Az augusztus 20-án kenyérszentelést tartottak a kúlai Szent György-templomban. Az egyház képviselői mellett részt vett a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ és a Vajdasági Magyar Szövetség Kúlai Körzeti Szervezete is. A szentmisét Miocs József, a Paulinum rektora celebrálta Juhász György helyi esperesplébános közreműködésével.
A kúlai születésű Miocs József elmondta, az idén 250 éves fennállását ünnepelő templomban már a kezdetektől megemlékeztek Szent Istvánról, és megszentelték az új kenyeret.
− Az egypártrendszer idején két helyen ünnepeltünk, vagyis az egyház mellett a kúlai Népkör Művelődési Központban is volt ünnepség. A rendszerváltástól azonban összefogott a művelődési központ és a templom, azóta közösen ünnepeljük Szent István napját, de nemcsak ezt, hanem más ünnepségeket is, mint a templombúcsút, vagy egyéb, a városhoz fűződő ünnepséget. Mindez pedig nagyon pozitívan hat a közösségre, hiszen a miénk a templom, az iskola és a Népkör is. Az ünnepi szentmisén és új kenyér áldásán jelen vannak az iskolások, a viseletbe öltözött néptáncosok, és szavalatok, énekszámok hangzanak el, de itt van velünk az énekkar is, együtt ünnepelünk. Mindez nagyon felemelő érzés és minden alkalommal ünnep az ünnepben – mondta többek között Miocs atya.
Az államalapítóval kapcsolatosan Juhász György helyi plébános elmondta, Szent István emléke két jelentős vonatkozásban maradt az utókorra.
− Ezer év után is emlékezünk rá. Szerintem nincs még egy ország a világon, ahol ilyen méltóságteljesen emlékeznek egy ezer évvel ezelőtti uralkodóra. Fontos kiemelni, hogy komolyan vette a hitét, és érdemes elolvasni fiának ajánlott intelmeit, ami tanulságos olvasmány lehet mások számára is – mondta György atya.
Valka Károly, Kúla község alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy államalapító királyunk halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.
− Szent Istvánra emlékezni azért is fontos, mert ilyenkor nem csak a kúlai, hanem a vajdasági és a Kárpát-medencei magyarság érzi az összetartozást, hogy egy nemzet vagyunk, és közösen emlékezünk. Különösen fontos ez azokon a helyeken, ahol a magyarság szórványban él, hiszen ilyenkor átéljük identitásunkat, felelevenítjük hagyományainkat, szokásainkat, közelebb kerülünk egymáshoz – fogalmazott.
A búza és a belőle készült kenyér az élet, a megújulás jelképe, ehhez kötődően a kúlaiak nagyon szép hagyományt ápolnak: az új kenyeret mindig az a gazda viszi az oltárhoz, akinek a földjén április 25-én a búzaszentelést tartották. Az idén ez a szép hagyomány Miocs Kornél parcelláján történt, így az ünnepi menetben ő vitte be a templomba és helyezte az oltárhoz az új búzából sütött kenyeret.
A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret az ünnepség végén felszeletelték és szétosztották a templomból kijövők között.