Az elmúlt tíz év átlagát figyelembe véve az idén rekordmennyiségű búza termett Vajdaságban, de Szerbiában stagnál (vagy inkább csökken) a kalászosok vetésterülete.
Az őszi szárazság miatt csaknem két hónapig húzódott a kenyérgabona vetése, az országos statisztika szerint november végéig 594 ezer hektáron került földbe a mag. Ennek ellenére (és a megfelelő agrotecnikai alkalmazásoknak köszönhetően) Vajdaságban az idén néhol a hat–kilenc tonnát is elérte a hektáronkénti búzatermés, átlag pedig 7,5 tonnát takarítottak be hektáronként.
Hiába azonban a jó termés, ha a búza felvásárlási ára folyamatosan stagnál. A gazdák szerint a felvásárlóknak a jelenlegi 20 dináros ár helyett 25 dinárt kellene fizetni a kenyérgabonáért.
Smih Tibor veprődi (Kruščić) termelő elmondta, minden évben vet bizonyos mennyiségű búzát, az idén a kenyérgabona sokkal jobban termett, szerinte az időjárási tényezők mellett a megfelelő agrotechnikai eljárások, valamint a műtrágyázás is befolyásolta.
− Nagyon fontos, hogy rendes magot vessünk, ne pedig a padlásról, továbbá, hogy ősszel optimális időben történjen a vetés. A búza szépen kikelt, kétszer fejtrágyáztam, először 100 kg Ureát szórtam rá, másodszor pedig 50 kg ammónium-nitrát műtrágyát. Több alkalommal kellett védekezni a rágcsálók ellen. Utána jött a gyomok elleni permetezés, majd kétszer a fuzárium elleni védekezés. Utóbbi igen fontos, mert az előző években nem csináltam, és a betegség gyorsan elterjedt, a hozam pedig aládobott. Az idén jól termett a búza, a minősége jó, átlagban 4200 kilogramm holdanként, az ára azonban jelenleg is 20 dinár, ami több ugyan, mint az előző években, de semmilyen hasznot nem hoz a termelőnek – fogalmazott Smih Tibor.
Ifj. Valka Károly kúlai termelő a vetésforgó miatt több búzát vetett, és elmondta, nála a francia gyártmányú vetőmagok a nyerők.
− Tavaly október 25-e körül vetettük el a búzát, néhány éve francia vetőmagot használok, szépen kikelt. Február 15-e körül szórtunk rá fejtrágyát, az első permetezést április 10-e körül, a másodikat pedig virágzás idején, májusban végeztük el. Jól sikerült az aratás, a hozamok hektáronként 7 tonna körül alakultak, amivel elégedettek vagyunk – sorolta a kúlai gazda. Kiemelte, a termelők 21-23 dináros árban reménykedtek, az átadott gabonáért mindössze 20 dinárt fizettek, ami kevés.
− Ha tudjuk azt, hogy a búzáért kapott pénz a gazdák első bevétele az évben, és hogy a földek bérleti díját is ebből a pénzből kell kifizetni, akkor a termelő a nullán, vagy az alatt van – mutatott rá ifj. Valka Károly.
Nagy Norbert kúlai termelő szerint is túl alacsony a búza felvásárlási ára, még a befektetést sem fedezi igazán.
− Mindent megkapott a búza, és jól termett. Jó minőségű vetőmag került a földbe, holdanként 200 kg fejtrágyát szórtunk rá, a betegségek ellen három alkalommal permeteztük, a hektolitersúly 80 körüli volt, minőségileg is kiváló az idei kenyérgabona. A gondot a felvásárlási ár jelenti, hiszen évről évre minden drágul: a vetőmagtól kezdve az üzemanyag, műtrágya, a növényvédő szerek, a búza ára pedig alig, vagy sehogy sem emelkedik Tavaly az aszály miatt rossz évet zártunk, a hozamok is sokkal gyengébbek voltak, az árról nem is beszélve. Az idén kicsit jobb a helyzet, de a termelőnek most sincs haszon rajta – sorolta a fiatal gazda.
A kérdésre, hogy mi lenne a búza reális ára, elmondta, hogy a 25 dináros minimális ár lenne a kifizetődő. Ha ez összejön, szerinte sokkal többen döntenének a kenyérgabona vetése mellett. Így viszont csak annyi van belőle a határban, amennyit a vetésforgó megkíván.
