Szülővárosában tervezte és szervezte meg harmadik kiállítását a verbászi Andrea Aleksić akadémiai festő. A helyi képzőművészeti galériában tegnap nyílt kiállítás megnyitóján dr. Silvia Jelačić, a galéria vezetője elmondta, a tárlaton a fiatal alkotóművész az utóbbi két évben készült, mintegy 20 festménye látható.
− Andrea a történelem, a filozófia és a tágabb értelemben vett vallás, valamint szűkebb értelemben a művészettörténet megvalósítása iránt érdeklődő, igen széles látókörű művész, aki eddig két alkalommal a fővárosban mutatkozott be, a harmadik kiállítását pedig itthon, szülővárosában tartja meg – emelte ki a galéria vezetője.
Szavai szerint a görög metanoia szó a szövegkörnyezettől függően más és más jelentésű, így lehet korrekció, helyesbítés, vélemény-változtatás, megváltozás stb. Esetünkben a szó teológiai jelentésén van a hangsúly, és ennek értelmében megbánást, megtérést jelent, azaz megváltozik az Istenről való gondolkodás.
A kiállítás célja, hogy bemutassa a jó és a rossz küzdelmét az üdvösségen át a végső katarzisig.
− A képzőművészet szemszögéből Andrea, akár egy időutazáson, végigvezet bennünket az emberi civilizáció vívmányain. A korai és kései középkortól a reneszánszon át a máig bemutatja, hogy kitől és honnan merítette a motivációt. Lehet, hogy Lysippos, Scopas vagy Praxiteles, esetleg Leonardo da Vinci vagy Rembrandt munkái lennének azok? Annyi biztos, hogy festményeit közvetlenül a nagyok alkotásai ihlették, hiszen az egykori művészek és (nagy)mesterek szobrászatához, továbbá a román stílusú építészet katedrálisainak homlokzatáról készült domborművekhez kapcsolódnak, ahol a művészet egy bizonyos vallási tartalmat közvetít. Itt van például az Utolsó ítélet, a Szárnyas angyal, a Laokoón-csoport… Ebben a művészetben mindennek megvan a maga sajátos szerepe és megjelenési helye. Az ilyen formák, felületek stb. megfestésével, továbbá a redukált helyzet kiemelésével Andrea arra kényszerít bennünket, hogy a festmény szimbolikus tartalmára és a cselekvésére koncentráljunk, ne pedig a virtuóz ecsetvonásokra – magyarázta Silvia Jelačić.
Szavai szerint a fiatal művész akár egy könyvben az aláhúzott sorok, konkrétan kiemeli a legfontosabbat, a lényeget minden egyes területen, és ragyogó gyertyafényként vezeti a látogatót az első képtől az utolsóig.
− Külön öröm számomra, hogy Belgrádot követően szülővárosomban állíthatom ki munkáimat. A kiállításra a mesterképzés ideje alatt készült munkáimnak egy részét hoztam el, de a folyamat még nem zárult le teljesen, a ciklus folytatódik. A munkában szinte minden motivál, a film, a zene, a szöveg, a forma egyaránt befolyásolja az alkotást, a folyamatos érést, ezzel együtt pedig a fejlődést – mondta Andrea Aleksić, a belgrádi Képző- és Iparművészeti Kar mesterdiplomás művésze.
