Szerdán Karlóca két szobrot is kapott. Az ortodox papnevelde előtt avatták fel a 350 éve született Nagy Péter, vagyis I. Péter orosz cár (1672–1725) mellszobrát, aki nemcsak Oroszország évszázados történelmének legnagyobb és legfelvilágosultabb uralkodója, hanem a XVIII. század egyik legjelentősebb államférfija és reformátora volt.
– Neki köszönhetően Oroszország gyorsan modernizálódott és megerősödött. Reformista szellemét, az oktatás és saját identitásának megőrzésével kapcsolatos gondolatát minden olyan területen elterjesztette, ahol ortodox emberek éltek. Kezdeményezésére nyílt meg az első szerb iskola Karlócán. Szerbia még mindig olyan ország, ahol az oktatás prioritást élvez, olyan ország, amely a társadalmi élet minden szféráját megreformálja, alkalmazkodva a jövőhöz és a következő generációkhoz – mondta az ünnepségen Igor Mirović tartományi kormányfő. Kiemelte, az emlékmű leleplezésével szeretnék megmutatni, hogy továbbra is nagyra értékelik Oroszország és Szerbia történelmi kötelékeket, és ma is fontosnak tartják ápolni a kapcsolatokat.
Aleksandar Stojkečić, Karlóca polgármestere szerint Nagy Péter orosz cár a szerb történelem és kultúra szerves és elválaszthatatlan részeként megérdemelte, hogy emléket állítsanak neki.
Vlagyimir Tolsztoj, az orosz elnök kulturális tanácsadója köszönetet mondott a szerb testvéreknek a gesztusért, amely szerinte a két nemzet barátságát jelképezi.
– Oroszország június 9-én ünnepelte Nagy Péter születésének 350. évfordulóját, ő ma a fejlődés, a hatalom és az energia szimbóluma – mondta Tolsztoj, aki egyébként Lev Tolsztoj ükunokája.
Az ünnepségen Miloš Vučević, Újvidék polgármestere is részt vett.
– Sok olyan dátum van a szerb és az orosz történelemben, amely tiszteletet és hálát érdemel. Az orosz népnek sok olyan tagja van, aki erős nyomot hagyott népünkben. Nagy Péter cár nemcsak az orosz nép, hanem az egész szerb nép számára értékes ember volt – mondta Vučević.
Đorđe Stratimirović tábornok emlékművét a Szent Péter és Pál apostolok ortodox templomnál vatták fel. Stratimirović tábornok 1822-ben született Újvidéken, az osztrák császári hadsereg tisztje volt és az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők parancsnoka volt. Bécsben halt meg, ott is temették el, viszont tavaly 113 év után átszállították földi maradványait Karlócára, ahol magas katonai és egyházi kitüntetéssel újratemették.
– Szeretném, ha ez az emlékmű emlékeztetne és figyelmeztetne minket, mit jelent szabadnak lenni, mennyit fizettünk, hány emberéletet vesztettünk, ugyanakkor viszont a jövőnket is jelképezné – mondta Miloš Vučević Újvidék polgármestere az ünnepségen.
Az eseményen beszédet mondott Stefan Krkobabić, a köztársasági képviselőház alelnöke, prof. dr. Đorđe I. Stratimirović és Darko Tanasković akadémikus is.
