Egyre ritkábbak a hagyományos disznótorok, ugyanakkor mindig nagy az érdeklődés ennek a hagyománynak a megőrzését célzó rendezvények iránt. Szombaton is több százan jöttek el a 10. Muzslyai Tepertőfesztiválra.
A rendezvény vendégei között volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, Simo Salapura (SZHP) Nagybecskerek polgármestere, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség számos tisztségviselője és vezetője, de megjelentek a környező helyi önkormányzatok vezetői is.
A disznóvágás egykor több család együttes munkája volt. Tízen, tizenketten szorgoskodtak, reggeltől estig. Bánátban ma is vannak még disznóvágások, de ezt a munkát már rendszerint szakavatott személyre bízzák a gazdák. Emiatt eltűnt már a régi disznótorok hangulata és varázsa, nincs közösségi élmény. Ezt a hangulatot próbálják most visszahozni az ilyen és hasonló rendezvények megszervezésével. A muzslyaiak pedig még egyszer bebizonyították, hogy képesek ilyen tömeges rendezvény megszervezésére, melyre több százan érkeztek nemcsak a környékről és Vajdaságból, hanem távolabbi vidékekről is.
– Igazából, ami az én számomra a legfontosabb, hogy ez egy olyan közösség, amelyiknek megvan az életereje, amelyik töretlen. Megvannak a szervezetek, megvannak az emberek, akik egymásra támaszkodva, egymással együttműködve egy ilyen rendezvényt képesek megszervezni. Én érdeklődtem és azt mondták, több mint negyvenen dolgoztak, napokon és heteken keresztül a rendezvény megszervezésén. Tervezve, győzködve, győzögetve, mobilizálva, hívva, reklámozva és utána az egészet megvalósítva. Szerintem ez egy nagy dolog, és azt látom, hogy Muzslya ebben a tekintetben nem egy egyedi eset. Azt látom, hogy nagyon sok, rengeteg kis közösség van, ahol ilyen és ehhez hasonló rendezvények vannak egész évben. Ez azért fontos, mert erőt ad a közösségnek, összehozza az embereket. Most már azt látjuk, hogy nemcsak a becskerekiek jönnek ide ki, hanem valjevóiak és rumaiak is, messzi vidékekről érkeznek látogatók. Nemcsak magyarok és szerbek, hanem szlovákok, románok, ruszinok, bosnyákok, és szerintem ez nagyon fontos – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Az egybegyűlteket köszöntötte Simo Salapura, Nagybecskerek polgármestere, aki megelégedését fejezte ki, hogy a rendezvények újra visszatértek a városba. Ehhez pedig szerinte nagyban hozzájárultak az ilyen események házigazdái és szervezői. Külön megköszönte Pásztor Istvánnak, hogy a kezdetektől fogva támogatta a Muzslyai tepertőfesztivál folyamatos megszervezését.
Palatinus Ervin, Muzslya helyi közösség elnöke elmondta, hogy a rendezvény valójában már húszéves, mivel egy ideig másik rendezvény keretében tartották meg, egy évtizede pedig már mint önálló rendezvény létezik.
Fotó: Ótos András
– Ezt a hagyományt a jövendőbeli generációkra akarjuk „ráruházni” és csak így bírjuk megtartani, hogy Muzslya Muzslya legyen, Muzslya a muzslyaiaké legyen. A jövő nemzedékeknek tudniuk kell, hogy az őseik hogyan éltek, hogy sütötték a töpörtőt, hogy vágták a szalonnát. Így maradhat meg egy örökség és egy nemzet ezeken a területeken – mondta a tanácselnök.
A tepertő sütését régebben és ma sem lehet akárkire rábízni. Ezt a munkát mindig a tapasztaltabb „böllérek” végezték. Az idei tepertősütő versenyen 22 csapat vett részt, a szervezők a REMUSZ Hagyományápoló Egyesület tagjai pedig egész héten készültek a rendezvényre. Mint ahogyan Kószó Sándortól, az egyesület tagjától megtudtuk, az idén 1100 kilogramm szalonnából sütöttek tepertőt, de a déli órákban már sorba kellett állni érte. Emellett a rendezvény látogatói disznó- vagy birkapaprikást is vásárolhattak, volt sült kolbász és más sertésből készült finomság, de italból és süteményekből sem volt hiány. Persze nem maradt ki a híres muzslyai lángos sem. A Lehel Sportközpontban több mint hetven kistermelő és kézműves mutatta be a termékeit.
Kísérőrendezvényeként pedig télűző farsangi felvonulást tartottak, amelyen a helybeli óvodások és általános iskolás diákok vettek részt.
