A vasárnapi istentisztelet keretében mutatták be A csigatészta-készítés 30 éve a pacséri református egyházközösségben című könyvet, a gyülekezet több jelentősebb állomását is megörökítő kiadványt. Csányi Erzsébet lelkipásztor, a könyv egyik szerkesztője a bemutató alkalmából elmondta, hogy az ünnepi asztal fényét emelő tészta készítésének a hagyománya igazából a kisújszállási református családokkal együtt érkezett Pacsérra a XVIII. század végén, és csupán a gyülekezeten belüli szervezett készítésének jegyezték múlt évben a harmadik évtizedét.
– Gyülekezetünkben a csigatészta-készítő asszonyok igazából szolgálatot végeznek, az eladott tésztát pedig jótékonysági célra fordítják. Ezt a tevékenységet sajnos a járványügyi intézkedések megakasztották. Emellett a nyári táboraink hangulatát is emelik a csigatésztás ebédek és az ott készült finomságok, amihez gyülekezeti tagjaink adott esetben több évtizedes tapasztalata adja az „esszenciát”. Mindezekről is szólunk a könyvben, amelyet jeles évfordulóinkról szóló írásokkal, receptekkel igyekeztünk mindenki számára közelebb hozni, és rengeteg régi és a közelmúltban készült színes fotóval ábrázoltunk. A könyv megszületésében Komáromi Gizella újságíró, gyülekezetünk presbitere volt nagy segítségemre – mondta el egyebek mellett Csányi Erzsébet, aki hangsúlyozta azt is, hogy igyekeztek szerteágazó munkával a tésztakészítés jelentősebb állomásait, valamennyi közreműködő nevét megemlíteni a könyvben.
– A csigatészta-készítés kifejezetten jellemző a református gyülekezetekre, ezért felvettük a kapcsolatot több olyan vajdasági közösséggel, amelynek a szárnyai alatt korábban készült vagy még ma is készül csigatészta. Felelevenítettünk diákkutatást, korábbi újságcikkeket és komoly, tudományos publikációkat, kisújszállási testvéreink élménybeszámolóit is mellékeltük. A borítóra egy borda került, hiszen a tészta formázásához vagy a szövőszék bordáját használhatjuk, vagy egy, a célnak megfaragott bordát egy pálcával vagy kötőtűvel. Ez utóbbiban Rózsa Imre fafaragó rengeteget segített közösségünknek, és a falubeli csigatészta-készítés hagyományának éltetéséhez is hozzájárult – emelte ki egyebek mellett a lelkésznő, aki végezetül még hozzátette, hogy a könyv egyben bizonyíték is arra, hogy a csigatészta-készítésnek van gyümölcsöző eredménye, és reményei szerint a járványhelyzet elmúlásával új célt ad majd a gyülekezeti tagoknak a munkafolyamat újrakezdéséhez.
Komáromi Gizella, a könyv másik szerkesztője kiemelte, hogy a kiadvány emléket állít azoknak a néhai falubelieknek is, akik az évek során közreműködtek a színvonalas gyülekezeti élet megszervezésében, lebonyolításában.
A csigatészta-készítő asszonyok Csányi Erzsébet lelkésznővel
– A könyv egyfajta kordokumentum is, a múlté, a jelené, hiszen a csigatészta-készítés három évtizede alatt valamennyi gyülekezeti tag hozzájárult a népes gyermektáborok megszervezéséhez is. Betétként, egy DVD-lemezen a Pacsér TV két kisfilmjét is mellékeljük, az egyik a csigatészta-készítésről szól, a másik pedig a Kárpát-medencei református gyülekezetek találkozóján készült – tette hozzá Komáromi Gizella.
Dr. Csete Szemesi István nyugalmazott püspök, a kiadvány recenzense méltatásában hiánypótlónak nevezte az egyházi szolgálat történeti és gyülekezetenkénti leírását közlő, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház működésében is példamutató könyvet.
A közösségben készült csigatészta vajdasági református hagyományainak és a pacséri gyülekezet jelentősebb pillanatainak, a falubeli tradicionális recepteknek is emléket állító kiadvány megjelenését a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta. A szerkesztői Csányi Erzsébet lelkipásztor és Komáromi Gizella, a tördelést Komáromi Dóra vállalta, a képek szerkesztésében Csányi Ágnes segédkezett, a borítóterv végső formája Besnyi Károly nevét dicséri.
