja-e az eke. Az is fontos, hogy kiszántja-e az utat a traktorista, vagyis hol kerül a földbe az ekevas, és hogy hol fejezi be. Máskor néztük azt is, hogy mennyire göröngyös a szántás, de ezt ilyen szárazságban lehetetlen, mert az utóbbi években mindenkinek egyformán göröngyös a végeredmény. Ahogy beszélgettünk az idevalósi termelőkkel, megállapítottuk, hogy szinte már emberemlékezet óta nem volt olyan kiadós csapadékos időszak, ami a szántóföldeket megfelelő nedvességgel töltötte volna fel – tudtuk meg Kalmár Róberttől, aki hozzátette azt is, hogy a versenyszabályzat 25 cm-es mélységet határozott meg, de ezt a szárazra szikkadt talajban nem igazán tudják elvárni a versenyzőktől. Ugyanis, ha picit feljebb veszi a traktorista az ekét, akkor kidobja magából a föld, ha viszont lejjebb veszi, akkor az eke „megkeresi” azt a réteget, ahol korábban meg lett mozgatva a föld és odáig megy le a szántás.
A rendezvényt gép- és termékbemutatóval, régi traktorokat felvonultató kiállítással bonyolították le, és egy rostélyozásra is alkalmas kovácsoltvas termékcsaládot is megtekinthettek az érdeklődők. A helyszínre érkezett mindhárom traktormatuzsálem a csehszlovák gépipar csodáját igazolta. A csantavéri Zabos Péter egy 1957-es gyártmányú Zetor traktorral érkezett a gunarasi szántóversenyre, az oromi-újfalui Fejős Tibor egy 1965-ös munkagéppel, a zentagunarasi Horváth Kornél pedig egy 1967-ben gyártott típussal. Emellett a felnőtteknek sörivó versenyt rendeztek, a gyermekek számára pedig ügyességi vetélkedőket, például zsákban ugrálást, kukoricacső célba, azaz gumiabroncsba dobálását. A támogatóknak köszönhetően gazdag tombolanyeremények találtak gazdára. Az eredményhirdetés előtt még elkészült a bográcsokban rotyogó kolbászos babpaprikás, majd kihirdették a nyerteseket. A kétvasú ekék kategóriájának az első helyezettje a gunarasi Világos Zsolt lett, a második a bogarasi Kalmár Kornél, a harmadik díjat pedig a gunarasi Oláh Szabolcs vehette át. A három- és többvasú ekék kategóriáját Varga Rudolf nyerte meg, aki Valkaisorról érkezett, a második a bogarasi Gere Zsolt lett, a harmadik pedig a moholi Kelemen Balázs.
Nyitókép: Váltják egymást a parcellán a gunarasi szántóverseny traktoristái (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
