Húsvét tájékán legkelendőbb a bárány, a Tisza menti jószágtenyésztők, a birkások, ahogy mondani szokták, ekkor tudják nagyban értékesíteni az ünnepi asztalra kerülő bárányokat. Normális körülmények között a juhtartók tavasszal a bárányok eladásából tehetnek szert bevételre. A koronavírus-járvány a jószágpiacot is felforgatta, a kivitel akadozik, a hazai vendéglátóipar alig-alig dolgozik, a kereslet az élő állatok iránt visszaesett.
Padén Sövényházi László jószágtenyésztő idén még egy bárányt sem tudott eladni:
– Több felvásárlónál is bejelentettem, hogy idén is több mint száz bárányt tudnék eladni, de egyelőre csönd van, nem keresik a bárányt. Már tavaly is gond volt az értékesítéssel, a kezdődő járvány miatt tavasszal zárlatot vezettek be. Idén úgy tűnik, nemhogy javulna a helyzet, hanem még rosszabb. A jószág ára lefelé megy, a viszonteladók, az úgynevezett nagy felvásárlók válogatnak. Ismerős tenyésztők, akik el tudtak adni valamennyi bárányt, elmondták, hogy kizárólag a kosbárányokat vették meg tőlük, de csak korlátozott számban – mondta Sövényházi László, majd így folytatta:
– Ami a felvásárlási árat illeti, a bárányért 250 és 270 dináros kilónkénti árat emlegetnek, de kérdés, hogy melyik ár mire vonatkozik. A jószágfelvásárlók ennél a kialakulni látszó árnál is kevesebbet akarnak adni, a kosbárányért legfeljebb megadnák a 250 dinárt, de a nőstényekért még 10-20 dinárral kevesebbet emlegetnek. Egyelőre mindenki kivár, a szállítás nem megy. Tavaly késő ősszel 250 dinárért tudtuk eladni a toklyót. A bárányok őszig elérték az ötven kilót, és ezeket már érdemesebb volt eladni. Oda jutottunk, hogy nem érdemes a jószágokba beleetetni a drága hereszénát, amelynek 300 dinár bálja, és a 24 dináros kukoricát. Nem nehéz kiszámolni, hogy mibe kerül egy 30 kilós bárány „előállítása". Mondhatnánk, hogy kisegít bennünket, jószágtenyésztőket az állami támogatás. Igen ám, a tavalyi évre még csak negyven bárány után kaptam meg az állami támogatást, még várom a végzést, hogy a többi után is jóváhagyják a támogatást, de nagyon akadozik a kifizetés, elég egy apró adminisztrációs hiba, és elütik a támogatás kifizetését. Általában a birkákért csak a rá következő év vége felé, szeptemberben vagy októberben érkezik meg a támogatás. Vidékünkre nehezebben akaródzik ideérni az állami támogatás, a hegyvidéki kollégáktól hallom, hogy ott már régen kifizették a birkásokat, amikor mi még a végzést se kaptuk meg – fogalmazott, és még hozzátette:
– A külföldre szállítók viszonteladók révén szerzik be a terepről a bárányokat. Mindig a kupecok járnak jól, mert 30–40 dinárt keresnek a bárány kilóján, és egy napot sem őrizték a jószágokat a legelőn. A hazai vágóhidak is „kupeckodnak", mert néhány éve még 300–330 dinár volt a bárány kilója, de ekkor még nem járt a 2000 dináros állami támogatás. Amióta támogatja a mezőgazdasági minisztérium a jószágtenyésztést, a vágóhidak lenyomták az árat 50–60 dinárral, tehát ugyanott vagyunk, mint amikor nem kaptunk a birkák után állami támogatást. Mindig mindenki jól akar járni a jószágtenyésztők kárára – mondta Sövényházi László.
Az adorjáni Kontakt Kft. nagyban forgalmaz vágójószágot, a jószágkereskedésben több évtizedes tapasztalattal rendelkező Borsos Csaba kérésünkre elmondta:
– A bárányért a hazai vágóhidak 230–250 dinárt fizetnek, Boszniába 260 dinárért vettük át a tenyésztőktől a bárányokat. A közelmúltban 270–280 dinárért egy hajórakomány bárány ment exportra, 3000 darabot sikerült nagy nehezen összeszedni. A mennyiségnek a felét a Kontakt Kft. biztosította, tele voltak az ólak, az udvar, mindenütt bárányok bégettek. Nagy tételben lehetne exportálni bárányokat, de ehhez komolyabb infrastruktúrára, 10 000 jószág befogadására alkalmas kiviteli farmra lenne szükség, hogy egy hajórakomány bárányt össze tudjunk terelni, lerakni egy helyre. Ezen dolgozunk most, őszre, remélem, készen is lesz a Kontakt Kft. kiviteli farmja, már érkeznek az új olasz jószágszállító kamionok – mondta Borsos Csaba.
